Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-03-11 / 10. szám

logia etymologiae respectu derivatur a Qeog et Xoyog; prima vocis origo ab Ethnicis est .... bene tamen ista vox in Christianorum scholis retinetur, tűin quia apostolus Johannes vocem Theologi usurpat, tum, quia simplicia Oeog et Xoyos, vei ra Xoyta etiarn conjunctimin sacris Literis occurrunt (Locus I.)." — Tanulónak ezt igy adni szerintem és Turretin szerint is helyén van.*) — Azt a kívánságát pedig bírálónak, hogy az első atyák a theologia alatt mit értettek, ugy hiszem betöltöm azzal, hogy azt mondom: „értették ezen a Xoyog istensége s különösen a szentháromságról adott tudományos felvilágosítást." — Bizony! olyan biráló mint a rosz gyermek. Azért is sir, ha azt megadják neki a mit kiván. Roszalja biráló továbbá azon állításomat is, hogy „a ker. vallás, midőn az egyházi viták állal, * mint tudomány megállapittatott : a theologia név kizárólag ezt illette;" mivel mint biráló véli: „a vallásbeli viták, egyes dogmatikai fogalmak meghatározását eredményezték, igen, de a tudomány egészének alakulása nem a vitákból, hanem az atyák apológiáiból fejlett, s akkor a theologiai szélesb értelemben vétetvén, oly tudomány jelelésére kezdett használtatni, mely általában isteni dolgokról szól." Mennyiben igaz bírálónak ez állítása, Hagenbach hitlörténetéböl megtetszik. A hittörténet harmadik korszakát, mely 730-d. év, tehát az egyházi viták után kezdődik, jellemezvén, azt mondja ugyanis Hagenbach: „A törekvés, a küzdelem által eredményezettet látható egésszé alkotni és dialektikailag megalapítani, mindig láthatóbb lesz. Az egyháztan épülete egyes részeket, p. o. a sákramentomok tanát kivéve, készen van. — A theologia és kristologia oszlopzata az előző korszak zsinatvégzéseinek következtében szilárdul áll, az Anthropologiai is (legalább nyugoton) az üdv rende és az egyházróli tannal együtt az augustinismus által szilárd és sajátságos jellemet nyert. A mi hát most még az egyházra nézve történhetik, az részint gyűjtő, pótoló és kiegészítő, részint az egyest dialektikailag megalapító, részint végre az anyagot megrostáló munkásságon nyugszik. (§. 143)" Ugy látszik ebből, hogy Hagenbach egészen másként vélekedik, mint Ballagi úr. **) — Sajátságos egy biráló ez a Ballagi. — Beszéli, hogy a theologia szót, már Augustinus szélesebb értelemben vette, s oly tudományt értett alatta, mely isteni dolgokról szól; beszéli, hogy Abalard is nem szűkebb értelemben vette a theologia szót, s ugy tünteti föl, mintha én ezeket tagadnám hittanomban. Nem szólok én sem szűkebb, sem tágabb értelemről semmit, hanem egyszerűen azt állítom, hogy előbb theologiának a Krisztus istensége s különösen a sz.háromságróli tan; később pedig a tudományosan *) Turretin és ön között csak az a kis külömbség van, hogy Turretin jól fejezi ki magát, ön meg roszul. B. M. **) Ha Hagenbach másként vélekednék is mint Ballagi, abból még egy cseppet sem következik, hogy Ballaginak nincs igaza. De Hagenbach itt nem is ellenkezik Ballagival, mert H. a 730-ig történtekről szól általában s igy az atyák apologiái is beleértendők. A mit ellenbiráló alább Abálardra nézve mond, megint csak olyan, hogy mást beszél Bodóné mikor a bor árát kérik. B. M. felfogott s tudománynyá lett keresztyén vallás neveztetett. Hanem ekkor is a ker. vallástudomány, vagyis a theologiában, melybe az egyháztörténet, exegesis, patristika, jus canonicum nem értetett bele, tehát ezek kizárásával, mindig volt egy fejezet, mint ma is van, mely az Istenről, mint szentháromságról, Istennek munkái és gondviseléséről tanítván, Abalard idejében is, és még ma is mint Hagenbach hittörténete és Somosy hittanában is olvasható, kitűnően theologiának, theologia speciálisnak neveztetett; s Abálardnak is „introductio ad theologiam," és később „theologia christiana" nagy müvében ez volt a voltaképeni theologia christiana. — Ez az már a mit értek, midőn hittanomban ezt mondom: „bár Abalard theologia christiana név alatt még most is a szentháromság tudományos előadását értette." Kárhoztatott is érette, mint tudjuk a soissoni zsinaton. — Tanitványim előbb tanulván a hittörténetet, mint a hittant, a történelmi §-okat igen rövidre összevonni részükre lehetett. Szakavatatlansággal vádol biráló továbbá azért, mive 1 azt állítom: „E tágas alapra ezért fekteti az ujabb idő a theologia fogalmát, mivel azon tudományok, melyek a theologia körébe tartoznak, nem egyedül istennel és isteni dolgokkal foglalkoznak; és mivel a keresztyén élet ismerete s előmozdítására több kívántatik, mint istennek ismerete." — „Ugyan, hogy képzelheti szerző, — mondja biráló, — hogy midőn ujabb időben Schleiermacher a theologia fogalmának szélesbitését e szavakkal hozta szőnyegre, hogy az „positiv tudomány, — melynek részei egészszé csak a keresztyénségre vonatkozás által köttetnek össze" legtávolabbról is arra gondolt volna; „mivel azon tudományok, melyek a theologia körébe tartoznak, nem egyedül istennel és isteni dolgokkal foglalkoznak ?" — Helyesen van biráló úr ! Ugyan mit gondol, jó volna-e igy beszélnem: mivel a héber és görög philologia a szentírás nyelvével foglalkoznak: tehát istenről isteni dolgokróli tan, vagy a tudományosan fölfogott keresztyén vallás-theologia; mivel az egyházjog, az egyház, mint életmüves egész külsőkben nyilvánuló életének, és azon jogszabályoknak foglalatja s előterjesztése, melyeken élete s életmunkássága nyugszik: tehát az egyházjog, isteni dolgokróli tan, vagy a tudományosan felfogott keresztyén vallás-theologia. Ily okoskodásért egész phlegmával nem mondaná-e Ballagi úr, hogy eszeveszett vagyok. Schleiermacher szavait én is helyeslem, hanem ez értelemben : a theologia tudományok legnagyobb része nem isten s isteni dolgokkal foglalkozik, nem is a keresztyén vallást adja elő; hanein mivel a ker. valláserkölcsi élet ismerete, s előmozdítására szükségesek, és a keresztyénségre való vonatkozásuk által Össze is köttetnek: a theologia néven nem lehet többé csak a ker. vallás tudományos előadását, vagy a tudományosan felfogott keresztyén vallást, hanem azon tudományok összeségét érteni, melyek a keresztyén vallás és •állásos életre vonatkoznak. — Hanem ha ez okoskodásom helyes: akkor Schleiermacher ellenem felhozott szavai, nem Ballagi hanem az én állításom igazságáról tanúskodnak, és sem az igazság sem a tudománynak nem tesz Ballagi úr szolgálatot, midőn föltett okoskodásomat támadja. Bírálónak épen a Schleiermachertől vett idézettel ellenem okoskodása,