Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-07-30 / 31. szám

1005 100€ a pohárkoszőntések egy hosszú sora báró Kemény Fe­renc, gróf Mikó Imre ő nmltóságukért, püspök zagoni Bodola Sámuel ő mltgáért, az egyház főtanács küldöttei­ért, az egynázinegyéert, a széki egyházért és városért stb. Legélénkebb derűre hangolta a kedélyeket a t; P. J. úr pohárköszöntése, ki a hatalmas hatalmát, mely előtt „az ész letérdepel, az akarat meghajol/4 üdvözölte, él­tette a nőnemet, s köztök a zsinat főgazdasszonyát, fő­gondnok b. Bánfíi Dánielnét! Lakoma után ismét isteni tiszteletre siettünk, Nagy Lajos dézsi e.megyei jegyző tartott isteni tisztele­tet, Máté 7. 9, alapján. Este lett, szinház és magán házaknáli táncokban keresett a vidékből az ünnepélyre besereglett fiatalság elszóródást. O szép a fiatal élet! A '26-kán tartott közzsinati üléseken főkormány­széki s e.főtanácsi rendeletek, átiratok olvastattak, ille­tőleg intéztettek. Az e.fötanácsi átiratok azon pontja birt közérdekeltséggel, melyben a dézsi e.megye desolalt egyházi rendezéséről szól, kijelentetvén, hogy ezek jöve­delmei tovább nem szolgálhatnak esperesi fizetés pót­lékául. Ez ülésen édes örömre hevité kebleinket nyuga­lomba lépett Dézsi János volt ormányi agg lel­kész adománylevele, melyben 5 —600 frtnyi összeget ado­mányoz a népiskolák ügye előmozdítására, a püspök ren­delkezése alá. A közzsinat a következő köszönő irattal felel: „Mint Krisztus evangyeliomának egykoron buzgó hirdetője előtt kétségkivül ismeretesek a t. úr előtt is a megváltó e szép szavai: Valaki egy gyermek gondját felveszi az én nevemben, ne­kem veszi fel gondomat (Máté 18. 5); mert főleg ez vezérelhette a t. urat ama nemes tettre, hogy munkás élete fáradságos keresményéből oly szépen jut­tasson szegény népünk szegény gyermekei növelésére, a mint ft. püspök aa. által előnkbe terjesztett adomány le­veléből örömmel értette közzsinatunk." „Olybá képzeljük a t. urat, mint a méhet, mely nagy fáradsággal apránként gyűjti a köpü édes malaszt­ját üde tápszerül a tél napjaira; de a méh csak magának gyűjt vagy csak halálával engedi át másnak élte keres­ményét, mig a t. úr élte estvéjén önkéntesen ós felhivás nélkül hozá áldozatát azért, a minek sorsát mindig szi­vén hordozta, a minek emelkedését forrón óhajtotta: a népnevelésért. A t. úr ajándoka önkéntelenül eszünkbe hozza a templomi perzselylyel szemben megálló Jézus szavait az özvegy filléreire. S midőn e szép adományért s az adománylevélbon egyházi elöljáróságunkba vetett teljes bizalmáért kedves kötelességét teljesiti közzsina­tunk, midőn anyaszentegyházunk nevében szives köszö­netet mond a t. úrnak, egyszersmind tudatni kivánja e tárgyban mai napon tett határozatát." A t. úrtól adományozott pénzzel magyar földhitel­intézeti zálog-levelek fognak vásároltatni és Dézsi-ala­pitvány név alatt kezeltetni, s kamatját évenként a t. úrtól kitűzött célra a népiskolák felsegélésére fordít­tatni stb. Mi Istentől áldást kérünk a t, úr napjaira, tegye azokat a kegyelem istene oly áldottakká, mint e szép tettekben is nyilvánuló nemes szíve megérdemli, stb." A m. e. főtanács átiratai közt a keddi ülésben nagy érdekű volt az az intézkedése a főtanácsnak, miszerint az oskola tanítói értekezletek életbeléptetését szorgalmazza 8 a -népiskolák számára egy bizottság által a tanári kar­ból kézikönyveket ajánltat. Valójában semmi sincsen,, mi oly égető szükséggel sürgetné munkásságunkat, mint kivált a vármegyei idegen elemek közé elszórt magyar nép miveltetésének megkezdése. A mi azonban hitünk szerint csak a papság ez ügybeni fellelkesedése nyomán történhetik meg, s hogy ha maga is naponta órákat ad kivált az oskolás gyermekeknek. Az elébb emiitett Dé­zsi János ormányi nyugalmazott lelkész az anyaszent­egyház egyik legszegényebb jövedelmű egyházában szor­galmának a méhészet űzéséből szerzett vagyonából ne­mes áldozatot hozott a köz szent ügynek. Kövessétek példáját, karoljátok a korunkban iemét felkarolni kez­dett méhészet ügyét. A kis méh szorgalomra tanit, s & szorgalom jutalmat hoz. Legyetek munkások mind a kis méh, s ekkor lesz időtök a gyermekek tanítására, os­koláztatására is. A keddi ülés jegyzőkönyv-hitelesítés után a kép­viseleti rendszer az e.megyékbeni életbeléptetésével kes­dödött meg. A mult évi közzsinat által kinevezett bizott­mány, a r. zsinatok által beadott nézetek összevetése nyomán egy tervet adott be, de a melylyel oly rögtönözve a zsinat tagjainak mogösmerkedni nem lehetvén: elha­tároztatott kinyomatása, s bővebb átvizsgálás, és meg­fontolás végett az e.megyéknek való kiküldetése. E tárgyhoz ez úttal csak azon észrevételt tesszük, hogy a bizottságilag kidolgozott terv szerint az e.megyei taná­csok elnökévé is az esperes tétetik, holott eddig a fő­gondnok az elnök, s ez csak is igy van helyén, ha már csakugyan egy helyett több e.megyei testületeket állapí­tunk meg jövőre is. Szerdán reggel a vizsgáló elnök jelenti, hogy a fel­szentelendő 13 ifju pap minden tekintetben kellő készült­séggel bir, s méltó, hogy felszenteltessék. Erre az ülés­ből a közzsinat miután Benkő János Görgény e.megyei esperes, s jegyzője Szabó Józsefet s a sajói káptalan jegyzője Nagy Mihályt feleskette, a templomba ment s a felszentelés megható müvét végezte. A felszentelési in­nepélyt ismét lakoma ,követte. S a lakomát élénk po­hárköszöntések fűszerezték. A 29-iki ülés ismét örvendetes tudomásul vette a* uzoni egyház választmányának azon tudósítását, misze­rint uzoni nyugalmazott veszteglő biztos t. Tatrangi Sándor úr és neje Benke Juliánná úrasz­szon ezelőtt néhány évvel egy 1. tanitó fizetésének fede­zésére alaptökéül, haláluk utánra az uzoni egyháznak 12,000 ezüst húszast, későbbre egy második tanitó fize­tésére egy tágas belső telket kellő épületekkel felszerelve

Next

/
Oldalképek
Tartalom