Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-05-27 / 21. szám

másutt is találkoznak, de a kik e régi módszert régóta gyakorolván, kielégítő eredményt képesek felmutatni, mit Juhász Pál iskolájában nem lehet föltalálni. — Az iskolai szervezet csak a nagyobb egyházakban van életbeléptetve egészen, a többiben csak részben, melynek oka az igen rendetlen s kivált a nyári hiányos iskoláztatás. Kézikönyvekiil többnyire az egyetemes tanbizottság által ajánlottak használtatnak. A tanitói fizetések mint tavai, ugy most is 150 — 550 frt. ig terjednek, de sok helyütt rendetlenül adatnak ki. Az iskolaépületek részint igenjó, részint tűrhető állapotban vannak. Gyümölcstenyésztés tanítása alig egy két helyen gyakoroltatik. Az iskolai alapítványok nem szaporodtak. A nyári iskoláztatás legtöbb helyütt igen hiányos. A vasárnapi iskolák sem szaporodtak, — a taneszközök pedig néhol részben, néhol egészben hiányoznak. A növendékek létszámát illetőleg: van az egyházmegyében 3183 fiu és 2640 leány — összesen: 5823 növendék, — tehát 147-teI több mint a mult évben, midőn a növendékek száma 5676 volt, de az 1861-ki létszámnál — midőn az a legutóbbi „Egyházi Almanach" szerint 6521-re rúgott — 698-al kevesebb. A lelkek számához való arányszám (a felül eső töredéket nem számítva) mosi is, mint tavai 4°/0

— 13%-ig változik. — 13% csak egy helyütt, u. m. t. Tószegen található, — 12°/0

Auouyban, Pándon, — 11% Cegléden, — 9% Ő-Kécskén, Sz. N-Katán, Gombán, Nagy-Körösön, — 8% T. Vczsenyben, Izsákon, — 7% T. Várkonyban, Halason, Vadkerten, — 6% Jászkiséren, Kecskeméten, — 5% Gyöngyösön, — 4% Jászberényben. Megjegyzem, hogy a lélekszám az 1862-ki „Egyházi Almanach" szerint van felvéve. Legtöbb tanitó van Kecskeméten, hol a három tanyai tanítóval együtt van 14 tanitó és azonkívül egy nönevelö, — de épen azért mert elég tanerő van és főkép pedig legnagyobb részben kitűnő képességűek, emellett taneszközökről is gondoskodva van : csak elszomorító az, hogy midőn a lelkek számához képest mintegy 1300 növendéknek kellene lenni, nincs több 836-nál. Ennek okai a nagy szegénységben s ebből származó ruhátlanságban, a kézikönyvek sokaságában és drágaságban és külömben az igen mérsékelt 1 váltó forintnyi tandíjban keresendők. — Nagy-Körösön a növendékek száma: 1565, melynek a lelkek számához képest (16,627 az egyházi almanach szerint) még növekedése várható, — tanitó pedig 12-tö van, — és igy egy tanítóra mintegy 130 növendék jut, nem számítva a most tavasszal feladandó 400 növendéket. — Cegléden a növendékek száma 1232, a tanítóké pedig csak 6, — és igy egy tanítóra több esik 200 növendéknél. — Egyébiránt e nagy egyházakban, valamint Halason is, a növendékek előmenetele átalában igen kielégítő söt dicséretes. A részint már confirmáltak, részint még ez évben ezután confirmálandók számáról a hiányos feljegyzés miatt nem adhatok kielégítő tudósítást, melyért kegyes elnézést kérek, valamint átalában az egész tudósítás hiányos voltáért is. Kecskemét 1866. Maj. 2 án. Fördős Lajos m. k. alesperes. GYŐR, május hó 14-én 1866. Nt. szerkesztő űr ! f. hó 6-án nyolc nappal ezelőtt, — mi egy szép napnak, mondhatom a legörvendetesebb napnak voltunk tanúi. Ugyanis, a győri ág. ev. gyülekezetnek van egy fiók egyháza, sokan csak ugy tekintik, mint Győrnek külvárosát, — én, — mert egy sereg szántóföld, csakugyan mégis válaszfalat képez közöttünk, fiók egyháznak nevezem e helyet, saját nevén pedig e fiók-egyház : Szabad hegy, — tehát Szabadhegyen, a győri ág. ev. gyiil. egyik fiók-egyházában: iskolaszentelési, iskola-felavatási ünnepet ültünk. Hogy Győr tős szomszédságában mind eddig nem volt iskola, ez ugyan épen nem szóll mellettünk, — elég az hozzá, hogy Szahadhegynek most már mégis van iskolája, ez meg, mégis csak érdem azoknak, kik az iskola-ügyet, mely annyi éven át parlagon hevert, felkarolták, és a kivánt eredményhez, illetőleg az iskola létesítéséhez, elsegélték. Azonban mielőtt a babérkoszorút feltennem azok fejére, kiket az érdem, az iskolaügy, Szabadhegynek most már csakugyan szervezett iskolája körül leginkább megillet, meg kell emiitnem főtisztelendő Haubner Máté superintendens urat, ki egyszersmind, mint helyi lelkész, a szabadhegyi iskolát ünnepélyesen iskolává feíavatá, beszédét itt nem idézhetem, felavató beszédéről csak annyit, hogy az valóságos föpásztori beszéd volt, leghívebb ecsetelése, az iskolára vonatkozólag Szabadhegy múltjának és jelenének, a nehéz és hoszszas vajúdásoknak, melyek között a szabadhegyi iskola, valahára csakugyan megszületett, le volt e beszédben festve protestáns szegénységünk, hogy sok helyt, ha egy roskadt viskó tűnik szemünkbe a falu végén, a roskadt viskóban avagy csak roskatagsága miatt is a falu iskolájára lehet ismernünk, és viszont ha egy kopott-fakott öltözékü, zilált külsejű emberre akadunk Valamely helység kapu fél-fája mellett, könnyű kitalálnunk, hogy az viseli a faluban a mester vagy rektoram nevet, — és igy derült ki az ékes és szívekig hatott beszédből a kedvező következmény, hogy Szabadhegynek oly iskolája van, melyre minden protestáns ember büszke lehet, oly mestere, bár a bakonyból hozták, hogy bármelyik szelídebb vidék legavatottabb mesterével is, képes versenyre szállani. Felemlittettek a föpásztori beszéd folyamában, a nevelés szent ügye mellett, a kegyes jóltévők, — felszenteltnek, becsben, tiszteletben tartandónak lett nyilvánítva az uj iskola helyiség, erre meg lett nyitva, s röktönzöttsége dacára is, a lehető legfényesebb eredményt mutatott fel, a Iegeslegelsö próbatét, — láttuk, olvastuk a szemekből, hogy Szabadhegyen, minden ember él, hal, az uj iskoláért, — ennek következtében, mert tulajdonkép ez, mit a nyilvánosság előtt lehetlen meg nem említenünk, — ha kérdi valaki, kit illet meg a fö érdem, Isten után a szabadhegyi iskola körül ? Annak azt feleljük, az illető lelkészség is eleget fáradott, maguk a legközelebbről érdekelt hívek is minden tőlük kitelhetöt megtettek e téren, — de az, kinek a rég epedve várt siker köszönhető, az áldozatokban ki nem fáradó s maga megerőltetésével is, a szent ügynek élén mindig ott álló, s vallásosságáról ugy szólván haza szerte ismeretes : tek. P e r 1 a k y Dániel gyülekezeti felügyelő űr, — ez tett magának éjjet is nappallá