Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-06-24 / 25. szám

ója 8000, boldogságos szüznövérek 7000, orsolyaszüzek 7000, a szent kereszt nővérei 6000, Borromáus Károly irgalmas nővérei 5000, dömések 4000, karmeliták 3000, Ágostonrendiek 3200, bölcseség leányai 2500, cisterciták 2000-en. A többi szerzetek tagjainak száma alatta áll a 2000-nek. Legkevesebb számmal vannak az antonianok (a Libánon) és a sion-növérek, mintegy 400-an. Ide számitandók még egy csoport külömböző célú intézet tagjai, milyenek az Eleknövérek Franciaországban, a szegények kis nővérei, (1836-ban alapíttatott), a beguinek Belgiumban, a németrendi nővérek Németországban, Krisztus szegény szolgáló leányai Németországban, a szt. lélek leányai, a jó pásztor nővérei, a könyörületes nők Francia- és Angolországban, a názáreti nővérek Franciaországban, Amerikában s magában Názáretben stb. — a melyeknek összesen 44,000 tagja van. KÜLFÖLDI IRODALOM LONDON. Az „evangéliumot idegen országokban terjesztő társulat" megtartotta évi ülését a yorki érsek elnöklete alatt. Ez a társulat — mely 164 év óta fáradozik a keresztyénségnek a külföldön élő angolok és pogányok közti terjesztésével s megszilárdításával, — a mult évben bevett 94,957 font sterlinget; melyből kiadott Britt-Amerikában 22,120, Nyugat-Indiában 1328-, Dél-Afrikában 11,000, Afrika egyéb részeiben 1460-, Ázsiában és Uj-Seelandban 6271 font sterlinget. Mint elnök jelenti, a társulat kilátásai az utolsó évben nem igen változtak. Egyhangúlag elfogadták azon határozatot, hogy „a britt korona azon alattvalóinak roppant száma, kik még nem vették be a keresztyénséget (mely szám másfél száz milló pogányt és több mint negyven millió mohamedant foglal magában) — az előbbinél nagyobb erőfeszítést kiván, hogy azok a szellemi sötétségből és szolgaságból kiszabaduljanak. PÉTERVÁROTT egy igen bölcs törvény lön mostanában kibocsátva. Az eddigi rendtartás szerint, a nemkeresztyén bűnös, ha a kereset ideje alatt a ker. egyházba áttért, csekélyebb büntetést kapott, mint különben érdemlett; — a proselytafogdosás ezen veszedelmes faja érvénytelenné tétetett, mert a büntetések szeliditése ily esetekben nincs többé megengedve. Egy másik törvény azt határozza meg, hogy az oly katholikus papok, kik orosz szülék gyermekeit keresztelik meg, többé ne egyházi, hanem polgári törvényszék által ítéltessenek el. Pécaut F., a keresztyénség tiszta islenfog a 1 m a , a jövő vallásának lényege. Jogosított német kiadás. Wiesbaden 1866 (VIII. 188 1. kis 8) 24 ezüst garas. A „le Christ et la conscience" szerzője, a francia szabadszellemü protestantismus egyik legelhatározottabb, legjelesebb előharcosa, e munkájában, francia ügyességgel s könnyüdséggel tárja elönkbe rövid erőteljes vonásokban a „tisztán az észre támaszkodó jövő vallásának" alaprajzát. A jövő vallása, — mert minden magasra fokozódott érdekeltség mellett is a vallásos dolgok iránt, a természetfelettiekben vetett hit minden időkre gyökerében meg van már ingatva. Először is „a tiszta keresztyén istenfogalmat" állítja fel a maga egyszerűségében, — s annak az ember természetes józanságán alapulását inkább csak felmutatja, mint bizonyítja. „Nem egyéb az, mint maga a keresztyén szellem, az egyház szelleme, Jézus szelleme, amint az, századok tapasztalatai után önerejéből kibontakozik a mythologiai elemek s a téves és múlékony külformák járma alól." — Ezután visszautasítja szerző az ellenvetéseket, mintha a tiszta észvallás nagyon is szegény s légből kapott volna arra nézve, hogy reá szilárd vallásosságot, annyival kevésbé hogy valami vallásos egyesületet alapithatnánk. Finoman, de erőteljesen mutatja ki, hogy a tekintélyekre alapított hitnek minden hírhedett előnyei e tekintetben mennyire puszta csalódáson nyugszanak. „Kétségkívül megvan előnyük a kényelmet tekintve, de folyton csekélyebb-csekélyebb a természetfelettiekben vetett hitre vonatkozólag" — s utoljára is az az ellenkezővé fajul. Végre vázlatát is ad ja a tiszta istenfogalmon alapulandó vallásos társulatnak. Ki kell emelnünk a külömbséget közte s a korábbi philanthropok (s tegyük hozzá — a világosságbaráti) közölt, kik minden mélyebb vallási és történelmi tanulmány nélkül, nem lévén alap, melyen megállhattak volna, a levegőben lebegtek, — ö szerinte az eddigi ker. egyháznak minden lényeges alkotó eleme megtartandó, csakhogy egyetemes emberi szempontra kell azokat emelni s megszabadítani mindattól, ami csak hazug külfénynyel védi a vallást, az észnek pedig ellene mond. A kivitelben tekintettel van az ifjúság nevelésére, a predikatióra, énekre, imára, a biblia használatára, a gyülekezeti életre sőt a missió ügyére is. — Kétségkívül mindenütt kevesebb kényelem s több önmukásság; — de cserében annyival több tiszta igazság s a jövőben annyival több jó eredmény is. Szerző messzelátó, szabad tekintetével egyenesen a practikus cél felé tör, nem tévelyedve el a kétségek között, melyek az alaposság szine alatt gyakran csak félszegséget rejtenek, mely szeretne ugyan tenni — ha egyszersmind akarni is nem kellene. — Szerzőben megvan az akarat, s azon lelkesültség által ragadtatik, mely osztatlan, öntudatos hiten alapulva, egyedül lehet jogosítva s egyedül adhat erőt arra, hogy valaki az egyházban ujat akarjon s vívjon ki. T A R G A. SOPRONBOL SZ. L. URNÁK. Drága Sz. L. atyámfia 1 Tetszett önnek a német Lehrerzeitungban kiadott néhány cikkeimet figyelmére méltatni és az egyikből fordításban többeket közölni. Meg kell vallani, hogy ön a ferdítéshez jobban ért mint a fordításhoz. Ön rágalmazott engem csürt-csavart közlésével. A rágalom ellen nincsen más fegyverem, mint tetteimre és Írásaimra hivatkoznom. Ön azokat nem láthatja, ezeket nem olvasta mind. Ön hányja veti magát mint olyan, ki az ugorkafára felkapaszkodott. Rágalmat szór rám, mivel bátorságom volt felszólalni először Nagy Márton úrnak plagiuma ellen, másod-