Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-07-08 / 27. szám

GTÁSZHIR. Ászári Szalay Antal kiscsányoszrói ref. lelkész, felső-baranyai alesperes, junius 25-én jobblétre szenderült. Álljon itt az idvezültnek rövid életrajza. Született 1794 január 16. Sepsén. Iskolai tanulmányait édes atyja vezetése alatt kezdé meg s folytatta Halason és a pécsi kath. kir. gymnasiumban; a jogi, bölcsészeti és theo­logiai tanokat elvégezte Debrecenben. Iskolai pályáját vé­gezve, a veresmarti egyház iskolájában három évig tanított. 1822. felszenteltetvén a kiscsányoszrói egyházba segédlel­készül rendeltetett, honnan két év múlva 1824-ben a nagy­peterdi egyház lelkészeül választatott. Itt 20 évig lelkész­kedett, itt választá meg öt az e.megye 1836-ban tanácsbi­rónak is. Majd 1844-ben kis-csányoszrói lelkész lett, hol 22 évig munkált az Úr szőllöjében. 1856-ban az egyházmegye alesperessé választá, s a tisztújítás elfogadása után 1862 és 1864-ben bizalmával újra megajándékozá. Temetése junius 27-én ment végbe, kisértetve egy­házmegyénk ezen sok éveken keresztül köztiszteletben ál­lott férfia, a pap ós tanitói testület számosan megjelent tag­jaitól. Felette szónokoltak: Kovács Antal terehegyi lelkész szólván ha jól emlékszem az irás ama szavai szerint „te pe­dig a munkának terhét hordozzad mint a Jézus Krisztusnak hü vitéze" — a prot. pap kötelességeiről és másodszor a méltatlanságokról, terhekről melyekkel a pályán találkozik. Utána Munkácsi Albert szaporcai lelkész szónokolt, gyönyörű vonásokkal ecsetelvén a közhasznú ember életét és munkásságát. Végül a sírnál Környei Lajos lúzsoki lel­kész a halál és álom közti hasonlatot fejtegetve meghatot­tan vett bucsut az idvezült nevében a gyászoló özvegy szül. Török Katalintól és gyülekezetétől. A tanítókból alakult dalárda Kálmán Farkas segédlel­kész vezetése alatt működvén feladatának jól megfelelt. Mi pedig áldások közt hagytuk el a sírt hol a 42 éve­kig munkálkodott 72 és fél éves lelkész hamvai pihennek. Sámod junius 28. 1866. Baksay László, sámodi lelkész. NYILATKOZAT. A „Prot. Egyh. és Isk. Lapok" f. é. 11-ik számában, a komáromi egyházmegyéből „Kikeleti" név alatt — egy a leendő esperes választásra vonatkozó mozgalmakat, s egyéb állapotokat constatáló cikk jelent meg, mely cikk írójának némelyek egész bizonyossággal engem tartanak. Miután a kérdéses cikkben foglalt dolgok némelyeket irányombani kíméletlen kifakadásokra ingerelt: magam iránti kötelessé­get vélek teljesitni midőn kijelentem : hogy azon cikket sem nem irtam, sem tudtommal s befolyásommal nem íratott. Mely ebbeli nyilatkozatom közzétételére midőn nt. szerkesztő urat egész tisztelettel felkérem; kérem egyszersmind az il­letőket, hogy epéskedéseiknek már nagyobb részint reáin lövöldözött battériáit legyenek szívesek elhallgattatni. Kelt Mádon junius 29-ón 1866. Závori Elek, ref. lelkész. KÖSZÖNET. Tekintetes Jovánovits Sándor senátorűr, — éde­sen emlékezve vissza arra, hogy reform, iskoláinkban nyerte legfőbb kiképzését, s ott sajátította el édes magyar nyel­vünket, melyet tisztán beszél, — mint mondá — tartozását lerovandó, szegény reform, egyházunk temploma építésére— most legnagyobb szükségünkben legközelebb 50 o. é. frtot adományozott. Ö mint szerb a mostani nyomasztó időben e becses ajándékával fényes bizonyságát adá, egyházunk iránti nagylelkűségének, meleg pártfogásának. — Fogadja tekin­tetes űr ennek a szegény magyar egyháznak, mely ön iránt hálával viseltetni meg nem szün, fogadja legforróbb köszö­netét, nemes szive öntudatában becses ajándékáért lelje meg legédesebb jutalmát. Mi mig egyfelől, nekünk felejthetlen nevét az ezer meg ezer jóltevöínk sorába örömmel igtatva jegyzökönyvünkbe örökítjük, — másfelöl becses életére az egek urától áldást kérni el nem mulasztandunk. — Tekin­tetes úr ön megmutatta, hogy csak akarat s buzgó lelkese­dés ne hiányozzék, a szent ügy oltárára áldozatot hozni mindég lehető. Óh bár adná Isten, hogy nemes lelkű pél­dája sokakat felbuzditana, e szegény, de a könyöradományt a segélyt méltán megérdemlő egyházunk iránt. Kelt Újvidéken jun. 25-én 1866. Az újvidéki ref. egyház elöljárói nevében Mányoki Imre ref. pap. HIRDETÉSEK. Pályázat külegyetemi ösztöndíjra ág. hitv. evang. hittanulók és tanárjelöltek számára. A Glósius Sámuel és Dániel-féle alapítványt a pesti ág. ev. egyházban kezelő bizottmány ezennel közhírré te­szi, hogy külhoni egyetemeken tauuló ág. hitv. evang. lelkészi vagy pedig gymnasiumi tanár pályára készülő ifjak szá­mára a föntirt alapítványból tizenkét rendbeli, egyenkint 70 egyesületi tallérból ezüstben (Vereinsthaler) álló ösztöndíj fog a jövő 186%. tanévre kiosztatni. Az elnyerhetés föltételei ezek: 1. Ha hittani jelölt a folyamodó : máris kétévi hittani folyamot jól végzett légyen valamely magyarhoni protes­táns theologiai intézetben. 2. Ha ellenben tanári pályára készül a folyamodó: akkor az érettségi bizonyítvány kelte után már 2 évig honi vagy külföldi magasabb intézeteken a maga választott szakjában jó sikerrel tanult légyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom