Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-11-25 / 47. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: Alipót és szerb-utca szögletén földszint ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA . 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A JEZSUITA REND ES A JEZSU1TISMUS . Legközelebb, mióta a velencei területről elűzött jezsuiták Ausztriában kerestek menhelyet, az ellenök fellázadt közvélemény ismét tüzetesebben foglalkozik velük. A bécsi községtanács, — melyben csupán három kath. lelkész szavazott mellettük — több üléseiben tárgyalva a kérdést, még mindig küzd a birodalmi székvárosba bebocsájtásuk ellen. Nepomuk szt. János kegyes városában, Prágában — (mely tán Insbruk után Austriában legerősebb székhelye a kath buzgóságnak) — a közönség, ha nem is gátolhatta meg letelepedésüket, de legalább utólagosan akarja az irántoki gyűlöletet kifejező tüntetésekkel távozásra birni a szivesen nem látott vendégeket. E rend a tizenhatodik század vallásos, sőt általában összes műveltségi reformmozgalmai ellenében való visszahatásul születve meg, azóta folyvást a vallási és politikai reactio legbuzgóbb, legsikeresebben működő apostoli köréül, legvitézebb és kitartóbb hadseregéül szolgált. Nem csuda, ha ma már a szabadság minden hívei valóságos rettegéssel félnek tőle, s az emberek hajlandók csupán csak a sötétség és szolgaság megalapítására szövetkezeitek egyesületét látni benne. Általában a jezsuiták, a történetből tudva levő ép oly rendkivíil ügyes, mint legtöbbször ármányos eljárásukról, működésüknek igen tapasztalhatott következményeiről, talán minden kath. egyházi rendek között a legismeretesebbek. Azonban az egész rend szerkezetét, követett céljait, s cselekvésében irányadó elveit vajmi kevesen ismerik tüzetesen. Helyesen jegyzi meg Jordán: „hogy egy rend sem volt oly hires, oly nyilvánosan működött és oly titokteljes rejtélyes, annyira pártfogolt. és üldözött, oly büszke és alázatos, annyira uralomra vágyó és hódoló, magában annyi ellenmondást rejtő s mégis egységes mint a Jézus társasága. Különösen a mi közönségünk legalább saját irodalmunkból alig is tudhat róluk valamit. Holott nemcsak mint egyenesen a protestantismus ellen létrejött egylet érdekel bennünket kiválóan,* hanem általában minden kath. egyházi rendek között kétségkívül a „Jézus társasága" a legnagyszerűbb, sőt világtörténeti működését s szerkezetét illetőleg tán minden eddig ismert társulatok között a legrendkivülibb. Céljaiban a legmerészebb, a kivitelben páratlan rettenetlenséggel, kitartó elszántsággal és ügyességgel működő, és minden kis részletében és egészében oly mesterileg szervezett, hogy a négy világrészben való szétoszlottsága mellett is egy központból tervszerűen irányozva működő egységes társulat volt. és nyilvános testületi létének megszüntetése után is majd egy fél századig, egész addig fenn tudta magát tartartani, a mig 1814-ben pápai rendeletnél fogva nem újból fölállittattak, hanem tulajdonképen csak ismét nyilvánosan fölléphettek. Egy egyházi rendben sem szerepelt annyi fényes tehetség, mint a jezsuitákéban, egy sincs, mely hatását anynyira az egész föld kerekségére kiterjesztette volna, s minden emberi ügyeket, anyagi és szellemi egyházi mint világi viszonyt, családot, államot, művészetet és tudományt oly csudásan működési körébe tudott volna vonni. Nem levén előtte semmi is sem oly szent, sem oly profán, olyan magasztos vagy oly alávaló, oly fenséges vagy oly rut és gonosz, amit fel ne tudott s fel ne akart volna használni céljaira, vagyis, jelszava szerint: „ad majorem Dei glóriám'1