Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-05-27 / 21. szám

Egyházlátogatási hivatalos jelentésemet, egyházmegyénkben feltűnt nevezetesebb mozzanatok lehető hü tükörévé óhajtván tenni: nem hagyhatok ebből ki oly jelenségeket sem, melyek egyházi életünk jövőjére nézve némi aggodalmat kelthetnek kebleinkben. Nem hallgathatom el nevezetesen egyházaink azon anyagi szomorú helyzetét, mely szerint ezúttal nem mutathatok fel egyetlen gyülekezetet is olyat, melyben semmi párbér vagy egyházadó hátralék ne volna; sőt nem sokban ugyan — Istené legyen a dicsőség ; — de még is egyketíöben, oly nagy mennyiségre nevekedtek már a hátralékok, hogy legmülhatlanabb kiadásaikat, milyenek a hivatalnokok évi fizetései, fedezni ezúttal nem képesek. Es nt. egyházmegye! — e szomorú helyzetet látva is — jól esik kijelentenem, hogy aligha képes volnék egyetlen oly egyházat is nevezni, melynek elöljáróit kellene és lehetne vétkes mulasztás — vagy hanyagsággal vádolnom, hanem — mit mindnyájan tudunk, mélyen érzünk, az idők nagyon is mostoha járása nehezült meg gyülekezeteink tagjai felett; úgy hogy ezen nyomasztó helyzetből kibontakozásunkat, csakis jobb áldásdúsabb évek bekövetkezésétől, s egyházi elöljáróinknak majdan megfeszített szorgalmától s erélyétöl várhatjuk. Itt gyökerezik egy föoka azon csaknem általános panasznak is, mely szerint az iskolás gyermekek nagy mérvben hanyagolják az iskolát; igenis, mert a szülék vagy nem képesek fizetni a szokásos, többnyire termesztményben adatni szokott tandijt; vagy pedig elbocsátani levén kénytelenek cselédjeiket, ezek helyett saját gyermekeiket használják. Azonban ily nyomasztó anyagi körülmények közt is alig van egyházmegyénkben olyan egyház, mely kegyes adományait s egyházmegyei és e.kerületi tartozásait be nem fizette volna, mely csalhatlan jele annak, hogy egyházunk közügyei iránti meleg részvét, nem aludt még ki gyülekezeteink kebeléből. Nem hallgathatom el továbbá, sőt fájó érzéssel, a szerencsétlenek iránti szánalommal, keli jelentenem, hogy a rajongók (nazarénusok) egyházmegyénkben is mindinkább feltűnőbb jelét adják létezésüknek; sőt fel kell hívnom a nt. egyházmegye figyelmét azon szomorú körülményre, hogy Csanádon hét család, még pedig kettőnek minden, ötnek pedig némely tagja, a gyülekezetet egészen elhagyta, megvetette, s külön conventicuIumcJkat tart. Gyermekeiket nem kereszteltetik, kik ennélfogva az anyakönyvben sincsenek bejegyezve. Ilyen kereszteletlen gyermek 1—2 éves, van már 7; nemcsak nem kereszteltetik, de nem is oltatják. Halottjaikat, a lelkész hire nélkül temetik el, kik ennélfogva szintén nincsenek az anyakönyvbe bejegyezve. Gyermekeiket nem iskoláztatják, — a felnöttebeket pedig fenyegetésekkel, erőszakkal rettentik el a közistenitisztelet gyakorlásától. Egy közülök Gazdag Vég Sándor legújabban házától is elkergette, s kitagadta hajadon leányát Jusztinát, mivel az meggyőződését, s az egyházba való visszatérési szándékát határozottan kinyilatkoztatta. Ámde e szerencsétlen szakadárok ellenében jelentenem kell azon örvendetes jelenségeket is, melyek — Istennek hála — a még fenálló egyházi közösség tiszteletbentartásáról tanúskodnak. Ugyancsak Csanádon Szakács Péterné, Albert Zsuzsánna 20 frtot adományozott az egyháznak; — M ajosházán a gyülekezet nőtagjainak vallásos buzgalma egy, az úri szentvacsora kiszolgáltatása alkalmával használandó diszes, ezüst csipkeszegélyzettel ékesített, fekete bársony-, és egy egyszerű köznapi teritéket készíttetett az Úr asztalára, — mig a szószék párkányzatát aranyrojtos veres bársony takaróval vonatta be. Ugyanott a község 17 yéka alá való földet adott át, megmiveltetve s már a mult ősszel búzával bevettetve, az egyháznak, melyet mindaddig használatában hagyand, mig a csak most anyává lett kis gyülekezet jobblétre vergődhet fel. Végül tanszobája csinos és célszerű ülöszékekkel láttatott el. Aszal k-s z.-m á r t o n i községi elöljáróság, hogy egyháza a rég ránehezült nyomasztó anyagi helyzetből magát kisegíthesse, rozzant épületeit rendbe hozhassa, elhatározta : hogy legközelebbi aratáskor minden hold föld terméséből egy kéve gabonát fog szedetni az egyház javára, s az igy szedett kévék után nyerendő maggal ugyancsak a város tulajdonához tartozó földbirtokból kihasítandó 25 hold földet fog bevettetni hasonlóképen az egyház javára. Ezenkívül iskolai alapul ugyanannak felajánlott 600 o. ért. frtot. Foktő egy tan- s az újonnan beállítandó tanitó számára két lakszobával s konyhával ellátott uj iskolai épületet építtetett, mely építkezés — nem számítván a falak felállításához szükségeltetett anyagokat és napszámot, mikről az egyház külön gondoskodott — 350 frtba került. Az uj tanitói conventionalist is megállapította, s az egyházmegye levéltára számára átadta. Úszód a mult nyáron hasonlóul, egy diszes, tanteremmel és tanítói lakszobákkal ellátott iskolaházat építtetett, még pedig ügyes berendezéssel, s annyira jó építészi Ízléssel, hogy páratlannak mondható, egész egyházmegyénkben. Építési költség — a falakhoz szükségeltetett anyagokon kivül — 204.0 frt. — Szere in le temploma mennyezetét egészen újból építette 1150 frt költség erejeig. — Szabadszállás egy tanitó lakásaul 290 írtos házat vett. — Dömsödön — egyik iskolaépület belrendezését illetőleg célszerű átalakítás történt. Egyházmegyénkben, a gyülekezeti tagok kegyes adományából alapított, következő egyházi takarékmagtárak vannak: Áp orkán 56 pesti mérő rozs, — Majosház á n 69 mérő ugyancsak rozs, — Ma kádon (mely csak a mult őszön alapíttatott, s helyiségéül a templom falához ragasztva egy kis magtáracska építtetett) 4 mérő buza és 2 mérő árpa, — Apostagon65m. rozs, — D. P a t a j o n 105 m. buza s 39 m. árpa, — Solton 39 m. búza, 37 m. árpa s 6 m. zab, — D.-V e c s é n 204 mérő búza, kétszeres és árpa tartalommal. A D. vecsei magtárból ez idén, a pres-