Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-04-14 / 15. szám

mindenható Isten oltalmazzon meg minket kegyelmesen a szenvedéstől. Azonban, hogy a mi halottunk sirjánál egyetemes halandó voltunkra is emlékezzünk, s magunkat igazhittel és bűnbánó élettel előkészítsük a boldog kimúlásra, jertek imádkozzunk Istenhez, ekképen szólván : Ó irgalmas Isten mennyei atyánk ! Miután tetszett tenéked e társunkat ez ideig való és viszontagságos életből elszólítani s ez által mindnyájunkat emlékeztetni halandó voltunkra, kérünk tégedet lelkünkből: taníts meg minket megismernünk, hogy életünk olyan mint a pára, mely egy ideig tart, azután pedig eltűnik, s mint a virág a mezőn, mely kevés ideig virágzik, azután pedig elhervad. Emlékeztet minket, hogy mi, mint Ádám bűnös maradékai, meghalunk, de ennek óráját előre nern tudjuk. Taníts meg, hogy a mi napjainkat megszámláljuk és bölcsen szivünkre vegyük, hogy e világnak szerelme s annak, mi e világban vagyon, kedvelése bennünket meg ne ejtsen, hanem mindenkor vigyázzunk és imádkozzunk, 8 a te kezed sehol se találjon bennünket készü/ letlenül. Es ha majd kevés óráink lefolyandnak s nekünk is el kell válnunk e világtól, és ha netalán e mostani órában volnának társaink között betegek, kísértés és bánat által lesújtottak, éreztessed, ó kegyelmes Isten, mindnyájunkkal a te fiad a Jézus Krisztus keserves szenvedésének és halálának gazdag és édes vigasztalását, s erősíts meg minket a te lelked által a halál és az ítélet minden nemű félelmei ellenében, és szilárdíts meg azon hitben, hogy Jézus Krisztus bizonynyal igazságunk, fetámadásunk és életünk nekünk, hogy ö a mi bűneinkért adatott halálra, s a mi megigazulásunkért támadott fel, s mi az övéi vagyunk, akár élünk, akár halunk. Serkents mindnyájunkat, hogy ideig való életünk vándorlását engedelmességben töltsük, harcunkat jól megharcoljuk, futásunkat elvégezzük, a hitet megtartsuk, s egykor nyugodt lelkiismerettel költözzünk el a te nyugodalmadba, vidámon támadjunk ismét uj életre s az igazság koronáját elvegyük a te szerelmes fiadban, a mi urunkban és megváltónkban, a Jézus Krisztusban, ki bennünket ekkép tanított imádkozni: „Mi atyánk stb." Épen ilyen terjedelemben és ilyen modorban van szerkesztve a másik emiitettem formula is. (L. „Gebete und Handlungen für die evarCgelisch-reformirte Kirche des Kantons Zürichleghátul.). A halálozási eseteket és a temetés idejét itt a „Zürich. Zeit." cimü helyi újságban szokták előlegesen közzé tenni, de minden meghívás nélkül, a hátramaradottak sem írják ki nevöket. Már említők, hogy az egyházi hatóság ugyanitt teszi közzé a templomilag kihirdetett jegyesek neveit. A születések azonban nem igtattatnak újságba, ugy mint peld. az észak-németországi vidékeken, hol a lapok hirdetései közt minduntalan olvashatni, egyik másik boldog apának jelentését, ki tudatja, hogy öt neje, ekkor meg ekkor, egy „egészséges fiu" (vagy leány) ,,gyermekkel ajándékozta meg/' b hogy az anya veszélyen kívüli állapotban van. Szeremlei Samu. (Folytatjuk.) KÖNYVISMERTETÉS. Magyar tanügyi reformjavaslat. Több tanártársa közreműködésével irta Wiche József. I. füzet. Törzsiskolák. Pest, 1866. (Folytatás és vége.) Csodálkozhatik a t. olvasó, hogy a fencimzett könyvet cikkünk elején csak pár szóval érintettük, s a helyett, hogy a mü bírálatába fogtunk volna, saját nézetünket közöltük. Magának a tárgynak, melyről e müvecske szól, fontossága kívánta a hosszasabb bevezetést. Nem annyira könyvet, mint inkább tervezetet bírálunk, és ismertetünk; szükség volt tehát e sorok Írójának e fontos tárgyban saját nézeteit is megismertetni az olvasó közönséggel, hogy a tárgyra átmenve, egyszerre felismerhesse, hol nem vagyunk egy nézetben W. űrrak Szerző nézete szerint egységes összefüggő egészet képző tantervre van szükségünk, melynek alapját csak a társadalom törekvései képezhetik. Az állam munkabeosztás által hajtja végre törekvéseit, s ezért foglalatosság szerinti néposztályok keletkeztek; az iskolák alapját csakis ezen foglalatosságra alapitott néposztályok igényei tehetik. Szerző az összes polgárokat 2 főosztályra osztja. Az első főosztályba, melynek semmi tudományos szakképzettségre nincs szüksége, sorozza a pórnépet és a szolgákat, foglalkozásaiknál fogva ide számítja még a kis birtokos parasztokat is, kiknek azonban az előbbieknél magasabb míveltségi fokra van szükségök. A második főosztályt szerző három osztályra osztja. Az első osztályba sorozza a kézműveseket, kiknek már nemcsak a vegyészeti és mechanikai erők létéről kell tudomással birniok, hanem egyszersmind ezek gyakorlati alkalmazását is ismerniök szükséges. Ez osztálynak is van felsőbb foka, s ezt a kereskedők foglalják el. — A második osztályt a gyógyszerészek, technicusok, tudományosan képzett gazdák, tengerészek, katonák, seb-és állatorvosok foglalják el, kik az előbbi osztályénál magasabb míveltségi fokot igényelnek. A harmadik osztályba a jogászok, orvosok, a felsőbb tudományok tanárai tartoznak. Szerző tervezete szerint a nép e különböző foglalatosságu igényeit csak ez igények szerint cyklusokra osztott törzsiskolák elégíthetik ki, melyek az elemi-, gymnasiumi és reáliskolák helyett állitandók. E törzsiskolák nem volnának szoros értelemben vett szakiskolák, hanem céljok volna az egyes népiskolákat az általános műveltségben annyira előre vinni, hogy az önmívelésre nem csak lelki tápot és ingert nyerjenek, hanem szaktanulmányaikat és foglalkozásokat kellő tökélyre vihessek, s jól betölthessék azon helyet, melyet a társadalomban elfoglalnak. E törzsiskolák minden felsőbb cyklusa az alatta levőnél tudományosb szint ölt.