Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-08-26 / 34. szám

nitótól nyerte. Ha a nép, az iskolatanitót is, a papot is ugy fizetné, mint néptanítót, s csak azért fizetné mert a népet tannitja; bizonyára több fizetést húzna tanitó űr, mint tiszteletes uram. Igy okoskodik ugyanis N. uram az Ö egyszerű józanságában; az első zsoltárt s József históriáját sem tudnám én, ha csak a templomban tanultam volna; a nevemet sem tudnám én leirni s az Öt ujjomat sem tudnám megolvasni, ha csak tiszteletes uram tanítana, — a minthogy mindezeket nem tudja N. szomszédom, ki mindennap kétszer megy templomba, de iskolában egyszer sem volt. Sok szépet mond ugyan tiszteletes uram — folytatja tovább — vasárnaponként, de akkor sem igen értem; másik vasárnapon m^g teljesen elfeledem, És, hogy értek belőle valamit, annak az az oka, mert reeturam megtanított rá. (Vége köv.) KÖNYVISMERTETÉS. » Szemelvények. Kézi könyvül a felgymnasium V— VIII. osztályi ifjúságának a magyarnyelv- és irodalomban oktatására a szónoklat s költészet elméletének s a magyar irodalom történetének vázlatával. Szvorényi József, fögymnasiumi igazgató s magyar akadémiai tagtól. Ha az ötvenes évek előtt divatozott kitétellel akarnánk élni, azt kiálthatnék: „Uraim le a kalapokkal." Jelen kézi könyv irodalmunk terén egyetlen a maga nemében, mely a kitűzött célnak teljesen megfelel. Szvorényi J ó z s e f űr, a ki már évtizedek óta áldásdusan munkálkodik az irodalom terén, a felgymnasiumi s a förealtanodai osztályok számára készité olvasókönyvét. — Kettő az, a mi különösen ajánlja e szemelvényeket iskolai kézi könyvül; először, hogy ezek a magyarnyelv és irodalom történetét a halotti beszéd keletkezésének korától, tehát ránk nézve legrégibb időktől, mostanig korról-korra átnézetileg tüntetik fel, egyszersmind az irodalmi termékek minden nemét és faját képviselik, s igy a követeléseknek, melyeket a tanodák e szakból tehetnek, lehetőleg eleget tesznek; — a második pedig, a mi e szemelvényeket, minden eddig megjelent ily fajbeli munkák fölé emeli az, hogy Szvorényi úr minden iró rövid életrajzát közli, melyben az illető irókat, s nyelvészeti és széptani jegyzetekkel s müosztályozással adott példányaikat, nála othonos szakavatottsággal, jellemzi, s ezenkívül a költészet és szónoklat elméletét elég teljesen tárgyalja. — A mü, melyből 26 ívnyi füzet van kezünknél, egészen aug. végén fog egy negyven íves kötetben megjelenni. Az előttünk fekvő füzet irodalmunkat legrégibb tarmékétöl Kazinczy Gáborig tárgyalja, tehát magában foglalja azt, a mit e tárgyból a bölcsészeti első és második osztályban végezni kell és szoktak, igy a hátra levő második füzet a gymnasium V-ik és VI. osztályába előadatni szokott részt fogja hozni. Szvorényi űr az általa összeszedett szemelvényeket három fö részre, középkoriakra, uj koriakra és legujabbkoriakra osztja. A középkoriak három „időszakra" vonatkoznakí Az első időszak a keresztyén magyar irodalom kezdetét tárgyalja az Árpádok alatt (1000—1301), s magában foglalja irodalmi régiségünk gyémántját, a halotti beszédet, Fac-similében, s mai írással; tárgyalja annak helyesírási, szóképzési, szóragozási, szó- és mondatkötési sajátságait, megmagyarázza a benne előforduló elavult és egyéb szók jelentését. — A középkor második időszakának Szvorényi úr Lajos és Zsigmond korát (1301—1436) teszi. E korszakból származnak a Margit legenda, legrégibb biblia fordításunk stb. A középkor III. időszaka Mátyás és a Jagellók korát (1436—1530) foglalja magában. — Az ujkorj szemelvények első időszaka a mohácsi vésztől a bécsi békekötésig (1530—1606) terjed, s tizenöt e korban élt protestáns és katholikus iró müveiből hoz jellemző példányokat. A második időszak irodalmunkat a bécsi békétől a szatmári békekötésig tárgyalja 12 irótól felhozott prosai és verspéldányokkal. A III. időszak a szatmári békétől a m. kir. testőrök irodalmi föllépteig (1711—1772) terjed. — A legujabbkor első időszaka irodalmunk ujjászületési korát (1772—1807) tárgyalja; ez időszakból 22 prósairó és költő müveiből találunk könyvünkben magyarázó jegyzetekkel ellátott példákat. E korszak második időszaka a nyelvújítás és szépítés korát (1807—1830) foglalja magában, huszonkét jeles Írónktól vett remek példányokkal. A III. és mint véljük utolsó időszak mely 1830-tól 1861-ig terjed, s irodalmunk teljes felvirágzási állapotát tárja elénk, még csak a következő füzettel fog bevégződni, melynek megjelenéséről azonnal tudósitandjuk tanférfiainkat; most is csak azért nem vártuk be, mig az egész mü kijö sajtó alól, hogy a t. magyar irodalmi tanárurakat jó eleve figyelmeztethessük, miszerint összes irodalmunkban nincs mü, mely annyira megérdemelné mint ez, hogy a négy felső osztályban olvasókönyvül az ifjúság kezébe adassék. Mint különösséget megemlíthetjük, hogy Sz. úr Toldy Ferencet, Czuczort, Fábián Gábort a legújabb korszak második időszakába osztja be, holott ezeknek irodalmi működése inkább a harmadik időszakba sorozható. Ez azorvban mit sem von le ezen igazán becses munka értékéből. S z e r k. ——^O® BELFÖLD. VIGASZTALÁS AZ „IDŐK TANUJA"NAK ÉS „RELIGI0"NAK. Az „Idők Tanuja," fólyó évi május 29-iki számában azt irja: „a magyarországi protestánsok annyi kiváltságos joggal vannak körül bástyázva, hogy valóságos statust in statu képeznek." Ez ugyan értelmetlen kifejezés, mert a magyarországi protestánsok sohasem nyertek kiváltságokat — privilégiumokat, és nem is kértek; de nem is tárgya a protestáns vallásgyakorlás privilégiumnak, az országos és fejedelmi békekötéseken, törvényeken nyugszik. Kiváltságok, privilégiumok, valamely uj találmányra iparvállalatra szoktak pénzért osztogattatni.