Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1866-09-16 / 37. szám
fogalmazta e műdarabok becséről. Részemről én igen sok hasonlót olvasni szeretnék alföldi reform, magyar tanitótársaimtól. (Vége köv.) FIGYELMEZTETÉS. Az egyetemes történelem főbb eseményei életirati vázlatokban, vezérfonalul a történelem első tanitásához. Irta Zsilinszky Mihály, tanár. Első rész Ó-Kor. Pest. Kilián György. 1866. Ara 60 kr o. é. Ily cimü könyvecske jutott e napokban kezeimhez és én kötelességemnek tartom azon tisztelt pályatársakat, kik a történelem tanításával algymnasiumban meg vannak bízva, erre különösen figyelmeztetni. — Mint cime mutatja, életirati vázlatokban adja elö az ó-kor nevezetesebb eseményeit — a közép- és újkor füzetben e napokban kerül ki sajtó alól — tehát a szó teljes értelmében hézagot pótló tankönyv. A külföld régen alkalmazott ily formán szerkesztett történelmi vezérkönyveket algymnasiumi osztályaiban, s honi ev. egyházunk egyetemes gyűlése szinte már 1861-ben rendelte, hogy a történelem első oktatása e tanmód szerint gyakoroltassék. Azonban hiányzott a megfelelő tankönyv. A lelkes fiatal szerző közkivánalomnak tett tehát eleget, midőn ezt közrebocsátá. Nem lévén e sorok célja tüzetes ismertetést, annál kevésbé indokolt bírálatot adni — hiszen a második kötet még most készül a nyomdában, — csak annyit akarok megjegyezni, hogy a szerző — a mennyire futólagos átnézés után kivehető — a kitünö férfiak megválasztásában, kiknek tanulságos élet s jellemrajzát adja, *— általában véve szerencsés volt; továbbá hogy előadása a gyermek felfogásához mért, érdekes és változatos. — Ara is megengedi, hogy rövid idő alatt közhasználatú kézi könyvül az intézetekben alkalmaztassák. Egy tanár. -©O©- — BELFÖLD. A buda-pesti ágost. hitv. evangy. esperességnek f. é. september 7-én nt. Láng Mihály esperes és K u b i n y i Ferenc felügyelő urak ikerelnöklete alaft tartott közgyűlése tárgyainak nagy fontossága és Örvendetes volta miatt megérdemli, hogy országos egyházunk köztudomására adassék. E gyűlés legfőbb s egyedüli tárgya a pesti evangy. tót ajkú egyházközség ügye volt, mely csak most nyerte régen várt sikeres és végleges megoldását. A hazai közönség eléggé.ismerheti azon szomorú állapotot és sajnos viszályokat, melyek az 1859. évi sept. 1-én megjelent vallásügyi nyilt parancs után a pesti ev. tót egyház kebelében keletkeztek; tudva lehet előtte, hiszen eleget szóltak arról jegyzökönyvek és hírlapi cikkek, miként e gyülekezetben a pártoskodás üté fel a maga rémuralmát, oly kíméletlenül járván el müvében, hogy az egyház maga a végveszély örvényéhez közelgett. Ugy látszott egy időben, hogy a viszály legfőbb okozója, a hivatalától felfüggesztett s később elmozdított lelkész eltávozása után helyre fog állani a béke s az egész község, mely az esperesség által lelkészhelyettessel láttatott el, háborgatás nélkül maradand meg az autonom egyháznál, de a szenvedések még nem értek véget, a pátenshez ragaszkodó töredék tovább űzte fondorkodásait. Ekkor történt, hogy a magas kormány jónak látta, 1862. évi novemb. 26-án 80733. szám alatt kelt helytartótanácsi intézmény által a tót égyház ügyének megvizsgálására Mandics Tivadar helytartótanácsi tanácsos urat küldeni ki kir. biztosul, kinek működési ideje alatt az autonom egyházi hatóság minden egyenes befolyástól tartózkodott. S ez igy tartott három évig. A pesti tót egyház végre türelmetlenkedni kezdett; rendezetlen állapota napról napra nagyobb veszélylyel járt; pénzbeli viszonyait egy vagyonbnkás következtében érzékeny veszteség érte, mely a töredék kezében levő számadások beterjesztésének megtagadása miatt még inkább bonyolódott s a templom építését is hátráltatta. A község tehát be nem várván a kir. biztos befejezett működése eredményének közzétételét s látván, hogy a hasonlithatlanul nagyobb többség az autonom egyház híve, a f. évben rendezkedni kezdett, felügyelőül választván az ép oly erélyes, mint higadt és helyes tapintatu K u b i n y i Ferenc urat. A kir. biztos ez alatt f. é. május 6-án gyűlést tartván, meggyőződhetett, hogy az autonomia ügyének győzelme a pesti tót egyház kebelében kétségbe vnnhatlan. Igy állottak a dolgok a sept. 7-iki közgyűlés előtt, mely miután az egyház érdekében hivatott egybe, nagy érdeket ébresztett és számos résztvevőt gyűjtött össze a gymnasiumi épület üléstermében, hol, mit különösen kiemelendönek tartunk, a patentalis fractio is megjelent. Megnyittatván a gyűlés, elsőben is felolvastatott ft. dr. Székács József bányakerületi superintendens űr f. é. aug. 31-én 1031 szám alatt kelt s az esperességi elnökséghez intézett hivatalos leirata, melyben tudtul adja, hogy a nm. magyar kir. helytartótanács f. é. aug. 24-én 64,152. szám alatt kelt intézménye szerint 0 Császári s Apostoli Királyi Felsége f. é. aug. l-jén kelt legfelsőbb elhatározásával a pesti ág. hitv. evangy. tót ajkú egyházközség által f. é. május 6-án tartott gyűlés eredményét legmagasabb tudomásul venni s ehhez képest legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a bányai ág. hitv. ev. egyházkerület illetékességének a nevezett egyházközségekre leendő kiterjesztésre a hatóságok részéről is elismertessék. Midőn tehát igy a pesti ev. tót községnek a bányakerülethez való tartozása a f. é. aug. 8-án 11851. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelet következtében a kormányközegek által is elismertetett, ugy hogy ez iránt kétség többé fen nem foroghat: felkéretik az esperességi elnökség, hogy legelső sürgős teendőjének tartsa, a pesti ág. hitv. ev. tót egyházközségnek a budapesti esperességbe s illetőleg a bányakerületbe való visszakebleztetésére s közügyeink mielöhbi rendbehozására szükséges intézkedéseket késedelem nélkül életbe léptetni. Ennek kapcsán felolvastatott az ide vonatkozó helytartótanácsi intézmény is. A közgyűlés nagy elégültséggel értesült arról, hogy a sok viszályt okozó sérelmi ügy a fejedelem legfelsőbb elha-