Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-02-25 / 8. szám

iskolatanitó temetésén. VIII. Alkalmi imák: király születésén, böv és szük terméskor, háború alatt, békekötéskor, járványnyavalya folyama alatt és megszűnése után, árviz, tűzvész, jégeső után, ó-év délestjén. Meglepő szépek Nagy Péternek kereszteléskor, esketéskor mondott beszédei. Mily szépen festi első szülött felett az ifjú szülök érzelmeit; „Ezelőtt ismeretlen érzelmek, gondolatok rohanják meg lelküket; s mint az a hajós, a ki a kikötőben szenderedett el csolnakjában, azonban a szélvésztől kidobva a sik tengeren ébred fel, uj helyzetünkben nem tudjuk egyhamar tájékozni magunkat." ,,En apa én anya vagyok hát!" ez a gondolat kereng agyunkban mindegyre visszatéröleg, s mint a sok lapra metszett üveg, ha szemed előtt forgatod, más-más tárgyat állit elődbe, ugy e gondolat más-más érzelmeket költ szivünkben; tarkás sorban követik egymást: az öröm, a hála, a félelem, a remény, a büszkeség a megalázódás és az aggodalmak különféle nemei. Érezzük, hogy ránk egy uj teher nehezedett, hogy kötelességeink száma egy fontossal gyarapodott, hogy a feleletteher sulyosbult, de azt is érezzük, hogy több igényünk van a jövőhöz, hogy egy uj kincsnek jutottunk birtokába, melyet nem adnánk a világ minden kincséért; magzatunkkal együttt szivünkben is megszületett egy eddig ismeretlen uj érzelem: a szülői szeretet. Bármily szent volt az az eskü, melylyel az Úr szine előtt hűséget fogadtatok, mégis — ugy érzitek — hogy szerelmetek e drága záloga, ez az ártatlan csecsemő még szorosabbá tette e viszonyt ti köztetek, ö általa s ö benne lön megszentelve házassági szövetségtek."— Megszentelik a gyermekek a házassági szövetséget, de csak olt, hol a gyermekeket a szülék szemében megszenteli a vallás, — e gondolat képezi azontúl a beszéd tartalmát oly gazdagon kifejtve és oly ékes stilusba öltöztetve, minőt csak a legnagyobb francia egyházi szónokoknál találunk. Vagy vegyük keresztelési beszédét ikrek felett „Isten a szülőket reményük felett megáldotta, majdnem olyformán érezték magokat, mint Péter apostol csodás halászata alkalmával: némi rémülés fogta el az áldás nagyságán, — mert Isten áldásai a gyermekek. Az igaz, gond, baj és fáradság jár velők, de minden előnyért meg kell küzdenünk, és a nagy apostol még az üdvösség koronáját is ugy mutatja fel, mint a nemes harc küzdésének bérét." — Vagy lehetne-e — „Nyomorban sinlö szülök gyermeke felett" vigasztalóbbat, nemesebben lelkesítőt mondani, mint megragadó alakban elbeszélni Jézus történetét, ki egy istállóban született, s azután sem volt hova fejet lehajtsa, és neve mégis kitörölhetetlen betűkkel van felirva az emberiség szivébe, söt az ég és föld is elmúlik, deaző beszéde megmarad mind örökké. 0 az égi madarakhoz ulasit minket, melyek nem szántnak stb. mégis a mi mennyei atyánk eltartja őket. Lehetetlen, hogy a szülök szivében visszhangra ne találjon az irás biztatása: bizzál az úrban, cselekedjél jól; vessed az úrra a te terveidet, és megadja a te kívánságaidat." Ep oly megragadok Nagy Péternek esketési beszédei. Szép lélektani igazságokkal, gazdag képekkel irja le, hogy a szeretet mindeneket elfedez, mindeneket hiszen, mindeneket remél, mindeneket eltűr és soha el nem fogy. De a szeretetet nemcsak megnyerni, hanem meg is kell tudni tartani. Megtartja a szeretetet a kölcsönös gyöngédség, előzékenység, nyájas figyelem, szives részvét, kölcsönös nyíltság és bizalom, a megtörhetlen hűség és a munkásság. Az ilyen szeretet az, mely „mindig nőttön nő, mig le nem alkonyodik." — Mindenütt ugyanazon mély, alapos emberismeret? ugyanazon teljes szónoki nyelvezet. A szónoklati téren, kivált ha tárgyát a lélektan köréből veszi — Nagy Péter — nemcsak hazánkban, de a külföldi irodalom mellett is a legelső sorban áll. Emlékezzék csak a szives olvasó Isten i^éje cimii prédikátori tárban a Jónás történetére, milyen találón van az ősz próféta lélektanilag jellemezve, s ugyanezen úton milyen találón van a sok százados történet áthelyezve a mai korba, mint a mely változott alakban ma is előfordul, a szívnek, léleknek gyengeségei ma is ugyanazok, mik Jónásnál voltak; vegye hozzá a bájoló szép szónoki nyelvezetet, s kénytelen lesz megvallani, hogy az érintett homilia kevés párral dicsekedhetik az összes prédikáció irodalomban. Azonban, a kezünk alatt lévő agendában Nagy Péternek imái is vannak. Ezeknek a meglepő uj gondolatok, az ékes nyelvezet nem válnak annyira előnyökre, mint emiitett beszédeinek. Mindamellett imáit is jóknak nevezhetem, s különösen megragadta figyelmemet a Herepei Gergely kolozsvári pap koporsója felett mondott ima. Csakhogy ez is inkább elmélkedés az elhunyt élete fölött, tehát ismét az emberi élet festése, miben ö kitűnő mester. — Kevésbé sikerültek Úrvacsora osztási beszédei, legkevesebbet is dolgozott ezen ágban, kilencből hármat. Itt már dogmákról van szó, s ezen tárgyak közt ugylátszik nem mozog oly nagy könnyűséggel, mint a morális és lélektaniak közt. Az agenda előszavában, — mi ha nem csalódom — ismét a N. P. tollából folyt, — figyelmeztetve vagyunk, hogy „az itt kiadott beszédeket és imákat a szerkesztők azon egyház hívei számára irták, melyben hivataloskodnak, s nagyon természetesen hallgatóik mívellségéhez, felfogásához alkalmazták: 'nagyban tévedne hát egy falusi egyszerű közkég lelkipásztora, ha ezeket egész kiterjedésükben és szórói-szóra használná egyházában. Vegye ki e helyett, az itt közlött beszédekben foglalt eszméket, dolgozza fel saját belátása és egyénisége szerint szabadon, öltöztesse hallgatói míveltségéhez illő stílbe; ekkor ujat hozand elö ez ó-tárházból és beszéde lesz arany gyümölcs ezüst tálban." — Bizonyosan ugy van, s kiválóan ugy van a Nagy Péter által dolgozott cikkekkel. Ki a kolozsvári viszonyokat ismeri, hogy t. i. Kolozsvár az erdélyi aristocratia lakhelye, s ezek körül a papi teendőket csaknem kizárólag Nagy Péter végzi, és ismét csaknem kizárólag csak ezek körül végzi, — könnyen beláthatja a szerkesztők állításának igazságát. A mely modorban beszélni szoktunk népünk legmagasabb míveltséggel biró osztályához, nem beszélhetünk ugy az egyszerű földmiveshez; de ezeknek is épen azon tárgyakról és eszmékről kell szólanunk, mert nincs külön evangelium a nép és a főurak számára. Különböző lesz tehát csak az alak,