Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-06-02 / 22. szám

nek kamatjából, melyet egy gyiiléstartásra ki kellene fizet­nie, s miután 30 gyülekezetünk van, 30 év múlva újra meg­kíméli a tökét. Ezt igy tudva kérdem most már, nem lelket­lenség volna-e tovább is azt követelni, hogy a közgyűlés, gyülekezetenként a gyülekezet költségén tartassék ? Nem is történt komoly ellenmondás, egy némely tulbuzgók és igazságkeresők, nehogy a gyülekezetek érzékenyen meg­sértessenek az által, hogy a terhet levette róluk a közgyű­lés, azt kívánták, hogy az indítvány a gyülekezetekhez adassék ki szavazás végett, mely el is fogadtatott. Helye­sebb lett volna az indítványt azonnal határozat érvényére emelni, s kimondani, hogy már jövő évre az indítvány fo­ganatosittatik. Hogy pedig amazok érzékenykedésének is elég tétettessék, utána lehetett volna tenni, „ugy mindazál­tal hogy az egyes gyülekezeteknek mindenkor jogában fog állani, a gyűlést a maguk kebelébe meghívni s ellátásáról gondoskodni." Igy legalább megszabadult volna a tehertől azon gyülekezet is, melyet a szavaztatás s e miatti késede­lemnél fogva jövő évre okvetlenül terhelnünk kell. Csak az tűnik még föl némelyek előtt nagy nehézség gyanánt hol tartassék a gyűlés, egy vagy több hely legyen kitűzve? s olyan hely legyen-e az, melyben gyülekezetünk van, vagy inkább olyan a hol nincsen ? Megvallom egy kissé különösnek tűnik föl első gondolatra az, hogy olyan helyen gyülekezzünk, a hol egyházunk egészen idegen, de ha job­ban meggondoljuk a dolgot, nincsen abban semmi, ezt az idegenkedést nem okozza más, mint a szokatlanság, ha egy­szer-kétszer megtartottuk, ugy beletaláljuk magunkat, mintha mindig ott lettünk volna. Haszon pedig van belőle, ha neutrális helyen tartjuk. Mert itt senkinek alkalmatlan­ságára nem leszünk, ellenben ha oly helyet jelölünk ki, melyben gyülekezetünk van, mind a lelkésznek, mind a hí­veknek örökös nyűg leszünk a nyakán, mert mindeniknek vagy rokona, vagy barátja, vagy jó ismerőse van, kit nem mellőzhet annyira, mintha idegen volna, ilyenekre pedig minden évben számítania kell. — Ránk nézve körülbelöl középpont Zombor, melyben helyiség is v.an elég s remél­hető, hogy a megyeházi nagy termet is megkapjuk az illető alispán úrtól és senkinek alkalmatlanságára nem leszünk. A közgyűlés bevégeztével főesperes Gózon Zsigmond úr hi­vataláról lemondott, lemondását nyomos okokkal támogat­ván a közgyűlés elfogadta oly kérelemmel, hogy elnöki székét a gyűlés tartamáig megtartani szíveskedjék; a sza­vazás pedig uj esperes választására elrendeltetett. P. Külső-somogyi ref. egyházmegye gyűlése. (Vége.) E kegyelet müve után mint hasonforrásból fakadót, említhetjük azt: hogy Halász Gedeon úr —• végrendelet nélkül elhunyt kedves atyja H... . Lázár szóval előtte nyil­vánított szándékához képest a gyönki gymnasium javára 3000 frt o. é. alapítványt tett, melyért Halász Gedeon ur­nák, mint a nemes lelkű dicsőült atyának jóakaratú szán­dékát teljesítő kegyeletteljes fiúnak jegyzőkönyvileg hálás köszönet szavaztatott. Ezenkívül Halász G. úr saját nevében 200 frt o. é. alapitványozott a gyönki magyar egyház iskolájának, a végre hogy ennek kamataiból a szegény szülék gyermekei­nek tankönyvek szereztessenek. Az iskolák, mint veteményes kertei egyházunknak s hazánknak — ezek után legillőbbek, hogy bemutattassa­nak; hogy nálunk milyen állapotban vannak. Ezt legvaló­dibb színben előterjeszti a tanügyi bizottmány jelentése: melyet tehát közlünk teljességében. „Hivatalos tisztünk szerint elkészítvén az egyházke­rületre felterjesztendő táblás kimutatást, van szerencsénk ezt mellékletben bemutatni; még pedig az eddigi gyakorlat­tól eltéröleg annyiban: hogy eme táblás kimutatást két pél­dányban készítettük el, egyik példánynak az e.megyei le­véltárba leteendése céljából; melyet jövendőben is kívá­nunk követni, és egyszersmind helyén valónak vélünk a nagytiszteletü e.megyei közgyűlés becses figyelmébe aján­lani, hogy ezt állandóan megtartatni kiváló gondjai közzé sorozza e.megyei iskolaügyünk történelmi adatainak ilye­ténképeni megőrzése tekintetéből. „A táblás kimutatás rovatainak némelyike — ugy a mint a lefolyt évről betöltve van — szükségképenivé teszi: hogy róla a nagytiszteletü e.megyei közgyűlés előtt szót emeljünk. Igy ,,1. Hogy a körlátogatók ez év folyamában csak egy­szer látogatták a felügyelésökre bizott iskolákat; holott a mult évi e.megyei közgyűlés 15. sz. pontjában ez legalább kétszer teljesitendönek van megállapítva. — Ha most, az idő megnehezült járásánál fogva elnézendő is ezen eljárás: de jövendőre ne folytattassék, mert élettapasztalatunkból tudjuk, hogy a körlátogatók gyakori megjelenésökkel leg­többet tehetnek, illetőleg hathatnak iskolaügyünk előbb­vitelére. „2. Az iskolás növendékek létszámának rovata sze­rint mig találkozik egyház, hol az iskolaköteleseken felül az iskola képesek is feljárnak : addig másrészről nem hi­ányzik olyan sem, hol iskoleköteles gyermekeiket sem kül­dik a szülék iskolába, a mi valósággal szomoritó eset. — Bár úgy volna, hogy ne lenne ilyen egyház több, mint me­lyekről a tanügyi bizottságnak hivatalos tudomása van, me­lyek is Csepel, Látvány és Túr. Méltóztassék azért a nagy­tiszteletü e.megyei gyűlésnek ugy intézkedni: hogy eme nevezett egyházakban a rendetlenség megszűnjék; a töb­biekben pedig fel ne merüljön. „3. A nyári iskolázás — melyre nézve a mult évi tanügyi bizottság által hathatós előterjesztés, — s ennek folytán annak keresztülvitelére ugyanakkor a gyűlés által intézkedés tétetett — a beküldött adatokból ugylátszik, már jóformán életbe lépett, mert 20 egyházból jelentetett, hogy ott van: de a „van" határozatlan kifejezésből nem lehet megérteni teljességgel annak mibenlétét; söt a mennyiben némely helyekre nézve ez is oda van mondva : „nem teljes

Next

/
Oldalképek
Tartalom