Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-07-08 / 27. szám

minden Romániában lakó reformátusok mától fogra a magyar király s osztrák császár politikai védelme alatt legyenek. Láthatja elnök úr, hogy ezen kérdés igen fontos, belevág hazánk autonómiájába és függetlenségébe. A baj mely hazánkat ezáltal fenyegeti nyilvános baj, melyet egy percig sem lehet szem elöl eltéveszteni annak, a ki igaz román. Szeretem hinni elnök úr, hogy a kormány s névszerint a bel es kultusz ügyér urak már positivebb tudósitással is birnak a Romániában lakó reformátusoknak ezen tetteik felöl s hogy megtettek minden elövigyázati és szükséges lépéseket, ezen oly nagy merészséggel elkövetett fenyegető bajnak elfojtására, itt a román státus területén. Látni fogjuk feleleteiket. Azon szempontból tettem ezen interpellatiot a miniszter urakhoz, hogy a baj constatálva legyen itt az országgyűlés szine előtt, mint a román nemzet képviselői előtt s hogy láthassák mekkora erélylyel működnek fáradhatlanul a romániában lakó idegenek saját mindennemű elöhaladásuk érdekében, hasznukra fordítván a kultusok szabadságát, melyet nálunk most és minden időben élveztek. Elmondám. Kultuszminiszter: Uraim! köszönöm a tisztelt képviselő úrnak, hogy interpellált, mert az interpellatio, szerintem mindig felvilágosit s a kormány működésének több hatást kölcsönöz. Ismerem az ügyet, melyről a tisztelt képviselő űr szólott s már foglalkoztam vele, söt ez ügybeni irataim is épen itten vannak. Az ügy egy részben valóban komoly kezd lenni, azonban csak azon részében melyben a vallás kezelése körül politikai kérdés kezd csoportosulni. A mi a vallást illeti : én tisztelni fogom minden kultusznak szabadságát és a mennyiben tőlem függ, nem fogom akadályozni ezen szabadság gyakorlását. A mi azonban ezen bizottmány politikai szervezetét illeti, a melyre az lépett s melyet a t. képviselő úr is felmutatott, már megtettem kötelességemet s meg is fogom tenni annyival is inkább minthogy az ezen gyűlésében felmerült interpellatio állal is támogattatom. Elnök: A ház szabályai értelmében a t. képviselő úr nyilatkozzék : megvan-e elégedve a miniszter úr feleletével? Lates úr : Kijelentem, hogy igen meg vagyok elégedve a miniszter úr feleletével. II. A román kultuszminiszter úr átirata a bukaresti reform, lelkészi hivatalhoz 1866 máj. 56.—junius 6. 4379 sz. alatt, Tiszteletes úr! Ugy vagyok értesülve, hogy uraságod néhány más lelkésztársával és más idegen egyénekkel megkisérlették egy úgynevezett Comitét alakítani a Romániában létező reform, egyházakban, Söt ennél is többet, a szervezetből, melyet ön készített azon úgynevezett Comité számára, azt fedezem fel, hogy a román tolerantia paizsa alatt, ön és a többi urak a vallás álarca alatt egy valóságos politikai hatóság alakítására törekednek egy olyan hazában, melyben önöknek nincsen több joguk, mint azon (senkitől meg nem tagadott) szabadalom, hogy építhessenek templomot és imádják az Istent ugy amint tudják és amint akarják. Uraságod érteni fogja, hogy minő bámulattal s minő sajnálattal értesültem önöknek ilyetén működése felöl. Nem habozhatok tehát, hogy megbocsáthatlan alternatívák között hallgatva, ez által beleegyezzek egyenesen abba, ami Románia suverain jogának valóságos megtapodása volna s meg ne gátoljak, azon hatalommal melyet nékem jogaink és törvényeink adnak, mindennemű kísérletet, mely a vallás köpenye alatt a román status és román vallásos türelem árnyékában egy idegen politikai társulatot alkot magának. Tudja meg uram, hogy megtettem minden lépést bármi gyülésezés feloszlatására, a mely, mint éppen ez is milyet önök szervezni megkísértettek, s épen a fővárosban; mely a vallás szent paizsa alatt oly szembetűnő ellenséges törekvéseket rejt magában és lealázót hazánk irányában hol mindenki olyan vendégszeretetet és olyan vallásos türelmet talált, minőt a világ bármely mívelt részében is bajosan tudnának felmutatni. TIs úr kötelezve érzem magamat e mellett uraságodat személyesen is meghíni a számadásra azon tervezetért, mely a!att nevét látom aláírva s melyben részt veit. Legyen szives Tls. úr! e levelem vétele után három napok alatt felelni: minő felhatalmazással vett részt a haza kormánya részéről ilyes dologban ? minő felhatalmazással és minő joggal kisérlette meg, a hazai reformált egyházak felett hatóságot alkotni és főleg politikai jogokat osztogatni ennek vagy amannak a consulnak, amaz elv megvetésével a mely önök vallásában, ön előtt is ismeretes : „cujus regio, illius religio.u Felkérem hogy közölje velem a tervezet eredetijét, annak minden előzményeivel és következményeivel együtt. Fölöslegesnek tartom mondani, hogy mennyire sajnálnám ha azon kellemetlen helyzetbe látnám magamat téletve, hogy szigorúbb eszközökhöz folyamodjam, főleg olyan egyéniségekkel szemben kik el vannak a hazai kormány által ösmerve, felekezetük oltárain szolgálhatni. Hiszem, hogy ezen kellemetlen körülmény nem fog bekövetkezni, azért az eredménynek elvárása mellett, önhöz intézett lojális és törvényes kérelmeimre : Kérem fogadja megkülömböztetett tiszteletem biztosítását. R o s e tt i C. minister. Braescu osztályfőnök. III. A kultusügyér átirata a belügyérhez. Ügyér úr! Romániában a dicső türelem soha sem volt csupán elmélet mint a míveltségben máskép elöhaladott nyugoti országokban, hanem tény. Egyetlen kivételt őseink a mahomed vallásra tettek, s tudva van hogy minő előre látó eszélylyel és bölcsességgel irták volt be a törökökkel tractatusaikba ezt a türelmi fontos kivételt a lelkiösmeret és vallás tárgyában. Azonban bár a vallásbeli türelem törvényes erővel bír Romániában, mindazonáltal a kormány koronkint nem késett némi rendszabályokhoz nyúlni, néha a közcsend fentartására, néha a proselitismus meggátlására s végre néha a legnagyobb érdekben a nemzetiség érdekében, tehát oly érdek-