Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-10-07 / 40. szám

rajzi adatokat*). Az 5. §-ban a melódiákat, különösen pedig azok teremtőjének Goudimélnek életét tárgyalja és végre a 6. §-ban e dicséretek szerzőinek adja névsorát. Megtudjuk ebből, hogy kik irták a legszebb és legtöbb éneket. Ilyenek voltak Lengyel József szalacsi prédikátor, Keresztessi József szalacsi pap, Horváth Ádám, Nagy István h. böszörményi lelkész, Szentgyörgyi József debrecenvárosi tiszti orvos, Kovács József stb.;— és hogy kik javitottak át nagyszámuakat, mint Benedek Mihály, Bajnóci János szalontai préd., kinek plagiuma is napfényre jött, a mennyiben Losonci István énekeskönyvéböl számosat sajátja gyanánt küldött be. Végre a különös alkalmakra énekelhető zsoltárok összeiróját s a könyörgések szerzőjét nevezi meg és azon énekeket, melyeknek melódiáit magyar evangelikus hitrokonaink is éneklik — elősorolja. Mind oly aprólékos adatok, mik egykor az egyetemes magyar prot. egyháztörténelem épületének tégláiul szolgálandnak, mely hogy mielébb fölépülhessen — ugyhiszem — mindnyájunknak közös kívánsága. Egyébiránt szabadjon remélnem a címlapon kitett történelmi közleményeknél fogva, hogy ez Révész úr müvei uj cyclusának alpháját képezi és időnként e „közlemények" uj meg uj füzet által gyarapodnak. Legyen az én hitem és szives ohajom szerint! w. -qK><2/ BELFÖLD. A DUNÁNINNENI ÁG, H. EV. EGEHÁZKERÜLET KÖZGYŰLÉSE. (1866. september 25.) Isteni tisztelet után, melyen R i 11 e r Károly somorjai lelkész atyánkfia 1. Kor. 2, 12. 13. nyomán tartott lelkes szónoklatot, a helybeli lyceum könyvtári teremében gyülekeztünk össze. Itt főtiszt. Geduly Lajos püspök úr üdvözölvén a megjelenteket, sajnálatát fejezé ki, hogy a mostoha idöviszonyok miatt a megjelenendettek közül sokakat vagyunk kénytelenek nélkülözni. Ezek közt első helyen áll Szentiványi Márton felügyelő úr ö mlga, ki mint főispán, a megyénkben is kitört cholera miatt el nem jöhetett. A világi elnöki széket helyettesül, mint hivatalra nézve legrégibb, a mosoni esperességi felügyelő Thirring Károly úr foglalá el. Constituálván magát ekkép a gyűlés, szeretve tisztelt főpásztorunk évi jelentését olvasá, mely — mint szerényen megjegyzé — ha a kellőnél szárazabb, azt részint az események megszokottságának, részint saját egészségi állapotának kéri tulajdoníttatni. A gyűlés azonban a legnagyobb figyelemmel hallgatá e kimerítő és a jelentést tevő föpásztori buzgalmáról tanúskodó jelentést. Megkísérjük főbb pontjait kiböngészni. Mult évi jelentése, u. m. kecsegtető reményekre nyújtott kilátást, részint a kormányváltozásnál, részint a már akkor kihirdetett országgyűlésnél fogva. De fájdalom, e re*) Szenei Molnár halála évéül Révész úr itt 1630-at, holott egy má -sik terjedelmesebb életrajzában (Vasárnapi IJjság 1863. 83. szám) ugyanő 1633-at tett. Vájjon itt nem sajtóhiba-e ez ? mények nem teljesültek. Most azonban újra éleszteni látszik azokat Kuzmányi úrnak halála: mert a kerületi elnökök és az egyetemes felügyelő úr előlegesen is megtették a kellő lépéseket, melyeknek eredménye még bevárandó. Áttérvén az egyes mozzanatokra, jelenté, hogy a Hodzsaügy valahára befejeztetett. 0 Felsége ugyanis elrendelte, hogy az igazságszolgáltatásnak szabad menet engedtessék. Minek folytán Hodzsa az ellene hozott elmozdító ítéletnek engedve, visszalépett; de csak azért, hogy a gyülekezet csekély töredékét képező párthíveivel törvénytelen conventiculumot tartván, abban az egyház nevében a pátenst elfogadtassa, magát lelkésznek újra megválaszttassa, a törvényes égyházi elöljárókat hivatalaiktúl letetesse és sajátszörü embereiből ujakat választtasson. Az itt megválasztott quasi-felügyelö, Pauer, pékmester püspök úrhoz is irt levelet, melyben hivatalba léptét jelentvén, egyszersmind kinyilatkoztatta, hogy a sz.miklósi egyház a pátenshez csatlakozott. Azonban e törvénytelen conventiculum határozatai megsemmisíttetvén, tagjai kereset alá vonattak. — Morva-Ljeszkora nézve Kuzmány biztos kinevezést kérő folyamodványa elutasittatott s a gyülekezet autonom volta elismertetett. Egyúttal Noredroviczky Gyula trencsini alispán illetéktelen beavatkozásaért az egyházi ügyekbe megrovatott. — A turóc-lukai patentalis mozgalom is le van csendesítve, s e gyülekezet autonomnak elismerve. — A német-lipcsei háborgók rágalomteljes irata a csatolmányokkal együtt főtisztelendő úrhoz küldetett le, velök leendő elbánás végett. — Érkezett egy általános rendelet is, mely szerint azon egyházak, melyek nincsenek tökéletesen a pátens szerint szervezve, autonomoknak tekintendők. Minthogy pedig a 20 u. n. patentalis egyház közül csak kettő fogadta el mindenben a pátenst, azon kérdés merült föl, vájjon nem kellene-e szorgalmazni a többinek az autonom egyházhoz visszaesatoltatását, minthogy azonban ez némileg a pátens elismerésére mutatna, az egész nyilt parancs elleni óvás megújítása elrendeltetett.—E legalább végben örvendetes jelenségek után a szomoritókra került a sor. Nevezetesen, hogy a Bodfalvi lelkész, L e s k a ünnepélyes fogadása ellenére ezután néhány nappal a pátens mellett kezdett agitálni. —M i j a v á n is történtek holmi erdő -ség ígéretek folytán patentalis mozgalmak. De a kir. biztosi nyomozásnál a folyamodás alá Írottak egy része kijelenté, hogy neveiket tudtok nélkül irták alá, a másik rész pedig, hogy kényszerítve volt az aláírásra, mivel azzal fenyegették őket, hogy házaikat szétdúlják. Ennek következtében mindnyájan visszatértek az autonomiához. — Elösorolá ezután a főpásztor a r. kath. klérus föladásai folytán történt sérelmeket, péld. hogy Trencsénben egy ág. hitv. ev. egyházba áttért családot kényszeritették kiskorú (7 éveseknél kisebb) gyermekeinek a római egyházban növelésére. A csanádi püspök föladta a volt bánsági vándorlelkészt, most már zurányi papot, hogy az atya kívánatára egy vegyes házasságból származott gyermeket confirmált. A szepesi püspök azért, mivel 13 éves leányokat fogadtak be az evang. egyházba stb. Mindezek uj illustratiói a „Religio" és „Idők (hamis) Tanuja" azon állításának, hogy a protestánsok mennyi előjoggal birnak, mig a r. katholikusok csupa