Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-07-22 / 29. szám

egyéb tudomány, — mint a napfény és levegő, az emberiség közös tulajdona levén — azt az annyira elágazó vallásbeli dogmákhoz — alkalmazni — nem lehet. Mert hiszen épen a tudományoknak (mindamellett hogy azok is tökéletesithetők) vannák oly ezred évek óta megállapított elveik, miket a dogmáknak alárendelni senkinek sem jut eszébe. — Például, hogy nem a nap a föld, hanem ez forog ama körül. — Mit hogy a vallásbeli hitelvekröl állítani vakmerőség lenne, ha a régi hitregéken alapult vallásokat mellőzöm is, magában a keresztyén vallásban feltalálható számos eltérő hitágazatok létezése tanúsítja. Valóban a nevetségig menő túlság állítani, — mintha a rnértant, gazdászatot, vegyészetet, csillagászatot, a kétszer kettőt, másként lehelne, és kellene tanítani egy protestáns, másként egy katholikus iskolában. — Ha ez azon korszakban állíttatott volna, midőn a vallásbeli vakbuzgóság annyira elharapózott, hogy egyik keresztyén hitfelekezet a másikat vérig üldözte — megfogható; de a ki most a törvényen alapuló egyenjogúság, és kölcsönös türelem korszakában — azt meri állítani, hogy katholikus egyénnek, protestáns tanár által a tudományokban oktattatni veszedelmes, — kimondom — vagy nem tudja felfogni szavainak horderejét, vagy mellékes érdekeket kiván elősegíteni. Miután tehát ezen tévtan annyira olyan, hogy pártolója alig fog sok akadni, áttérek a másikra, — miszerint állíttatik : Mintha a pesti m. k. egyetem — nem országos, hanem kizárólag katholikus tanintézet lenne. — Hogy ezen tévtant fent érintett cikkiró állította fel, tehát nem én fogtam reá, következő szavai igazolják, ugyanis a már idézett idevonatkozó állításain kivül, igy szól: „Igazságtalan és logikátlan azon követelés, mikép a m. kir. pesti egyetem szűnnék meg vallásos jellemű — azaz: katholikus lenni, — hogy nyissa meg csarnokait különféle vallásos irányzatú és törekvésű tanároknak, s hogy képzöintézetéül, iskolájául szolgáljon a hazánkban elfogadott minden vallás tanárainak, tudósainak és müveitjeinek; — de e térre őket az öntudatos katholicismus nem követi: — ez életerejök lankadása, hitéletök elpárolgása lenne s a félre értett tolerantia apathiára, ez hitközönyre vezetne, tehát erkölcsi halálra." Mennyire alaptalan állítás az, mintha a pesti egyetem katholikus tanintézet lenne, következőkkel bizonyítom. Előlegesen azonban különbséget teszek a vallás alap (fundus religionis) és a tanulmányi alap (fundus studiorum) között. — Elismerem, hogy az első katholikus tulajdon, de hogy a második országos intézmény — kimutatom elvileg is, világos törvényekből is. Elvileg azért tekintendő országosnak a) Mert hiszem azt maga cikkiró is magyar királyinak nevezvén, miután a király az egész országé ez által az egyetemet is olyannak ismerte el. b) Mert a tanulmányi alap egyrészét a protestánsoktól erőszakosan elfoglalt alapítványok tevén, — azt katholikus intézetnek tekinteni már csak ezért sem lehetne. Minek valósága kitűnik az 1723. t.cikk 2. és 3. §§-ból és az 1729 : 17. t.cikkből, mik szerint: az evangélikusoktól elvett Szirmay és Hrabovszky-féle alapítványok irányában igazságszolgáltatás igértetik ugyan, azonban, mint az 1791. 12. t.cikk tanusitja, — akkor 68 év múlva is, — csak azzal biztattattak, hogy ezen és még az Apafy-féle alapítvány iránti követelési jogok, kivételesen tevábbra is fenmaradt, de a többire nézve a statusquo mondatván ki, ezáltal a protestánsok minden más tőlök elfoglalt alapítványoktól örökre elestek; de a kivételbe tetteket sem kapván vissza soha, kétségtelen, hogy az országos tanulmányi alapban, a protestánsoktól elszedett alapítványok is benfoglaltatván — az már ez okból sem nézhető kizárólagos katholikus intézetnek. liazai törvényeink szerint pedig azért tartandó a kérdéses egyetem országosnak: a) Mert az 1723. 70. t. c. rubruma igy hangzik: „Filiorum patriae in bonis disciplinis educatio, et ut fundationes, ac pia legata quoquo modo negleeta restaurentur"— ugyanazon t.cikknek 4. §. pedig igy szól: „ceterum ut in academiis, non tantum philosophicum, theologicum, et juridicum etiam Studium — exactius separatim, et statutis horis — sed et alia quaevis in exteris universitatibus publice doceri consveta, et statui quoque publico, et militari deservientia studia tractentur." — Nemde világos ebből, hogy a tanulmányi alap, országos intézmény, mely a haza minden fiának neveltetésére van rendelve? b) Mert az 1741. 43. szerint a Pázmán-féle akkor még nagyszombati, most pesti iskolai alapítvány gyarapítására a királyi kincstárból évenként 2000 frt utalványoztatván, ezt az országos rendek (tehát nem a katholikusok) köszönettel fogadják, és az 1. §-ban O felségéhez igy szólanak „ac id quoque benigne declaravit, quod videlicet pro Regio munere suo, — circa ulteriorem dictae fundationis administrationem eam provisionem sít institutura, quae spectato moderno rerum cursu, qro meliori nobilis juventutis educatione, adeoque publico regni bono, et emolumento utilis, et conveniens videbitur." Azt kérdem, váljon a királyi kincstár katholikus intézet-e ? váljon a magyar nemes ifjúság alatt csak katholikusok érthetök-e ? és hogy nem az ország közérdeke vétetett-e fel az intézet alapjául ? c) Mert az 1741. 41. t. c. a Foglár-féle egri alapítványról intézkedve igy szóI„amore boni publici pro erudienda in jure patrio nobili juventute Agriae studium juridicum instituit." — De mi még nevezetesebb az 1-sö §-ban ezen alapítvány kormányzata, az egri érsekre, és Hevesmegyére ruháztatván, miután Hevesmegyében csaknem minden vallás képviselve van — nemcsak a pesti, hanem, még ezen alapítványnak országossá is, azzal, hogy a magyar nemes ifjúság, s igy nem kizárólag a katholikusok részére tétetett, de még azzal is, hogy kormányzata Hevesmegyére bízatott, és pedig törvényben ismertetett el. d) Mert azáltal, hogy az 1848. XX. t. c. a vallásbeli egyenjogúságot, és azonosságot mondotta ki, — az idézett régi törvények még világosabbakká lettek. Végre