Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-01-20 / 3. szám

vettük a magunk bö részét mind azon csapásokból, melye­ket Isten ez országra bocsátani jónak talált, a mi által an­nál is érezhetőbbé vált szegényeinkre nézve a saját ere­jükből alig fedezhetett bibliaszükség. Megértvén ezt a sel­med lyceumi bibliatársulat, egy példány teljes bibliával és 16 ujtestamentommal ajándékozta meg egyházunkat. AIól­írott nem érheti be azzal, hogy a nemesszivü adakozóknak magán űton köszönetet mondott, hanem késztve érzi magát ezen hálatartozását leróni a nyilvánosság szive előtt is. Hadd lássák velünk együtt mások is a jó cselekedetet s di­csőítsék a mennyei atyát; hadd Örüljünk mindnyájan e de­rék ifjúságnak, kívánván, hogy a mily lelkesek most, oly hívek legyenek mindvégig! Ritter Károly s ág. hitv. ev. lelkész. GYÁSZHÍR. Aranyos, 1867. januar 10. Még nincs egy éve, hogy a komáromi ref. egyházmegye szelíd lelkű volt esperese nt. Tóth János úr koporsója felett elzokogtuk keblünk őszinte fájdalmait — alig néhány hete, hogy e.megyénk egyik leg­idősb tanácsbiráját nt. Csépi Mihály urat általadtuk a sír nyugalmának: ez év eleje ismét egy feledhetlen névvel gaz­dagitá e.megyénk nekrologját. — Nagytiszteletü Doniján Sámuel úr, az aranyosi fényes gyülekezetnek 43 éven át szeretetben megőszült lelkipásztora — e.megyénknek 23 évig igazságszerető tanácsbirája — a 73 éves tisztakeblü hazafi, jó férj s családapa koporsójára hintettük közös vesz­tességünk érzetében kicsordult könyeinket. Az idvezült született Komárommegyében Lakon, ta­nulmányait kezdte Negyeden, folytatta az akkor virágzott komáromi gymnasiumban, s végezte Debrecenben hol seniori s segédtanári hivatalt is viselt. — Tudomány szomja meg­látogattatá vele a külföldi egyetemeket, s az idáig gyűjtött tudományos tapasztalataival hazájába térve — a jelleméhez leginkább illő szerény lelkészi palástot vette magára ; s miután a búcsi népes gyülekezetben 3 évig mint s.lelkész szolgált az aranyosi ref. egyház választotta el lelkészének, melynek kebelében a halál angyala szájába adá a felette tartott gyász­beszéd alapigéit: Én dicsőítettelek tégedet e földön, elvé­geztem a munkát, melyet reám biztál, annak okáért stb. Ján. 17: 4, 5. HIRDE A tudományoknak élt utolsó napjáig kedvelője a sze­líd lelkű pap, hü családapa honpolgár s emberbarát miként oldotta meg feladatát, azt lerajzolni hiában iparkodnám, tol­lam erre gyenge. — Koporsója körül korkülömbség nélkül környezett hívei — kiknek lelkészök iránt e gyászesemény által előidézett érzületét ocsai lelkész nt. Vida Ferenc úr a sír felhantolása után Sámuel 1. XXV. 1. nyomán tartott ve­lős szónoklatában igen találóan jellemezte, s kiket 43 éven keresztül vezetett az égi haza felé, az évek hosszú sora ál­tal megroskadt kesergő Özvegye, s ennek első házasságából a tudományosaágáról ismert néhai búcsi lelkész Katona Mi­hálytól született kiskorú árváinak névvel mostoha, de tett­leg a szó teljes értelmében édes atyjok, mely körülmenynek igazolásaul ragyognak koporsóján a mostoha gyermekek s unokák édes könnyei, s az iránta mindig kitűnő tisztelet­tel s gyengédséggel viseltetett lelkészi kar, az aranyosi egyház most épült uj iskolája, mely csakugyan a gyüleke­zetben általa hintegetett vallásos érzelmeknek köszönheti felépülését, élő hirdetői s tanúi érdemeinek. Gyászszónoklatokat tartottak az idvezült felett: nagy­keszii lelkész nt. Csorka Farkas úr az udvaron, rajzolván a boldogultnak az egyház és haza s családjárai áldásos életét, továbbá gelléri lelkész nt. Vörös István úr a vallás szüksé­gességét s a vallástanitó fontos tiszteit mutogatva, s a sírnál ócsai lelkész nt. Vida Ferenc úr. Szenderegj békében sirod csendes magányában feled­hetlen lelkésztárs! Lágyan nyomják tetemeidet sírod görön­gyei; a belőled kiköltözött lélek égfelé szárnyalt, s mi sze­meinket, mint a Golgotha hőse után tanítványai — utánad függesztjük s hitünk szemeivel megnyilatkozott egeket lá­tunk, hol szelid hárfa hang fogadja az idvezült lelket: Jól vagyon jó és hü szolgám, kevésen voltál hív, többre bizlak ezután, térj be a te Uradnak örömébe! Závori Elek, ref. lelkész. A nagykún-túrkevi ref. egyház januar l-jén tartott lelkészválasztási- gyűlésében az ürességben lévő egyik lel­készi hivatalra szavazattöbbséggel Szász Károlyt vá­lasztotta és hívta meg, ki azonban e meghívást nem fo­gadta el. Szerk. *) A „Pesti Napló" s „Polit. Ujd." t. szerkesztői tisztelettel kéret­nek e sorok átvételére. T É S E K. Kecskeméten Szilády Károly könyvnyomtató költségén és Osterlamm Károly pesti könyvárus bizo­mányában épen megjelent: Papidolgozatok különféle esetekre Tizennegyedik füzet. Tartalmazván egyházi beszédeket nt. Szász Károly, — Révész Imre, — Fördös Lajos, — Szász Domokos, — Szilágyi Gábor, — Szivos Mihály, — Baráth Ferenc, — Papp Károly, — Felméri Lajos, — Kulifay Zsigmond, — és Bartók János lelkész uraktól. Ára fűzve 1 frt £0 kr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom