Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-03-18 / 11. szám

onnan visszajönnie. Közli a 15 — 16 éves tekergőknek papi köntösbe öltöztetésérőli panaszt. Felkéri, válaszoljon és addig is Y.-t helyezze vissza hivatalába. E püspöki levélre irja Cz. aug. 18-áról, hogy V.-ben csalatkozott „nincs kedvem s szégyenlem is megvallom elősorolni azon embertelen dolgokat, melyeket azon ifjú velem cselekedett, az minden bírálaton alól áll. Koos atyámfia őt dicséri, mert valahára egy embert talált, ki nekem oly érzékenyen árthatott, s kivel a missio ügyét szintén bukásig vihette." Most az egyszer utoljára mégis megbocsát az ifjúnak, de csak ugy, hogy mint segédlelkész — „mivel azon superintendentia törvénye szerint, honnan jött, két évig rendes lelkész nem lehet" — menjen Pitestre; Nagy József pedig, ki most pitesti lelkész, Ploestre. — Irja továbbá : „Itteni még lévő teendőit a missionak Nagy Józsefre bízom. Én pedig missiommal, melyet az Úr az ö kegyelméből nálam még meghagyott, indulok tovább oda, hol a magyar prot. egyház áldozatfilléreiböl egyet sem fordítottam, hol ha nyomorogni fogok is jobban mint eddig, de szabad leszek." „A mi azon vádat illeti, hogy én gyermekeket vagy illetéktelen embereket öltöztetek palástba; a többiekhez hasonló rágalom. Mit fogok én tenni azon árva gyermekekkel, kiket mig a hitben megerősödnek magam körül tartok : az én gondom. Vannak missioi iskolák, melyek az én ifjaimat béfogadják, kiképezik és exmittálni fogják, ha az Úr akarja és élünk." Levele elején emliti, hogy mellékelve küldi a ploesti egyház tagjai nyilatkozatát V. D.-t illetőleg. E nyilatkozat 22 aláírással azt tartalmazza, hogy V. D. a Cz. távollétében az iskolában nem tanított, s ha valami lelkészi teendő volt, soha otthon nem találták, hanem az egész várost be kellett futni érette; midőn — feladás következtében — Cz. V.-t ezért megfeddette V. Cz.-t szitkokkal illette; majd Cz. ellen bujtogatott, az egyházban magának pártot csinált, később a parochiáról Cz. távollétében, el is költözött. — A V. pártja aug. 11-én meg is rohanta Cz.-t, s majdnem tettlegességekre került a dolog. Ez okokból az egyház tagjai Cz.-nek kijelentették, hogy ők V.-t, mint segédpapot soha be nem fogadják; ők Cz.-el mindig meg voltak elégedve, intézkedéseit helybenhagyják. — Kérik a főt. püspök urat, hogy a V. D. mellett felszólamlott egyéneket feddje meg. Ez iratokat áttevő jelentésében a bukaresti gyűlésre nézt megjegyzi a püspökség : a) A válóperekre nézt a k. zsinat megtette a maga határozatát. /?) A Cz. püspöksége — miután a bukaresti és pitesti egyházak tiltakoztak ellene, miután a gyűlés jegyzője Nagy József is kijelentette, hogy e jegyzökönyvet nem ö fogalmazta — önmagában összeomlott, ezért e nagyravágyó atyafi legfölebb megfeddést érdemel. ?-) Sürgősebb a ploesti ügy, a hol Cz. egy ünnepélyesen beigtatott lelkészt Y. D.t, rövid úton kitett állomásáról minek következtében abban az egyházban egyenetlenség és visszavonás ütötte ki magát. (?) Miután a püspökséghez feladások jöttek hogy, Cz. a missio pénzével nem elég híven sáfárkodik: célszerűnek és a protestantismus elveivel megegyezőnek tartaná, a missio ügye rendezésére Cz. mellé az oláhországi hívekből gondnokokat nevezni ki, a kikkel és más paptársaival folytassa, igazgassa a missio ügyét és ez a testület ha nem is épen apróra, de legalább nagyban készítsen kimutatást arról: mire fordította Cz. a missio pénzét ? e) Ploesti segédpap V. D.-re nézve megkérdezendő volna azon egyház: mit ad évi fizetésbe ennek a segédnek? S ha igér annyit, a mennyiből ö megélhet, Y.t Ploestre viszsza kellene helyezni, mert miután forma szerint be volt igtatva, és canonellenes hibát nem követett el, ez ifjat állomás nélkül hagyni nem lehet. E püspöki jelentést megelőzőleg még aug. 6-áról megrendelte volt az egyházfötanács Cz. M.nak, hogy miután lelkészt csak ugy rövid úton elmozdítani hivatalából nem lehet: addig is mig az egyház főtanács e tárgyban is a bukaresti gyűlés jegyzőkönyve felett érdemileg határozand, V. D.t egyházába haladék nélkül helyezze vissza. E rendeletre érkezett sept. 7.-ről Koos Ferenc hivatalos tudósitása, melyben a Y. D. távirati sürgönye nyomán arról értesiti az egyházfötanácsot, hogy Cz. az egyházfötanácsot el nem ismeri, rendeletének nem engedelmeskedik. Ezzel összehangzólag jött a ploesti egyházból 9 tag aláírásával egy kérelem az egyházfötanácshoz, melyben tudatják, hogy Cz. a fennebbi rendeletre kijelentette, hogy ö az egyházfötanács rendeletét el nem ismeri s igy ennek engedelmeskedni sem fog; küldik V. D.t személyesen, hogy sok rendbeli sérelmeiket Cz. ellen élőszóval előadja, mint a kinek nagyravágyása és senkire se hallgató önkénye a missiót siralmas állapotra juttatta. E kérelemhez mellékelnek egy kötelezvényt, melyben V. D. részére segédpapi működéséért három évre évenkint 50 arany fizetést biztositnak. Mindez adatokat kapcsolatosan tárgyalva az egyházfötanács sept. 17-iki ülésében következő határozatait hozta: 1. A bukaresti gyűlés közszentzsinatnak el nem ismertetik. 2. Ennek minden határozatai megsemmisíttetnek; a a püspöki cimmelélés Cz.nek megtiltatik. 3. Komolyan roszaltatik az a törekvése, melyszerint az egyházakat a román kormány alá akarja adni; és ily célu minden tényektől eltiltatik. 4. Megtiltatik Cz.-nek az egyházak presbyteriumai nélkül egyoldalulag intézkedni. 5. V. D. visszaállítása komolyan és újból megrendeltetik, és meghagyatik, hogy ezután a püspökség jóváhagyásával beállított vagy beállítandó lelkészekkel, tanítókkal hasonló önkényesen el ne bánjon. 6. Hibáztatik az az eljárása, hogy önkényüleg felvett egyénekkel hajtat végre oly teendőket, melyek csak is felszentelt lelkészt illetnek. Értesíttetik, hogy ezentúl az egyházakban pap és iskolatanitó csakis a püspökség beleegyezésével léphet be.