Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-09-30 / 39. szám

május 22-én indult el Belgiumban és Angliába; hazatért 1657-ben1

), Vásárhelyi Péter 1660 előtt, Debreceni Kalocsa János 1658 körül volt Londonban, mint önmaga mondja Énekek Énekének Magyarázattya (Debrecen, 1693. 8r.) cimü müve előszavában ilyképen: „Eljutván azért L o n d i n u m b a n, sok keresésem után tanáltam (olasz bibliát), melynek nótáinak olvasásában szorgalmatoskodtam, mind Angliában való létemben, valami Hybernussal egy szállásra szorulván" stb., Jászberényi Pál 1662 előtt tanult Angliában, Londonban iskolát nyitott és ott i« halt meg2

); Beth 1 en Miklós Bod Péter „Erdélyi Sólon"-a 1663 végén ment Angliába. Balogh Ferenc úr említi Páriz Pápai Imrét is „1676 után," de itt alig ha tévedés nem forog fen, mert P. P. Imre II. Rákóci György udv. papja 1666-ban halt meg, fia Ferenc pedig 1676 körül jött vissza hazájába — tehát e korból egyik sem lehetett. Utóbbinak volt három férfigyermeke : Ferenc, Imre és Endre, kik közöl Fer e n c 1717-ben Angliában (apud Britannos) volt3

), Imre Belgiumban s ugyhiszem ez azon P. P. Imre, de a ki nem 1676 körül tanulhatott angol egyetemen, hanem 1717 után. Gyöngyösi István 1674 körül, OtrokocsiFor i s Ferenc 1674 után, S i 1 v á n u s György Angliában lakott s 1684-ben Londonban könyvet bocsátott közre, K apusi Sámuel 1689 előtt, Gy ön gy ö s i Pál 1698 előtt és Ecclesiae Anglicanae Presbyter cimet nyert, A1 m á s i Benjámint 1700-ban Paget Vilmos konstantinápolyi angol követ vitte magával s taníttatta Angliában. Érdekes volna ösmerni azok neveit is, kiket Teleki Mihály saját költségén küldött Belgiumba és Angliába, 18 ezer forintot költvén reájok 4

), T e I e k i Pál 1695 körül tanult ott. Bod Péter emliti a mult századból gróf Bethlen Imrét a szent bibliának históriája (Szeben, 1748.) ajánlólevelében ekép: „Midőn nagyságod, méltóságos gróf uram! ez hazából Angliába, s más országokba, olyan véggelment ifjúságában, hogy a látás, hallás, t a n u-1 á s által alkalmatosabbá tétettessék az Isten házának és hazájának szolgálatjára" stb. (IX. lap); Kalmár György 1749-ben ment Angliába s Toldyként is „angol egyetemeken kiképzett tudós." Balogh F. úr Veszprémi Istvánt 1765-ben járatja angol földön, holott 1756-ban már az oxfordi, cambridgei és londoni egyetemekből visszatérve Utrechtben volt, s kevés idő múlva már debreceni orvos lön5

). Gróf Teleki József (nem a történész) 1800-ban Etonban szorgalommal tunulmányozta az angol nevelési rendszert stb. Végre Tóth Dániel, Schwarc Gyula, Balogh Ferenc és Dömötör Jánosról esett tudomásomra, hogy napjainkban angol egyetemeket látogattak. ») Gr. Kemény József. Történ, és irod. kalászatok. Pest, 1861. 236 és Bod P. s) Bod Péter M. Ath. 118 1. 3) Kemény Tört. és irod. kalászatok. '254 1. 4) Bod P. a M. Ath. ajánlólevelében és Tóth Lőrinc. Hazánk, 1858. 180 1. s) Horányi Mem. Hung. Posonii 1777. III. 560, 561 és Danieiik II. 375 1. Felhoztam egy pár római katholikust is, mint Dudicsot, Kalmár Györgyöt (?) és Schwarc Gyulát, miután — ugy sejtem — ennek nem pusztán egyház-, hanem müveltségtörténelmi értéke is van. Eötvös Lajos. TANÜGY. Az országos főkormányszék által a buda-pesti római kath. tanintézetekre nézve, helyi viszonyoknál fogva, el levén rendelve, hogy azokban a tanitás novemberhó elején kezdettessék meg: a reform, egyház iskoláinak igazgató választmánya, ugyanazon helyi viszonyokra tekintetből, jónak és szükségesnek látja a reform, nagygymnasiómban a tanitás megkezdetését november hó első napjaira tűzni ki. Ezt megelőzőleg a beiratások történnek s a kellő vizsgák megtartatnak october hó 29—31-ik napjain. A theologiai collegium növendékeinek Pesten megjelenésére octoberhó 20-ik napja tűzetik ki. Pesten, sept. 24-én 1866. Török Pál, pesti ref. leik. és superintendens. KÖNYVÉSZET. Heckenast Gusztáv úr kiadásában következő könyvek jelentek meg : A. A bölcsészettan történetének alapvonalai. Irta Varga János nagy-körösi tanár. Második javított kiadás. Pest. Kiadja Heckenast Gusztáv. 1866. W arga János úrnak igen sok baja volt már a kritikával, de az élet még eddig mindég mellette nyilatkozott; alig van munkája mely több kiadást nem ért volna ; igy áll a dolog fennebbi könyvével is ; e műnél tehát szinte fölösleges minden itészi birálat vagy ajánlat. Anynyit azonban ki kell emelnünk, t. Warga úr egyike legszorgalmasabb irodalmi munkásainknak, s hogy, különösen a kézikönyv szerkesztésével sok érdemeket szerzett magának. A külcsin, mint Heckenast úr minden kiadmányaé, semmi kívánni valót sem hagy maga után. B- A világtörténet tankönyve. Tekintettel a műveltségre, irodalomra és vallásra. Irta Wéber György. Tizenhetedik és tizennyolcadik füzet. Ára a két füzetnek összevéve 80 krajcár. Bevégzéséhez közeledik már a nagy történeti mű, melyet a történ elmekben gazdag franciák és practicus angolok is méltónak találtak arra, hogy nyelvökre lefordíttassák, s melyet mi lapunkban több oldalú világításban tüntettünk fel. Az előttünk fekvő két füzetben az újkori események egy része foglaltatik és pedig a francia forradalomtól 1848-ig, beleszőve mindaz, a mit e korban az emberiség a vallás, a tudomány, az ipar szóval összes műveltség terén haladt. A ki Wéber történetét tanulmányozza, az nemcsak történeti hanem igen sok encyklopaedikus ismeretet fog magának szerezni. És ebben van e műnek egyik főérdeme. Valóban ! történetkedvelő olvasóinknak alig tudnánk e műnél jobbat ajánlani, s azon mód melyen e mű megvehető, nagyon könnyűvé teszi ennek megszerzését; mivel nem kell egyszerre, hanem füzetenkint is meg lehet venni. Különösen ajánljuk tanintézeteinknek és a néptanítói egyleteknek. C. A kis Regélő. 50 aj kis mese. Hofman után, irta Mesélő bácsi. Ára 80 krajcár. Gyermekirodalmunk ismét egy jeles munkával szapoi odott. A ki Hofman Ferencnek e téren való működését ismeri, lehetetlen nem örülnie azon, hogy a gyermeknevelésre áldásos művei lassankint nyelvünkre is áttétetnek. A kik Heckenast úr e nembeli kiadmányait gyermekeik számára megvásárolták, azoknak, ugy hisszük, semmi ajánlás sem szükségeB, csakis a többi szülőket figyelmeztetjük, hogy midőn