Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-12-16 / 50. szám

alkotmány a népet képesebbé tette az egyházkor­mányzásba való tényleges részvétre, az egyház berendezése tökéletesebben vitetett fogalma sze­rint keresztül és meg lön alkotva az egyházköz­ségi szervezet. Történelmi igazság gyanánt mondhatjuk ki tehát, hogy az egyház bár alapjában változhatlan, amennyiben változhatlan a vallásos érzület is, melynek kielégitésére fennáll, külszervezetére nézve mégis a történelmi fejlö'dés törvénye alatt áll s mint socialis intézmény a társadalom többi intézményeivel folytonos kölcsönhatásban áll.*) Ballagi Mór. RÉGISÉG. E JELEN ÉS UTÓVILÁGNAK ISMERTETÉSÜL. (Vége.) Proventus Pastoris. Vagyon ez Parochiához hat fél fél hellyes Jobbágy és hat Sellér. Az Jobbágyok Vidoncz nevö faluban laknak kik­nek az ö nevek: *) Néhány évvel ezelőtt jelent meg Londonban egy három kötetü nagy munka Marshall T. W. M.~től: „A keresztyén mis­siók ; ezeknek szolgái, eljárási módja és eredményei (Christian Missions ; their agents, their method, and their results)," mely­ben szerző a missiók történelméből akarja bebizonyítani; hogy „a protestantismus nem lehet azon intézmény, melyet Isten az emberiség üdvözitésére alapított és a világ megtérítésével bízott meg, mert ime a protestánsoknak 27 missio társulatai közül min­denik egyenként több erővel rendelkezik, mint az egész római propaganda, mégis a római propaganda falvakat, városokat, vi­dékeket, nemzeteket téritett meg ; a 27 prot. hitterjesztő társu­lat pedig együttvéve nem hogy nemzeteket a hitetlenségből, de egy békát a tóból sem húzott ki. Xavér sz. Ferenc egy maga három év alatt nemzeteket téritett meg; a száz ezer prot. missionárius 80 év alatt egy bókát sem húzott ki a tóból stb." — Ezekből aztán Marshall úr azt a követi:eztetést vonja, hogy „a prot. missiotársulatnál nincsen az Isten, a római propagandá­val az Isten működik," és továbbá, hogy „a protestantismus csak apostasia által gyarapodhatik, de nem megtérés által." A mi fejtegetésünk után, azt hisszük, mindenki beláthatja, hogy Marshall úrnak nagy fáradtsággal összehordott adatai — ha ugyan mind igazak és ámenek — egészen más, természetes okokban találják magyarázatukat. — A keresztyénségnek pro­testáns alakulása valamint történelmileg előhaladt míveltségü társadalomban jött létre, ugy terjedésének alapföltétele a társas életnek bizonyos fokig való fejlettsége. A protestantismust tehát hamisnak azért mondani, mert nyilatkozati módja nem arra való, hogy a keresztyénséget gyermeknépekkel elfogadtassa, csak annyi, mintha valaki a felsőbb analysist mondaná hamisnak azért, mert a gyermekvilágban azzal igen kevésre mehetnél. Viszont abból hogy a katholicismus gyermeknépek térítésére igen alkalmas, csak ugy nem következik, hogy az a haladtabb míveltségü társaság vallásos szükségérzetét is kielégíti, a mint senkisem állithatja, hogy a képes könyvek a meglett embernek valami kiváló lelki táplálékot nyújtanak azért, mert a gyermeke­ket igen nagyon gyönyörködtetik. B. M. EIsö Lovenyák Márton Széchi György Urunk eö Ngs részéről adattot. 2. Második Gyürgyék Pál Szechi Miklós Urunk eö Nsga részéről. 3. Harmadik Szajavecz Pál cum socio Ambrosio Szajavetz Széchi Miklós Urunk eö Nagysgs részérül adattot. 4. Negyedik Horváth Mihály cum socio Johanne Sös alias Horvát Széchi Tamas eö Nga részérül. 5. Ötödik Zevkócs György cum socio Nicolao Krányecz Széchi Dénes Úrunk eö Nga részérül. 6. Hatodik Vretsits Gergely Széchi István Urunk eö Nga részérül. Az Sellérek kik Vi­donczon kik Kuprivnikon laknak. Vidoncziaknak ez az ö Nevek. 1. Első Lovenyák Márton Széchi Mihály Urunk eö Nga részérül. 2. Második Hajdits György Széchi Dénes ré­szérül. 3. 'Harmadik Küzmits Vucskó Koprionikrúl Széchi Tamás részérül. 4. Negyedik Szuplitz András de eodem Széchi György részérül. 5. Ötödik Mátsek Imre Széchi Ist­ván részérül. 6. Hatodik Luczko Jakab Széchi Miklós ré­szérül. De Széchi Miklós eö Nga az ö részérül adattottakat propria auctoritate hatalmassul birja, holot immár az parochus birta egy falkáig elvonta és másokat szegényebbeket adott hellettek u. m. Gyürgyék Pál hellett Grah Balázst az Krop­livniki Sellér László Jakab hellett, Budiga Andrást hegyvá­mos földön lakozót adot, melly mikor deficiált volna, eladván a szőlőt mint házastul, ugyan azon Urnák más Jobbágyának ós azt, az ki megh vette nem engette szolgálnyi, hanem csak egy kis, hozzávaló sovány tagh föld maradót az Ecclesiá­nak nagy kárával. Ezek az Jobbágyok Selléreckel egye­temben ezzel az szolgálattal tartoznak az parochusnak. Hogy az kinek magának ekében és szekérben befogó barma vagyon, az parancsolat szerint tartozik maga szekerével, ekéjével és akármi egyéb szolgálattal egy hétben két-két napot szolgálnyi, jó regvei elkezdvén mind estveiglen, ezt hozzátévén, hogy ez parancsolat otthon érvén, semminémü maga szorgos dolga miatt el ne mulathassa, mert ha elmu­latya, quoties toties az Jobbágy négy forint, az Sellér két forint birsággal tartozik az parochusnak, mely nem az Temp­lom épületére, hanem magának jár. Extra ordinarie penigh evvel tartoznak: hogy kaszállás, szénahordás és takarás, gabona akárminémü névvel neveztessék, aratás és betaka­ráskor, mindaddig tartoznak az munkával, mig épen be nem takartatik, az penigh ne tudassék azután való heti nap­számban. Item — az parochiához való szőlőben helles jobbágy minden Esztendőben két szekér ganéit, az sellér egy szekér ganéit tartozik vinni akár barmas akár barmatlan legyen. Item — az helles Jobbágy Esztendőnként azon paro­chialis szőlőben száz karót az Sellér öttvent tartozik vinni. Denique az parochusnak semmi egyébb adóval nem tartoz­nak, hanem ha mikor Menyegzői lakodalmot akár magának, akár gyermekének, akár szolgáinak, akár szolgálóinak há­zasitásában, avagy penigh keresztelőt szolgáltat, tartoznak akkor annyi segítséggel lenni a mennyit az parochus bona cum conscientia az Jobbágyoknak nagy fogyatkozások nél­kül réáiok vét. A Parochus penigh ezeknek az Jobbágyok­nak semmiféle munkán nem tartozik sem ételt sem itallat de jure, hanem ha jó kedvibül valamit akar nékik adni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom