Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-05-14 / 20. szám

ban 62 I.) ezt jegyzi meg: „Kétségkívül ott találta Mózes az Elóhim kifejezést e régi teremtésképben; mert ő, a sok istenségnek és mind annak, a mi arra vezet legnagyobb üldözője azt bizonyosan oda nem tette volna és tán épen azért tette mellé a teremte szót singularisban, hogy a sok-istenség fogalmát elhárítsa; de azért mégis első fogalma a szónak polytheisticus." (Folyt, kör.) .<>T — KÖNYVISMERTETÉS. „Sárospataki Füzetek" protestáns tudományos folyóirat. Szerkeszti s kiadja Erdélyi János. Uj folyam második éve, II és III szállítmány. 1865. Azok, kik a fentcimzett füzeteket olvasgatni szokták, bizonyára örömmel fogadták, s élvezettel forgatták át a közelebb megjelent két szállítmányt. A 12 ívre terjedő füzet elejétől végig velős s érdekes cikkeket tartalmaz, s bátran merjük állitani, hogy e füzetek külföldi társaik előtt épen nem szégyenlhetik el magokat. Már maga a száraz tartalomjegyzék, mely 23 kisebb nagyobb, változatos tartalmú cikk cimét foglalja magában elég érdeket költ e füzetek iránt. Talál ebben a t. olvasó az egyházi s világi történelemre, az irodalom s bölcsészet történelmére vonatkozó több érdekes cikket, alapos bírálatokat, a gyakorlati egyházi élet körébe tartozó nézeteket, s indítványokat, vagy a magyarhoni protestáns testvéreink között felmerülő újdonságokról szóló tudósításokat. De lássuk renddel. Legelöl egy mutatványnyal találkozunk Révész Imrének a sajtó alól közelebb kikerült, s reményijük nemsokára ismertetendő egyháztörténelméböl „Az egyháztör+énelein irodalmi fejlődése" cim alatt, mely mint a cim is mutatja az egyháztörténelemirás külömböző phasisait, s az annak mezején fáradozó munkások jelesebbjeit ismerteti röviden Hegesippustól s Eusebiustól kezdve egészen a legújabb időkig. A következő cikk Fichte János Gottlieb-ről szól. Fichte egyike az ujbb kor legnagyobb és leghatásosabb bölcsészeinek, és e mellett — mint cikkünk is mondja „Németország egynehány legmozgalmasabb éve szoros és örök kapcsolatban áll Fichte nevével." Következőleg egy ily egyén élettörténete s jellemrajza, bölcsészeti iránya egyike a legérdekesebbeknek, ha az ügyes kezekből kerül ki. E cikk szerzője a mai kor egyik legjelesebb s legünnepeltebb bölcsésze, a nagy hirü s ritka ékes előadásu F ischer Kuno jenai tanár, ügyes fordítója pedig Szász Béla, jelenleg a jenai egyetem egyik polgára. Fischer ez értekezését vagy beszédét a jenai Fichte-jubileumon 1862 május 22-én tartotta, a melyről elég legyen itt csak annyit mondanunk, hogy e cikket elejétől végig minden müveit ember valódi élvezettel olvashatja, az ebben szétárasztott tudományos világosságot és költői emelkedettséget nemcsak az eredetiben élvezheti az olvasó— mint fordító gondolja, de a fordításban is mindenütt visztükrözni látja. És habár Fichte egész bölcsészeti rendszerével nem ismerkedhetünk is meg teljesen ez alig 50 lapra terjedő műben, de talán erre nézve is tisztább nézeteket s fogalmakat nyerünk, mint sok terjedelmesebb bőlcsészettörténelmekből. Továbbá közöltetik folytatólag „a sárospataki főiskola tanárainak életrajza" ; jelesen a 17-ik század elsőbb feléből 7 tanáré (XXVI-XXXII) u. m. Zempléni György 1628—1631. Csanaki Máté, Salánki György, Bakai Benedek, P. Ruszkai András, E. Dobravicai Mihály, Szepsi Literati Pál érdekes életrajzai. — Ladányi Gedeon folytatja az előbbi füzetben megkezdett ily cimü cikkét: „Államalakulás s alkotmányos fejlődés a középkorbanmely cikk Olasz, Angol- s magyarország középkori történelmére rövid jellemző vonásaival nem kis fényt áraszt. A „Tárca" változatos tartalmú s érdekes cikkeinél — egy pár kivételével — rövidség okáért csak a cimek megemlítésére kell szorítkoznunk, melyek is e következők : Tarcal városa külső belső régi törvényei. Apostol Pál egyházibeszédei II. füzet. Szász Károlytól ismertetve. Gerusez: Histoire de la litterature francaise ismertetve Erdélyi Jánostól. Származtató filozofia. E. Birálati magyarázatok Emericzy úrnak. Kerkapoly Károlytól. Róma és a római birodalom történetei, Lamé Fleury után franciából fordította Szabó György tanár Kolozsvárott 1864; — ismertetve Orbán Józseftől. Filep Mihály geleji ref. lelkipásztortól nyilt levél n. t. Szász Károly úrhoz. Nézelmek, viták, cáfolatok B. E. P. Nézetek a főtiszt, tiszáninneni ref. e.kerületben fennálló lelkészváíasztásirend átidomitása körül, Kun Bertalan. A népiskolai közlöny programmja, Árvái József, Nagy László, Veres László. Néhány szó a pályázatokról, Árvái József (e lapokban is volt olvasható). Temetkezési eljárásunk. Kp. Nyilt kérelem tiszt. Makiári P. Lajos úrhoz, hódmezővásárhelyi. Nazarénusok Ittebén (a békésbanáti ref. egyházmegye 1864. nov. 16—19 napjain H. mezővásarhelyen tartott közgyűlésének jegyzőkönyvéből átvéve). Sárospatak febr. hó Kiss József. A sárospataki főiskola pártfogóihoz. Alsó Zemplénből. Kivonat a számvevőszék jegyzőkönyvébő 1, Vince Dániel ploesti segédlelkész. Im ezek a „tárca" cikkei, melyek közül különösen egy párhoz vissza kell térnünk, u. m. Kiss József cikkéhez, és a s. p. főiskola pártfogóihoz intézetthez. Amabból ugyanis elmulaszthatlan kötelességünknek tekintjük egynehány érdekes adat közlését, mely adatokat szersző úgy látszik azon számvevőszék f. évi jan. 22 —febr. 5. tartott üléseinek jegyzőkönyvéből merített, mely által a tiszáninneni ref. e.ker. sárospataki főiskolája, annak szellemi és anyagi állapota felől magának évenként hiteles tudósítást szokott szerezni. Ezen adatok szerint az 186%-ik iskolai év utófelében a s.pataki főiskolában működő tanerők száma e következő : 1. Az akadémiában 10 rendes és 1 segédtanár. 2. Agymnaziumban 9 rendes és 4 s.tanár 2. A képezdében 3 rendes és 1 s.tanár; összesen tehát 22 rendes és 6 segédtanár. Ezeken kivül az algymnaziumban