Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-03-11 / 10. szám

Kilencedik évfolyam. ^a^^í 10. Pest, mart 11.1866. PROTESTÁNS ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ hivatal: A Lipót és szerb-utca szögletén földszint ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. NÉHÁNY SZÓ A BIBLIA ÉRTÉKÉRŐL. Nincs vád, mely súlyosabb lehetne, mint az, hogy korunk megingatja, lerombolni törekszik a biblia értékét, az abba vetett sok százados hitet. Ha e vád teljesen alapos volna, ha korunk törekvése csakugyan a bibliai hitet lerontani: e balga törekvés eredménye valóban nem lenne kevesebb, mint vallásos műveltségünk — erkölcsi nemes érzületünk életerének keresztülmetszése. Mert hiszen állam- és polgári életünk legáldásosb tényezői: a családi életnek szentsége, emberi nemes szabadságunk élvezhetése. . . mindezek nem oly gyümélcsök-e, melyek csak azon föld népei között termettek s teremhettek meg, hol vetőmag gyanánt a biblia igéi hintettek el ?! Különösen sújthatja pedig ama vád a protestantismu st, ennek magasra fejlődött bibliai itészetét (nem a magyarhonit értem, vajha ezt is érthetném, nem válnék szégyenünkre!). Oh mily tévedés! Hiszen protestantismus és biblia oly benső egység, mint test és lélek! A protestantismus csak ott lehet igazán élő, hol a biblia nép könyve, — életereje csak oly mértékben növekedhetik vagy vész, amint a biblia iránti szeretet a népben melegül vagy hidegül — s amint e szent könyvnek értelmére fény derül vagy homály borul. Protestáns, ki a bibliától hidegen fordul el, a protestantismus alapjáról lép le; — ki a bibliai igaz hitet megingatni vagy lerontani törekszik, az magának a protestantismusnak is halálos ellensége. — Nehéz, igen nehéz tehát a vád, mely pedig — ugy látszik — főkép minket protestánsokat akar sújtani. És honnan e vád ? Lássuk rövid genesisét. A reformátorok a róm. egyháznak tanhatározmányival szemben a bibliára, mint Isten igéjére hivatkoztak, mely minden határozmány felett áll. A bibliára tett ezen egyszerű hivatkozás később magában a protestantismusban is oly tantétellé merevült, mely szerint a bibliának minden szava, minden betűje, alphától ómegáig, a sz. lélektől dictáltatott, — tehát, hogy annak tulajdonképi szerzője maga a sz. lélek, azok pedig, kik a sz. könyveket irták, csak Írnokok valának, még pedig oly írnokok, kiknek tolla alá a sz. lélek benső 1 e g diktálta a szavakat. — Ebből természetes következtetés .lőn, hogy a bibliában minden egyenlőkép helyes és igaz, semmi tévedés, semmi ellenmondás, mert hiszen abban minden egy ug.yanazon csalhatatlan forrásból, a sz. lélektől eredett. — Hol kételyek támadtak, ott aztán úgy igyekeztek segíteni, hogy az értelem homályát buzgó hittel fedezék. Mind ennek azonban lassanként változnia kellett. Az emelkedő kor műveltség sa biblia számos pontjai között meghasonlás támad. — A gyermek már az elemi iskolában oktatást nyert a föld kerekségéről, annak forgásáról a nap körül, az^-Vről, a föld feletti s alatti dolgokról stb. ugy hog^ i maradhat továbbra is titok, hogy bizony sok dolgok egészen másként vannak a valóságban, mint azokról a biblia tanit. Számtalanok lelkében kétely ébredt ama bibliai tan ellen is? mely szerint Isten az égben lakik, s onnan száll alá az emberekhez, hogy érintkezzék velük, — hasonlóan a föld alatti pokol, a menny s több bibliai tanok és képzelmek ellen. Es mindezen — s ily kételyeknek serege vájjon megmaradhatott-e csu-, pán egy-két pont körül ? Oh nem! Sok elfogul' 19