Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1865-07-30 / 31. szám
1005 100€ a pohárkoszőntések egy hosszú sora báró Kemény Ferenc, gróf Mikó Imre ő nmltóságukért, püspök zagoni Bodola Sámuel ő mltgáért, az egyház főtanács küldötteiért, az egynázinegyéert, a széki egyházért és városért stb. Legélénkebb derűre hangolta a kedélyeket a t; P. J. úr pohárköszöntése, ki a hatalmas hatalmát, mely előtt „az ész letérdepel, az akarat meghajol/4 üdvözölte, éltette a nőnemet, s köztök a zsinat főgazdasszonyát, főgondnok b. Bánfíi Dánielnét! Lakoma után ismét isteni tiszteletre siettünk, Nagy Lajos dézsi e.megyei jegyző tartott isteni tiszteletet, Máté 7. 9, alapján. Este lett, szinház és magán házaknáli táncokban keresett a vidékből az ünnepélyre besereglett fiatalság elszóródást. O szép a fiatal élet! A '26-kán tartott közzsinati üléseken főkormányszéki s e.főtanácsi rendeletek, átiratok olvastattak, illetőleg intéztettek. Az e.fötanácsi átiratok azon pontja birt közérdekeltséggel, melyben a dézsi e.megye desolalt egyházi rendezéséről szól, kijelentetvén, hogy ezek jövedelmei tovább nem szolgálhatnak esperesi fizetés pótlékául. Ez ülésen édes örömre hevité kebleinket nyugalomba lépett Dézsi János volt ormányi agg lelkész adománylevele, melyben 5 —600 frtnyi összeget adományoz a népiskolák ügye előmozdítására, a püspök rendelkezése alá. A közzsinat a következő köszönő irattal felel: „Mint Krisztus evangyeliomának egykoron buzgó hirdetője előtt kétségkivül ismeretesek a t. úr előtt is a megváltó e szép szavai: Valaki egy gyermek gondját felveszi az én nevemben, nekem veszi fel gondomat (Máté 18. 5); mert főleg ez vezérelhette a t. urat ama nemes tettre, hogy munkás élete fáradságos keresményéből oly szépen juttasson szegény népünk szegény gyermekei növelésére, a mint ft. püspök aa. által előnkbe terjesztett adomány leveléből örömmel értette közzsinatunk." „Olybá képzeljük a t. urat, mint a méhet, mely nagy fáradsággal apránként gyűjti a köpü édes malasztját üde tápszerül a tél napjaira; de a méh csak magának gyűjt vagy csak halálával engedi át másnak élte keresményét, mig a t. úr élte estvéjén önkéntesen ós felhivás nélkül hozá áldozatát azért, a minek sorsát mindig szivén hordozta, a minek emelkedését forrón óhajtotta: a népnevelésért. A t. úr ajándoka önkéntelenül eszünkbe hozza a templomi perzselylyel szemben megálló Jézus szavait az özvegy filléreire. S midőn e szép adományért s az adománylevélbon egyházi elöljáróságunkba vetett teljes bizalmáért kedves kötelességét teljesiti közzsinatunk, midőn anyaszentegyházunk nevében szives köszönetet mond a t. úrnak, egyszersmind tudatni kivánja e tárgyban mai napon tett határozatát." A t. úrtól adományozott pénzzel magyar földhitelintézeti zálog-levelek fognak vásároltatni és Dézsi-alapitvány név alatt kezeltetni, s kamatját évenként a t. úrtól kitűzött célra a népiskolák felsegélésére fordíttatni stb. Mi Istentől áldást kérünk a t, úr napjaira, tegye azokat a kegyelem istene oly áldottakká, mint e szép tettekben is nyilvánuló nemes szíve megérdemli, stb." A m. e. főtanács átiratai közt a keddi ülésben nagy érdekű volt az az intézkedése a főtanácsnak, miszerint az oskola tanítói értekezletek életbeléptetését szorgalmazza 8 a -népiskolák számára egy bizottság által a tanári karból kézikönyveket ajánltat. Valójában semmi sincsen,, mi oly égető szükséggel sürgetné munkásságunkat, mint kivált a vármegyei idegen elemek közé elszórt magyar nép miveltetésének megkezdése. A mi azonban hitünk szerint csak a papság ez ügybeni fellelkesedése nyomán történhetik meg, s hogy ha maga is naponta órákat ad kivált az oskolás gyermekeknek. Az elébb emiitett Dézsi János ormányi nyugalmazott lelkész az anyaszentegyház egyik legszegényebb jövedelmű egyházában szorgalmának a méhészet űzéséből szerzett vagyonából nemes áldozatot hozott a köz szent ügynek. Kövessétek példáját, karoljátok a korunkban iemét felkarolni kezdett méhészet ügyét. A kis méh szorgalomra tanit, s & szorgalom jutalmat hoz. Legyetek munkások mind a kis méh, s ekkor lesz időtök a gyermekek tanítására, oskoláztatására is. A keddi ülés jegyzőkönyv-hitelesítés után a képviseleti rendszer az e.megyékbeni életbeléptetésével kesdödött meg. A mult évi közzsinat által kinevezett bizottmány, a r. zsinatok által beadott nézetek összevetése nyomán egy tervet adott be, de a melylyel oly rögtönözve a zsinat tagjainak mogösmerkedni nem lehetvén: elhatároztatott kinyomatása, s bővebb átvizsgálás, és megfontolás végett az e.megyéknek való kiküldetése. E tárgyhoz ez úttal csak azon észrevételt tesszük, hogy a bizottságilag kidolgozott terv szerint az e.megyei tanácsok elnökévé is az esperes tétetik, holott eddig a főgondnok az elnök, s ez csak is igy van helyén, ha már csakugyan egy helyett több e.megyei testületeket állapítunk meg jövőre is. Szerdán reggel a vizsgáló elnök jelenti, hogy a felszentelendő 13 ifju pap minden tekintetben kellő készültséggel bir, s méltó, hogy felszenteltessék. Erre az ülésből a közzsinat miután Benkő János Görgény e.megyei esperes, s jegyzője Szabó Józsefet s a sajói káptalan jegyzője Nagy Mihályt feleskette, a templomba ment s a felszentelés megható müvét végezte. A felszentelési innepélyt ismét lakoma ,követte. S a lakomát élénk pohárköszöntések fűszerezték. A 29-iki ülés ismét örvendetes tudomásul vette a* uzoni egyház választmányának azon tudósítását, miszerint uzoni nyugalmazott veszteglő biztos t. Tatrangi Sándor úr és neje Benke Juliánná úraszszon ezelőtt néhány évvel egy 1. tanitó fizetésének fedezésére alaptökéül, haláluk utánra az uzoni egyháznak 12,000 ezüst húszast, későbbre egy második tanitó fizetésére egy tágas belső telket kellő épületekkel felszerelve