Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-05-26 / 21. szám

gyarapíthatja, s a közérdekeltséget oly fokra fejlesztheti, hogy működése jótékonyságát haza és egyház egyiránt élvezze. Sehol a világon az egyenjogúság teljes mértékben és minden téren való foganatosítására oly elutasithatatlan szükség nincs, mint hazánkban, még pedig nemcsak politikai, de közerkölcsi tekintetből is. A nemzet századok óta arra kárhoztatva, hogy irányában ellenséges állást foglalt saját kormánya ellenében alkotmányos önállósága mellett folyvást résen álljon, lassankint odajutott, hogy a hazafiban az ellentállási erő nyilvánulását tekintette a jóravalóság egyedüli mértékének , mely mellett az alkotó positiv cselekvés egészen háttérbe szorulván, minden nemzeti erőnk tényleges eredmény nélkül csaknem merőben kárba ment. Oppositio a kormány ellen a politikában és oppositio az avval többnyire karöltve járt uralkodó hierarchia ellen az egyház terén, abban állott a hazafiság, abban központosult a polgári erény. A nemzeti kormány e gyászos állapotnak csak ugy és akkor fog gyökeresen véget vethetni, ha, egyenlő mértékkel mérve, táplálékot nem nyújt a vallási és nemzetiségi gyűlölködéseknek, melyeknek ösztöne az absolutismus uralma alatt oly gyászosan lett kibányászva. Ha kibontakoztunk a múltnak avas formáiból, fektessük jövendőnket oly alapokra, melyek a meddő versengéseknek elejét vévén, erőnknek positiv célokra való felhasználhatását biztosítsa, ezt pedig csak a teljes egyenjogúság eszközölheti. Végül nem hagyhatjuk érintetlenül a rendelet végszavait, melyek az ág. hitv. evangelicus egyetemes conventjére bízza az úgynevezett patentális egyházaknak az érdekek kölcsönös kímélése mellett alkotmányos úton történendő rendezését. Mi egyházunk belkormányzatát hosszas tapasztalásból ismerjük, és szentül hisszük sőt határozottan állítani merjük, hogy mint mindég ugy jelen esetben is nem quid juris, hanem quid consilii lesz a jelszó. Az egyetemes convent minden személyes susciptibilitasoktól menten bizonyosan azon lesz, hogy a tévútra vezetett hívek, mentül világosabban lássák és tapasztalják, miszerint nekünk az egyház ősi szabadságának oltára sokkal szentebb, hogy sem zsámolyánál egyebek lehetnénk, mint a közért minden áldozatra kész testvérek, kiknek szeretetet gyakorolni feladatuk s nem a rideg törvény alkalmazása vagy épen bosszúállás. Ballagi Mór. IS K o I, \ 0 G Y. Pest, máj. 12. 1867. Rég- nem hallott e lapok t. olv. közönség-e a Badapesti tanár-egylet életéből, de ennek az az oka, mert a fennirt egylet bizonyos tárgygyal több közgyűlésen át foglalkozott, s e miatt az ülés-sorozatnak végét kellett várni, hogy az eredményről valamit szólani lehessen. Volt pedig az a bizonyos tárgy: A buda-pesti tanári egylet tantervi bizottságának munkálata. Martius 20-tól május 4-ig hat közgyűlés volt hirdetve az emlitém tárgyban, s mégis mindenik ülésnek bőven kijutott a magáé, kivévén az ötödiket, mivel ezt a főt. Purgstaller József űr temetése miatt nem lehetett megtartani. Lássuk azért rendre legalább az ülések főbb mozzanatait. 1. Mart. 20-dikán, mielőtt az eredetileg kitűzve volt tárgy szőnyegre került volna, a korábbi megállapodás szerint titkári szerkesztés alatt megjelenendett Egyleti közlöny ügyében történt határozás. Azon okból t. i., hogy a titkár különben is nagyon el van halmozva teendőkkel, jónak látta az Egylet a szerkesztői terhet levenni a titkár vállairól. Az indítvány V. Horváth Zsigmondtól jött, s a felelős szerkesztőséggel az Egylet épen őtet tisztelte meg, adván melléje az egylet kebelében létező mind a négy szakosztály részéről egy-egy választott munkatársat a Krautschneider Ferenc, Say Móric, Szakács Mózes és Szamosi János személyeikben. A két hónaponként megjelenő, füzetenként legalább is három, nyomtatott ívre terjedő, tehát m. e. 18 ívre számított folyóirat előfizetési ára két forint. Bizományos Osterlamm Károly. Ezután megkezdődvén a tanterv megvitatása, ez ülésben csakis annyiban lett megállapodás, hogy a tervezett középtanoda neve legyen realgymnasium, kilenc éves tanfolyammal. 2. Mart. 23-dikán azt határozták el, hogy a hat alsóbb osztály neve legyen alreal, a három felsőbbé pedig felreal gymnasium vagy lyceum a furcatio elvét, természetesen, csak a felsőbb osztályokban alkalmazván. 3. Mart, 30-án eldőlt, hogy bifurcatio legyen real és humán irányban. Úgyszintén az is, hogy a három alsóbb osztályban a tudományféle tantárgyak két tanárnál többre ne legyenek bizva. Ez irányelveken történt áthatolás után kezdetét vette a tantárgy-beosztási vita, minek folytán meg lön állapítva,, hogy az első osztály növendékei latin nyelvet még ne kezdjenek tanulni. 4. April 6-án a német nyelvre nézve történt az a megállapodás, hogy az első osztály ezt kezdje tanulni, mint első, idegen nyelvet hetenkénti 4 órán. Ugyanez ülésben volt tárgyalás alatt a közoktatásügyi miniszter úrnál leeneő tisztelgés is.