Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-04-07 / 14. szám

úrnak alumniumunk számára a sziik év ennyhitéseül adomá­nyozott 25 írtját s végről gymnasiumunk fényes nevü ala­pitványozói közé magát rég besorozott grf. Somssich Imre ö méltóságának azon ujabbi nagylelkűségét, mi fele részben gymnasiumunk, felében pedig a hosszufalui népiskola javára felajánlott 100 m. rozs adományozásában nyilatkozott. A nemzeti keresztyén közművelődés érdekében hozott ily ál­dozatokból fentartott gymnasium érdekében vélt azért cse­lekedni egyházmegyénk is, midőn a nevezett tanintézetben 5 év óta ernyedetlen buzgalom, és teljes szakképességgel, tehát sikerrel is működő rajz, zongora és összhangzatos énektanárnak Pásztor Boldizsár úrnak, tiszteletdíj fejében ez évre 100 frtot megszavazott, s a mely elismeréssel adta ezt egyházmegyénk a nevezett magán tanár úrnak, ép oly méltánylattal fogadta t. Szűcs Mihály viszlói lelkész azon nemesszivü ajánlatát is, miszerint nevezett tanár úrnak éven­kint 5 frtot ajánlott fel érdemei iránti tiszteletből. Ezekután a mult évben nagyobb mérvűvé emelt egy­házmegyei özv. árva gyámintézet választmányának jelentése tárgyaltatott, miből örvendetesen győződött meg egyházme­gyénk, hogy e nagy horderejű intézet megalapultnak tekint­hető : mert ez első súlyos évben is a tett alapítványokkal együtt mintegy 1000 frt. gyűlt be készpénzben s több ezer frt. pár évre szóló kötelezvényben. Az alapitványozók egyike Cibor Mór csurgói tanár, ki az egyházmegyénk által neki gym. könyvtárunk rendezéseért tiszteletdíjul adományozott 100 frtot a „csurgói gymnasium" nevében visszaalapitvá­nyozta, másika az agg lelkész nt. Szentesi János, ki hason­lóan 100 frtot tett le sokkal csekélyebb kötelezettsége fe­jében, azon intézet számára, melynek jótéteményében nincs a kiket részeltethessen. Ezekkel szemben annyival sajno­sabban esett tehát értesülni a felöl, hogy találkozott egy lel­kész s két tanitó, ki az evangeliom ezen egyenesen jézusi intézményéből az özvegyek s árvák gyámolitásából magát határozottan s még egy lelkész s tanitó ki feltételesen ki­vonni s az egyház egyetemét legszentebb intézményei kö­rüli végrehajtási erejét próbára tenni akarja. Több felsőbb helyekről leérkezett tárgyakbani intéz­kedés után, az egyházmegyénkben papikör kezdeményezése folytán megindított, Veres Benő komiósdi lelkész atyánkfia magát szívvel lélekkel ez ügynek szentelő működése követ­keztében folytonos gyarapodásban levő, s általa már e la­pokban is bő részletességgel ismertetett slavon missio ügyé­ben felhívás nyújtatott be közgyűlésünkre.*)Örvendve egy­házmegyénk a haza minden részéből Slavoniába hihetetlen nagy mérvben betóduló nemzeti s hitrokon elem fenmaradá­sát biztosító missióügy e megszilárdulásának, egész lelkese­déssel ajánlja e nagy horderejű ügyet a ft. sup. s általa az *) A jövő számban adjuk. • Szerk. összes hazai protestantismus s a nemzetiség barátainak párt­fogásába, söt e célból a kán. visít, által állandó gyűjtő rova­tot nyitni határozott s a közebéd alkalmával jelenvoltak által több mint 40 frt adatott össze a missióügy gyámolitására; Balog Sándor fögondnok számára pedig előre is elnöki ajánlólevél adatott ki, a f.baranyai testvér egyházmegye hit­buzgó tagjai s gyülekezetei megkereshetésökre. Végről t. s.gondnok úr kegyeletes felhívására egy­házkerületünk néhai fögondnoka t. Sárközy József úr ér­demei méltánylásából, egyházmegyénk közgyászemlékünnep tartását határozta el húsvét utáni vasárnapra. A közgyűlés bevégeztével megkezdettek a konsisto­rialis tárgyalások; és pedig elsőben több lelkészi és tanítói változtások létesíttettek; majd a csokonyai gyülekezet köz­kedvességü néhai tanítója özvegye és árvájának adatott a gyülekezet kérelmére az elhunyt érdemei méltánylásából ineghosszitolt kegyév, mig ugyanez egy hasonlóan érdeme­sült egyházmegyénkben közhivataloskodott lelkipásztor öz­vegye és árváira ki nem terjesztetett. Egyházmegyénk a népiskolaügy emelése tekintetéből minden célszerű eszközt szívesen felkarolni már megszok­ván, miután a tanítói karnak nemcsak idegenkedését, de szinte felzúdulását hallotta, az egyh.megyei reform, bizot­mány munkálatába fölvett azon javaslat ellen, hogy praepa­rándiai képzettséget nem nyerhetett, s azt kint az életben meg nem is szerezhető jó igyekezetü tanítóink előnyére, valamelyik hírneves képezdéböl nyári szünetre jeles gya­korlati képességű tanár hozassék Csurgóra: az istvándi gyülekezetnek abbeli kérelmét helybenhagyta, hogy az egyh. megyei tanitók mellőzésével, egyenesen képezdéböl hozat­hasson jól képzett tanítót, mint a milyet nyert a mult évben S.-Patakról a darányi gyülekezet. Uraim! a kor, a haza, a nemzeti lét művelődési követelményének nem lehet ellen­szegülni. . . Az eszmék erösbek az embereknél s a kicsinyes osztálytekinteteknél. Ha fölemelt zászlóval vezérekülelibök nem csatlakozunk, hátra feledésbe hoznak, vagy ellenök szegülve összetipornak bennünket dicstelenül. S ezt nem én, a történelem kiáltja öröknek ! Több helyi érdekű tárgyak közt még egy lelkészi díj­lap csorbittatott meg, azért, hogy a gyülekezet könnyebben viselhesse a tanítóság terheit; majd egy abbeli méltányos kérelem utasíttatott el, hogy az egyházi szolgák hátrányára szolgáló csonka évek jövedelmei, ne a gyámolda javára s igy a hátrányt szenvedő egyesek helyett a testület előnyére, hanem a csurgói gymn. javára fordíttassanak továbbra is; s végről a ft. superintendentiának föllebezésekre 14 napot hagyó statutuma ellenére egy gyülekezet félévvel ezelőtt ho-, zott ítélet elleni föllebezése fogadtatott el. Közli Körmendy Sándor, e. m. f.jegyző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom