Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-10-14 / 41. szám

maga mellett a történt reformokból származó következetes­séget, e nézpontból lemond hivataláról. A közgyűlés meg­lepetve és elkomorodva vette mindenkor tisztelt és egész testületileg kegyeletben álló segédgondnokának határozott lemondását, annyival inkább, mivel egyházmegyénknek vi­lági elnökét restaurálni legkisebb szándoka soha nem volt. Minden nyomatékos érvek, melyek lemondása ellen felhor­dattak, a szeretet, kérelem, ragaszkodás nyilatkozatai el­hangzottak nyomtalanul: ö szilárdul megmaradt lemondása mellett. Van mindazáltal remény, mely erös hitté gyöke­redzett keblünkben és a mire jogosit a következetesség alapjára fektetett nézete egyházmegyénk nagy férfiának, hogy az újraválasztás alkalmából eredendett közbizodal­mat — a protestantismus szellemétől átlelkesült, test ós lé­lekben edzett erös akaratú egyházi bajnok, látva kormá­nyunk kipótolhatatlan hézagát — visszautasítani nem fogja. Egyszersmind közgyűlésünk határozattá emelte, hogy a segédgondnoki hivatalt időszaki választás alá bocsátani nem kivánja. 4. Olvastatott a hetényi egyház kérelme, miszerint lel­készüknek a farkasdi egyházba lett elválasztatása következ­tében egyházuk ürességbe jővén, a közgyűlést kéri a be­töltetés elrendelésére. E tárgy megnyitotta a vitatkozás mezejét, — mondatott: hogy a kijelölés a régi gyakorlat nyomán eszközöltessék. De ha itt egy lépést előre tettünk, az örvénybe-e vagy mélységbe nem tudjuk :• már vissza­lépni nehéz vagy lehetetlen, következésképen, mivel köze­lebb Farkasd betöltésénél a szolgálatjára legidősebb segéd-és az egész egyházmegyében hivataloskodó rendes lelké­szek lettek kijelölve, már akár kijelölésre nem jelenkezök hiányában, akár a régibb gyakorlat háttérbeszoritásából, akár végre a statutumokkali viszzaélés következtében tör­tént az, unum et idem, e hiba tényleges: ezzel a szabad választás terére kivánt lépni a közgyűlés, annyival inkább, mert kimondá, hogy a szolgálatjára legidősebb papi segéd minden ürült egyházba kijelöltessék. A protestantismus egyenjogú elvénél fogva tehát Hetényre is a Farkasdnál előtérbe hozott kijelölés alkalmaztatott, és végzésül kimon­datott: hogy jövőre nem 4 kijelöltből álló, hanem a legszé­lesebb alapra fektetett candidatio léptettetik életbe minden egyházakra való tekintet nélkül. 5. Kiss Károly és Vörös Ede papi jelöltek egyházme­gyénkbe bekebeleztetésüket kérelmezték, kik is bekebelez­tettek, de csakis a szükség esetében elfordulható alkalma­zásukkor, a rendes e. m. papi vizsga letétele után fognak esperesileg egy kis gyűlés alkalmával kibocsátásra föl­avattatni. Még némely kisebb érdekű tárgyak jöttek szóba s in­téztettek el, — mivel azonban az ablakainknál megjelent kolera általában mindenütt feszültséget idézett föl: egyéb hátramaradt ügyek elintézése végett f. é. november 6-ika a folytatólagos gyűlés határnapjául tüzetett ki Rév-Komárom városába. z. . , s. GYÖNGYÖSRŐL. Nt. szerkesztő úr! Ugy hiszem ked­ves dolgot cselekszem, minden, egyháza iránt érdekeltség­gel viseltető prot. emberre nézve az által, ha a hirlapok ú„­ján nyilvánosság eleibe juttatom azon nevezetes mozzana­tokat, melyek e jelen év folytán a gyöngyösi ref. egyház életében felmerültek, s melyek a nevezett gyülekezet tagjai áldozatkészségéről, és egyházuk iránt való buzgóságáról tanúskodnak, s alapos reményt nyújtanak az iránt, hogy ezen annyi külömböző vallásfelekezetüek által környezett, s hit­testvéreitől elszigetelt kis egyház, mely fenállása óta oly sokszor volt már közel végenyészetéhez, a hívei kebelé­ben élő buzgóság által támogattatva, rövid idö múlva szép virágzásnak induland. Közlöm pedig egyházunk beléletében fölmerült eme mozzanatokat egy részről azért, hogy e dicső példákon mások is, s kivált tehetősebb hitrokonaink a jóté­konyság gyakorlására fellelkesüljenek, másrészről pedig, hogy ismerje meg névszerint a t. c. olvasóközönség azon önzéstelen, nemes lelkeket, kik egyházunk szegénységét szívökre vévén, azt Istentől nyert világi javaikból segé­lyezni igyekeznek. Az egyház iránti áldozatkészség mindig dicső erény, de ez kettős becset nyer akkor, ha nyommasztó anyagi vi­szonyok közt gyakoroltatik. És ha meggondoljuk azon ked­vezőtlen körülményeket, melyek évek óta sújtják szeretett hazánkat ; ha tekintetbe vesszük azon elemi csapásokat, melyek Gyöngyös határát mintegy 8 év óta folytonosan lá­togatják, s legközelebb a jelen Ínséges évet: valóban két­szeresen tiszteletreméltók azon nemes lelkek, kik szivök sugallatát követve, e súlyos anyagi körülményekkel küzdő egyház oltárára hoznak áldozatot, s ennek virágzását elő­mozdítani buzgólkodnak. De beszéljenek magok a tények. T. Újhelyi Mátyás úr, ki az 1849, 1850, 1851-ik nehéz években lelkiismeretes pontossággal, és fáradhatatlan szorgalommal viselt gondnoki hivataloskodása állal az egy­háztagok méltánylását és szeretetét méltán kiérdemelte, fo­lyó évi febr. 2-án a gondnoki hivatalra a gyülekezel tagjai által egyhangúlag ismét megválasztatván, e hivatalát most is hasonló b.izgósággal és erélylyel kezdetté meg azáltal, hogy semmi fáradságot nem kiméivé, mindjárt e hivatalba lett beálliltatása után, az egyes ref. hívek közt segélypénzt gyüjlött, melyből a templom és torony külsejét díszesen ki­ujittatta, a mi 75 o. é. frtba került. T. Újhelyi Mátyás gond­nok úr neje, született Kalmarics Zsuzsánna úrhölgy szinte kitűnő bizonyságát adta az Úr háza iránti buzgó sze­relmének, midőn a templom belsejét több éves szennyeiből kivetkőztetvén, önköltségén szépen kiujittatta. Jelesen: a templom mennyezetét Ízléssel, a falakat pedig fényes már­vány szinre festette, a templombeli székeket kilagiroztatla, a templom talaját márvány kövei kirakatta, a szószéket meg­aranyoztatta, s a szószék párkányzatát aranyrojtos sötét megyszin bársony takaróval vonatta be, az úrasztalát pedig, melyet egy zöld bársonyteritövei együtt az 1852. évben ugyancsak ö ajándékozott az egyháznak — uj teritékkel ékesittette föl. A templomnak e diszes felszerelése 650 o. forintba került. Alig pár hó alatt megtörténvén templomunk­nak ekkénti diszes kijavítása, september 2-ika volt egyhá­zunkra nézve azon örömnap, melyen megtartottuk szépen felékesített szentegyházunkban az első hálaadó isteni tiszte­letet. Valóban látni lehetett az isteni tisztelet ideje alatt a hívek meghatottságát, s az egyes egyháztagok arcán azon lelki örömöt, melyet kebleikben éreztek a felett, hogy szent­egyházukat az Úr imádásához méltólag fölékesítve szemlél­hetik. — A keresztyén szeretet s jótékonyság szép bizony­ságát adták a ref. úrhölgyek is, midőn a templom kiujitása alkalmával a paplak belsejét önkéntes adakozásokból dísze­sen kifestették, — ez 27 uj forintba került.

Next

/
Oldalképek
Tartalom