Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-03-24 / 12. szám

a vallás az államnak uszályhordó szolgálójává ne alacsonyittassék; hanem mint állam és vallás két édes testvérek álljanak egymás mellett a polgárisuk államnépeinek boldogitására; — és mivel az egyháziak is az állam hivatalnokai: valamint a többi álladalmi világi hivatalnokoknak semmi összeütközések, hivatalt alacsonyitó függések nincs a fizető polgársággal, ugy az egyháziaknak se legyen. — Az elébbi időkbeli törvényhozás, mint láttuk, meghatározta, hogy egy katholikus közpapnak legyen legalább egy egész telknvi ingyen munkált élő földje s legelői illetéke s a nép által fizetett élelemre valója: tehát várhatjuk, hogy a protestáns papoknak is legalább egy egész telknyi szántóföldjök legyen rét és legelővel, — vagy a hiányzó s helyi akadályok miatt ki nem adható rész becsérték szerint pótoltassák. Mivel pedig az állam termény beszedést nem kezelhet: e helyett meghatározott s az állam közegei által szedendő s fertályonként fizetendő pénzbeli congrua adassék. — Sok tekintetek ajánlják, hogy az egyháziak fizetések egy részét földbirtok tegye. Nevezetesen pénzérték alább szálltával vagy drágaság idején a földtermés értéke megmarad, akármely inség, államrázkodtatás idején is a hivatalnok végkép elhagyatva s pusztulva nem lesz. — De mivel az ingyenmunkát államgazdászati tekintet mint az egyháziaknak érdeke megszüntetni egyformán ajánlják : míveltesse mindenik egy házi-hivatalnok szántóföldjét okszerűn s a mai célszerűbb gazdálkodás szerint — melylyel iskoláikban legalább elméletileg bizonyosan meg lettek ismerkedve — hogy igy az okszerű gazdálkodásnak legyenek terjesztői a nép között, mi által csak nyer az állam. — Es mivel a mai kor mind tudományos mind polgári tekintetben többet kiván az egyháziaktól mint a mult századok, de szükség is több van: a földbirtokhoz lenne adandó illendő pénzbeli congrua, teszem. 600 frt, mi aránylag a tridenti zsinat száz darab aranyához mérve felesleges kivánság nem volna, az iskolatanitóké föld és pénzfizetésben felényi: ugy azonban, hogy mindezek, valamint egyéb egyházi és iskolai ingó és ingatlan alapítványok felekezeti külömbség nélkül semmi adó alá vetve ne lennének. — Egyházi s iskolai főbb hivatalnokaink is mérsékelt tiszteletdíjjal díjaztatnának szinte az állam által. Mivel pedig volnának oly községek, hol lelkészt s iskolatanitót együtt tartani a népesség csekélysége miatt céltalan és vesztegetés lenne: az ily helyeket József császár által felállított capellani locales-ekkel lehetne ellátni oly formán, hogy egy személyben a lelkészi és iskolatanitói tisztet is végeznék a legközelebb eső anyaegyház lelkésze felügyelete alatt talán félteleknyi birtok és 400 frt fizetéssel. Ezek tehát a papságra készült, de még anyaegyházat nem nyert — ugy nevezett káplánokból rendeltetnének az egyházi kormány által. Hány lélekből kell állni egy anyaegyháznak legkevesebb számmal? ezt meghatározni szinte a törvényhozás feladata lenne, valamint az is, hogy egy templomnak csak egy papja legyen. — Igy az egyforma fizetés mellett megszűnnék az egyháziak közt a hozzájok nem illő irigység, lenézés stb., de az állam is megvárhatná az egyházi kormánytól, hogy egyházi hivatalokra jól készült és mívelt egyéneket vegyen fel. És mivel ezután is maradnának fen egyházaink helyi szükségeik — teszem egyház-iskola épületek s egyebek: lenne mindenik egyháznak helyi szükségeihez mért és a felsőbb egyházi kormány felügyelésétől függő költségvetési s behajtási joga. Iskolát a mi illeti — értvén nem az elemi, mert ezek a hitfelekezeti egyház sajátjai s ugyan annak kormányától is függők lennének; hanem a közép, felsőbb tanodákat és egyetemet. — Itt két ut van, melyet követhet a törvényhozás, hogy iskolai szükségeinken segíthessen, — egyik az állami iskolák állítása, másik a meglevő felekezeti iskolák segedelmezése. Hazánkat eddig külömbféle nemzet s hitfelekezetiség s ebből folyó institutiók szaggaták meg, mely miatt soha egy értelem, egy akarat nem lehetett az egy ország lakóiban. Ha tehát a jelen törvényhozás gyökeresen akar országos ily bajunkon orvosolni s oda akar működni, hogy az ' egy hon gyermekeit ölelő karokkal szeressék egymást fent és ala nt már iskoláikban kezdve; a felekezeti institutiokat a hol csak lehet megszüntetni, és helyekbe államiakat állítani volna hivatása. Hiszen a tudomány, mint tudomány, teszem állat-, növény-, természet-, számtan, földleírás, mértan, történelem, jogtan stb. — az egyhitfeleke-