Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-05-19 / 20. szám

mat, bánván bűneimet; keresvén Isten kegyelmét, igazságának ismeretét és tőle várván segítséget, hogy mind öt mind az egész emberiséget szerethessem ; érezvén egyszersmind szükségét az istentiszteletben és jótékonyság gyakorlásában való egyességnek, s ugyanazon célból felajánlván a magam rokonszenvét és segedelmét másoknak: hitemről ezennel vallást teszek és csatlakozom az egyházhoz és a hivők társaságához." Ébredés Khinábau. Figyelemre méltó vallásos felbuzdulásról beszélnek különösen a methodista lapok, Khinát illetőleg. A nevezetesebb újságok e részben következők: A mult év február havában egy Ion ling-i nehéz beteg aggastyán, nem érezvén magát elkészülve a halálra, álmában többször látott megnyilatkozott egeket. A legfelsőbb lénynyel való beszélgetéséből megtudta, hogy nem kell meghalnia még, és ha jövőre bűneitől megtisztul, halála után bebocsáttatik az angyalok seregébe, melyet álmában látott. Almát a beteg elbeszélte barátainak; de azok nem tudták azt megmagyarázni. Töprengése közt eszébe jutott, hogy városában vannak katholikusok is, hozzájok fordult, de híjában. Ezek azonban rábeszélték, hogy menjen Tiencsinbe, ott tán az ö hittársaik majd tudnak neki mondani valamit. Elment, de az isteni gondviselés ott a protestáns methodista kápolnába vezette. Több hétig volt e városban, gyakorolván az istentiszteletet, olvasván a bibliát és szorgalmasan bevevén a tanításokat. Végre, visszautaz Lon-lingba, vivén magával néhány vallásos könyvet. De kevés idő múlva ismét visszatért a methodistákhoz, egy levéllel aláírva sok szomszédja által, melyben ezek kérik, hogy küldjenek nekik egy tanítót, ki azon könyveket jól megtudja magyarázni. Ígérték szintén, hogy a leendő tanitó számára kápolnát és házat is fognak építeni. Meggyőződvén a dolog komolyságáról, a missionarius maga segédeivel együtt elment Lonlingba sept. 4-én. A hónap végével jött vissza Tientsinbe miután megkeresztelt 45 egyént, 18 nőt, és 27 férfit. — Lon-ling egy kis város, de nagy helyek környezik s alkalmas nép az evangyeliom befogadására. Sokan oly buzgók, hogy szombaton megindulnak városukból, és 8—10 mértföldnyi utat tesznek csakhogy vasárnap az istenitiszteleten ott lehessenek. Lon-lingban már két iskola van, melyet bennszülöttek vezetnek; és pedig az egyik tanitó buzgalma és kegyessége által kitűnő. Sok reményteljes növendék van. A methodista missio reményli, hogy Lon-lingban rendes állomást foglaland. — E tény fontosságát emeli, hogy még alig egy éve azon város beszélni sem hallott a sz. írásról soha, s hogy ez a szép kezdet mintegy önkényt magától minden hozzájárulás vagy erőszak nélkül indult meg. —^ (Archives du Christianisme). TÁT Szülői jogok védelme. Emlékezni fog a t. olvasó, hogy a „Prot. Egyh. és Isk. Lap" f. é. 4-ik számában tudattam, miszerint Nógrádban több év előtt egy, köztiszteletben állt prot. család tagja egy túlbuzgó r. kath. családból csak szokásos téritvény mellett házasodhatott meg, házassága több fi- s leánygyermekkel lön megáldva s ezek prot. nevelök által prot. szellemben neveltettek, mi a clerusnak beavatkozásra szolgált mindaddig alkalmul, inig a felvilágosodott anya áttért, két gyermekét pedig az illető ev. pap, Schimko Frigyes confirmálta. Ez utóbbi tett följelentetvén a nm. k. helyt.tanácsnak. az megyei úton kérdőre vonta az apát. E lap idézett számában örömest közöltem volna a szülői jogokat erélyesen védő apa nyilatkozatát, de akkor annak birtokában még nem voltam. Ugyhiszem, nem teszek e lap t. közönségének kellemetlen dolgot, ha pótlólag közlöm azon nyilatkozatot is, melyet az apa a szolgabírói hivatal felhívására adott s mely eként szól: „A reversalis által (melyre hivatkozás történt a hatóság részéről), mely eredetében és fogalmában törvénytelen, nem érzem magamat kötelezettnek, gyermekeim neveltetését illetőleg, semmire, annálkevésbé, mert miután az anya áttért és a házasság tisztává lett, nem is lehet a gyer-L G A. mekeket más, mint a szülők közös vallásában, nevelni, m már két idősb leány- és figyermekeimre nézve tettleg meg is történt akkor, midőn ezek a szülők közös hitében, az evang. vallásban, confirmaltattak és az Úr vacsoráját fel is vették. Én tehát azon joggal, melylyel engemet mint atyát 184% és 1848-iki törvények, de a minden törvényen felüli természeti jog is felruház, élni akarok és fogok s a midőn a hatóságnak családom szentélyébe való, törvényesnek és illetékesnek el nem ismerhető ily nemű beavatkozása ellen egész tisztelettel tiltakozom, egyszersmind határozottan kijelentem, miszerint gyermekeimnek a törvény által meghatározott és biztosított mikénti nevelésébe semmiféle beavatkozást tűrni nem fogok s a katholikus clerusnak ellenem intézendő netaláni ujabb merényleteit az erély azon eszközeivel utasitandom vissza, melyeknek alkalmazásában a házi szent jognak megvédésére családfői minőségemben jogosítottnak érzendem magamat." E nyilatkozat eredménye volt a nm. m. k. helytartótanácsnak már közöltem figyelemreméltó intézménye. Reméljük, a magyar ministerium alatt sem olyan kérdőre-vonatások nem történendnek, sem ilyen nyilatkozatokra szükség nem leend. G—y.