Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-09-23 / 38. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI SS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint EIiOFIZETESI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HXRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. EGY KIS ÉSZREVÉTEL. Épen most jutott kezeim közé a „Prot. Egyh. és Isk. Lap" 33-ik száma, melyben a „Religio" által hozott, s ezen számban egész terjedelmében közlött ultramontan Palásthy tanár úr cikkét olvasva, bámultam azon sok rosz akaratot, vakmerő állítást, és hamis okoskodást, melyek véres fonalként húzódnak által sorain, annyival inkább pedig, mivel azok egy egyetemi tanár tolla alól kerültek ki! Azt mondja ugyanis többek közt: „Mink az államtól az egyházra semmi törvényt el nem fogadunk, el nem fogadhatunk, mivel az egyház önmagában tökéletes független társadalom, neki az állam törvényt nem szab, neki Nero, Decius akart törvényt szabni, s nem szabhatott" — stb. Valóban nagy szavak, mintha valamely tiarás-fö menydörögne igy a hét halomról bullájában a polgári hatalom ellenében. Ezen kevély szavakat olvasva, gondolatomban megálltam, egy állatmutató terjedelmes bódéja körül, melynek falain, hogy a rövidlátó, és könnyen hivő vásáros népet annál inkább deszkafalai közé gyüjthesse, nagyszerű lepedőkre, Ázsia, Afrika és Amerika szörny állati eredeti nagyságban vannak lerajzolva, —• és a belépő, látva a kifestett állatok helyett a nyamvadt apró majmokat, gúnyos mosoly- , lyal súgja szomszédjának: ejnye de megcsalatkoztam. Épen igy vagyunk tisztelt Palásthy úrnak nagyhangú szavaival, melyeket, ha a részre nem hajló történet mérlegében megfontolunk, igen könnyüknek fogjuk találni, mert dacára, hogy minden időben uralkodni akart a papi hatalom, mivel a népnek mindenféle javai, barmaiból is tizedet vettek S. Lad. L. I. C. 27, 30, 33, 1481. 1. 1486. 42. 1498. 51. minden szolgától három pénzt kívántak Colom. L. 2. C. 5. minden keresztyéntől, hogy keresztyén nevet viselt — minden aratótól arató-pénzt követeltek 1459. 13. 1498. 53. — a borok tizedelése alkalmával spanyolviaszra pecsétpénzt szedtek; 1495. 40. és e mellé minden gazdától egy-egy csibét 1550. 30. — a plebánusokat, és az ekklézsiákat busásan megtaksálták 1498. 53. 68. 69. 1500. 38.1504: 12.— többféle hivatalokat viseltek 1439 : 8. és mint birák világi pörös dolgokba avatva magukat, zavart idéztek elö Sig. Decr. 2. 14, Decr. 3. 12 Matt. Decr. 2. 17. Decr. 3 17. 1458. 9, 1462, 3. 1492. 46. 1498: 60, 61, 52, — söt Hildebrand dictatusi szerint, abban mesterkedtek, hogy a magyarok törvényes pöreik eligazítására Rómába idéztetvén, ott folytassák pőréikét — 1471: 19. 1486 : 45. 1492: 45. 1498 : 63 — ha valakivel pörös dolgok volt, mielőtt azt vagy elvesztették, vagy megnyerték volna, ellenfelüket kiátkozták, — a plebánusokat a maguk gazdasága folytatására parancsolták, elvonták az isteni tisztelet kötelességének teljesítésétől, ugy hogy a kisdedek kereszteletlen haltak meg, 1500: 36. s igy a papi javadalmak felügyelői, tapasztalatlan fiatal papok lévén, mint az ország sérelemkép a törvényekben megjegyzi, ettek, ittak, hevertek, az isteni tisztelet kiszolgáltatását elhanyagolták 1498 : 67. dacára tehát mindezeknek, lássunk a fentebbi dagályos állítás eltörpitésére, néhány adatot hazánk országyüléseinek cikkeiből, melyek nyilván mutatják, hogy az állam minden időben szabott törvényt, a magát független társadalom névvel nevezni szerető egyháznak. Ugyanis: 1. Saecularium, et spiritualium eadem est libertás pars 1. tit. 2. 2. Episcoporum Contractus, cum Saecularibus de bonis immobilibus, cassabantur, etiam interveniente pecunia. Ulad. 3. Art. 65. — Aliis, Bona relinquere, nequit Ulad. 3. art 65. 4. Ex prosapia rustica non eligantur, nec electis Decima solvatur Ulad. 7. art. 24. 5. Per Judices nobilium, et nobiles, inquirantur Bona, quantum quis tribuat militem 1518. art. 2. 6. Invitis Patronis, plébános non teneant Ulad 5. art. 26. 7. Beneficia plura, unus possidere non potest Alb. art. 8. 1647 art. 65. 8. Litigantium, per viam Querimoniae, nemo Romám eat. Matth. 6. art. 45. Ulad 1. art. 45. — Qui ire vult Romám beneficiatus, reversales det, quod bona non alienabit. Ulad. 7. art. 65. 9. Episcopi Agriensis, et Varadiensis, a Regno abstineant. Art. Viennen ad quintum. 10. De bonis Ecclesiae debita solvunt Part. 2. tit. 45. et 48. similiter damna, ibidem. — Jus possessionarium et debitum, non judicant part. 2. tit. 52. — Ulad. S.^f!^^