Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-05-13 / 19. szám

Hátra volna még — hogy tudósításunk ezen rovata teljesen kiegészítve legyen — miszerint az iskolák állapotáról is, mint anyaszt.egyházunk veteményes kertjéről értesitenők a nt. egyházmegyei közgyűlést. Ezekről azonban kimerítő tudomást fog kétségkívül beterjeszteni az egyházmegyei tanbizottság: mi tehát csupán azt kívánjuk e helyen jelenteni, hogy e nyári iskoláztatásra nézve, az egyházi felsöség rendeletét a gyülekezeteknek és az iskolák felügyelőinek mindenütt komolyan szívökre kötöttük és meghagytuk. Mégis itt gondoljuk helyén levőnek, hogy a gyönki algymnasiumról említést tegyünk és azon intézetről, mint egyházmegyénk kiváló gondjaiba részesített iskoláról részletesebb előterjesztést tegyünk, annyival inkább, mivel erről a körlelkészek ugy sem tesznek jelentést, és csak az egyházkerület jegyzökönyveiből meríthet egyházmegyénk némi ismeretet. Volt az intézetben ez iskolai félév végén a tavaszi közvizsga alkalmával összesen 81 rendes és 1 rendkívüli tanuló, négy tanár vezetése alatt. Az általános előmenetel dicséretre méltó, mely mind a tanárok, mind a tanulókra nézve érdemül róható fel, a mennyiben senki a tanulók közül II. osztályba nem soroztatott, kivéve az 1-sö osztálybeliek közül néhányat, kik a latin nyelvben nagyon vékony elöhaladást tettek, minek természetes oka nálunk protestánsoknál a gymnasiumra előkészítő osztály hiánya, s igy nagyobb részint ugy vételnek fel az első osztályba a tanulók, hogy sokan közülök a nyelvtudományról mégcsak fogalommal sem birnak s itt kell megküzdeniük a kezdet nehézségeivel. A tanulók osztályrendszer szerint vezettetnek és taníttatnak, azaz mindenik osztálynak külön tanára van. Miként azonban a természetországban látjuk és tapasztaljuk, hogy sehol nincsen fény árnyék nélkül: ugy van ez az erkölcsi világban is. Amint ugyanis fentebb már jeleztük, miként kevés kivétellel az egyházakat és azok hivatalnokait, békében és egyetértésben találtuk: ugy most már kötelességünknek ismerjük — habár fájó szívvel — ezen kivételeket egyenkint elősorolni, mert ezek sebek az egyházmegye testén, melyek orvoslásokat a testület bölcs belátásától és intézkedésétől várják. Tanítóik ellen panaszt emeltek ugyanis a következő egyházak : a 1 á p a f ő i, azt terjesztvén elö, rnikép tanítása merőben sikeretlen, gyermekeikkel sehogy sem tud bánni; nehéz hallása miatt gyakran viszás kérdéseket és feleleteket oszt; mi a gyermekeket nevetésre ingerli, s a tanitó tekintélyének egészen aláás: ez okokért elmozdtiását kérik. Ugy szinte két részről is vádoltatik Győri István k e r e k i tanitó, nevezetesen az anyagyülekezet és saját egyháza részéről; rágalmazó nyelvűnek, hazudozónak, roszerkölcsünek, sikeretlen tanítónak declarálván Őt, mely miatt Kereki nem is kiván többé külön önálló tanítót tartani, hanem csatlakozik az anyagyülekezethez. Mind az egyház, mind a tanitó kölcsönös akarattal válni óhajtanakegymástól Megyeren és Berényben. Üresedésben van Kiliti; hova az egyház már egy ügyes organistát szemelt is ki magának; — hely nélkül saját hibáján kivül volt N y i rn i tanitó Deli István, s mind ezen viszonyok kiegyenlítése ismét a nt. egyházmegyei közgyűléstől, s illetőleg törvényszékétől várja a szerencsés elintéztetést. Kellemetlenségekkel találkoztunk a lelkészek részéről Lápafön és Adándon. — Lápafön azonban a felhozott lényegtelen panaszok kellő értékükre leszállittatván a kibékülés a visita által szerencsésen helyreállíttatott; — nein tehetünk ily örvendetes jelentést Adándról; ott a kedélyek ugyanis annyira ingerültek, a feszültség az egyház tagjai részéről oly magas fokra hágott lelkészük irányában, hogy nemcsak a visita nem volt képes a felingerelteket lecsillapítani, de bizonyára a közgyűlés bölcsesége is próbára fog tétetni: miként találjon olyan expedienst, hogy mind az egyház békéje és nyugalma helyre állíttathassák, mind pedig a papi tekintély megóvassék. — Itt van helye, hogy felemlítsük, miként Keck Endre úrnak Székelybe történt megválasztásával az ürességben maradt Gyönki egyházat az egyházmegye elnökeinek többszöri kísérlet után sem sikerüle betölteni, és nem is fog sikerülni senkinek, ha az egyházkerület által kiadott „Lelkészválasztási tervjavaslat" szerint akar eljárni, mert Gyönk épen azon sajáthelyzetü gyülekezet, hol az betű szerint alkalmazni soha nem lehet, ha csak valaki az egyik választó factor, a magyarajku gyülekezet természet- és törvényadta jogait, lábbal nem akarjuk tiporni, mert a magyarajku gyülekezetre nézve; — ha mind egyhangúlag szavaznak is, — csak fictio a szabad választás, mivel a németajkuak lélekszámra számosabban levén, örökké azok szavazata fog döntő lenni. Ezért a magyarajkuak kijelentették — miután a condidatiora nézve a német atyafiakkal meg nem egyezhettek — hogy készebbek inkább örökre válni minisem tűrni azt, hogy számukra minden papválasztás alkalmával, a német elem dictáljon oly egyéneket, kikhez a magyaroknak legkisebb hajlamuk sincs. — E fontos ügynek is elintézését tehát az egyházmegyei közgyűlés komoly figyelmébe vagyunk bátrak ajánlani. A halál angyala kora halállal kivágván sorainkból tiszt. Kálmán Ferencet, itt is a nt. egyházmegye jóváhagyása kívántatik a mennyiben a gyülekezet egyező akarattal inegajánlá az özvegynek a kegyévet, ezen ajánlatához azon kérelmét csatolván, hogy a kegyév folyama alatt, jelenben ott szolgáló segéd Baranyás Lajos űr hagyassák meg, mely kérésnek ugy vélünk leginkább megfelelhetni, ha a gyülekezet ezen kívánságát főtiszt, superintendens ur figyelmébe eleve ajánlani fogjuk. — Néme diröl levén szó, nem lehet hallgatással mellőznünk, miszerint az ott korábban felmerült székvita szerencsésen befejeztetett, a presbyterium és az érdekelt fél egymással kibékülvén. Ezekután áttérünk már az egyházak anyagi állapotának is rövid érintésére. A gondnoki számadások, a lelkészek gondos és lelkiismeretes kezelése mellett, mindenütt pontosan és rendiben vezettetnek; — a közvagyon a gyülekezetek iparkodása mellett, különféle az egyház javára vállalt munkák teljesítése által gyarapíttatik, — ámbár lehetetlen félreismerni s be nem vallani, hogy a két év óta vidékünket látogató mostoha időjárás, mind a gyülekezetekre, mind azok hivatalnokaira nyomasztólag nehézkedett, több egyházak, — dacára