Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-12-03 / 49. szám

még ezen ország nem ia volt római tartomány. Végre nézzük meg alapos-e szerzőnek azon föltevése, „hogy az Augusztus által elrendelt összeírást azon felkelés szakí­totta félben, melyről csel. 5, 36 tétetik említés, s hogy Heródesnek bekövetkezett halála után nem volt tanácsos a megkezdett müvet tovább folytatni." Valóban ilyet csak az az ember állithat, a ki a történelemnek még csak ábécéjét sem tudja, mert józan észszel, föl nem tehető hogy azt a római birodalmat, mely keletkezese óta rop­pant birodalmakat, három világrészt hódított igája alá, a a kis Zsidóországban beállott csekély lázadás vagy ottan felmerült bár mily körülmény is képes lett volna célba vett működésétől csak rövid időre is visszatartani, s an­nál kevésbé, mivel ekkor az egész római birodalomban béke uralkodott, tehát a lázadásnak és az összeírást akadályozó kedvezőtlen körülményeknek eltávolítására vajmi könnyű volt katonaságot Palástinába rendelni; holott ez a birodalom későbben, Vespásián alatt, mi­dőn kivül belől ellenségektől volt körülvéve, elég- erős­nek mutatkozott arra, hogy Palástinát romba döntse és a zsidóságot kitörölje a nemzetek sorából. Mivel szerző­nek minden érve, melyeket az evangéliumokban fenforgó ellenmondások megcáfolása végett felhoz, ilyesféle, mint ez a legutolsó, nem fog teljesülni az előszóban felhozott azon reménye, hogy könyvével a tudós kolomposok lár­máját megszüntethetendi. Kovács Miklós. TÁRC A. ERDÉLY ÉS MAGYARHON CÍMERE VALLÁSOS JELENLÉTÉBEN. Erdély és Magyarhon címerének nem történelmét, hanem annak vallásos jelentését, mint a tökéletesedés zászlóját mutatom föl a családok előtt az élet változó tengerén. Erdély cimere. A székelyek cimere a nap és hold jelenti a tudo­mány és az igazság világosságát. Mert valamint a nap jóltevő sugárival a tél sirhantján a tavasz virágit hozza elő, ugy a tudomány, meg pedig a nép vezetésében, a ta­nulásban, a nép életben nyilvánuló tudomány és igazság az a szellemi nap, mely a tökéletesedés virágát fejti, gyü­mölcsözteti s áldást áraszt népre, hazára s az emberi nemzetre. Mikép a hold a naptól veszi világosságát, ugy a nemzeti dicsőség is az igazság napjától vett világos­ságban fénylik az élet szenvedésének éjjelében is. Igy az embernek is az igazság ismeretére s követésére kell tö -rekedni, s ha az öröm napja után a szenvedés éjjele bo­rul az emberi életre, miként a hold a naptól veszi vilá­gosságát, a hit, remény, szeretet örök fényével tündöklő naptól a vallástól kell vigasztalást nyerni, hogy az élet zászlóját szem elől el ne téveszsze. Midőn a sepsi-szent-györgyi ev. ref. oskola címeré­ről, pecsétjéről tanácskodnának : milyen legyen az, gróf Mikó Imre ő excenllentiája véletlen egy pecsétnyomóval ajándékozta meg az iskolát, melyen a nap és hold van ezen körirattal: „legyen világosság," mi köztetszéssel s köszönettel fogadtatott. Bár meddig tanácskoztak volna méltóbb cimer nem találtatott volna. Mint a sas a mada­rak királya magos reptében a nap felé néz, ugy a nemzet fiainak is a szellem szárnyain a földiekről az égiekre az igazság villágosságára kell emelkedni, hogy keresné elő -ször az Isten országát és annak igazságát megadassanak a mi nélkül szűkölködünk, hogy a nemzeti dicsőség ko­ronája örök fényben ragyogjon. Valamint a vár nagy erősség az ellenség ellen, ugy a nép erős vára az Isten védelme. Magyarhon cimere. Mint a korona dicsőség jelképe, ugy a nép tökéle­tesedése s ebből folyó boldogsága a bon dicsősége fényes koronájának legdrágább gyémántgyöngye. A folyamok Magyarhont ábrázolják ugyan, de vallásos jelentésük is van, mert mikép a folyamok szomjúságot oltanak, hullá­maikon kincsekkel rakott hajókot hordanak, ugy az igaz­ság folyama lelki szomjúságot olt, a nemzet és élet hajói kincsekkel, mit a moly meg nem emészthet, eveznek az élet változó folyamán a tökéletesedés s ebből folyó bol­dogság révpartja felé. A kereszt, melyen Jézus szenved dett s megdicsőíttetett s ült az atyának jobbjára a ke­resztyén vallás jelképe. Az élet szenvedésének kereszte után öröm következik az emberi életre is. A paizs vé­delem, a hazának erös védelme az Isten. Erdély és Magyarhon cimere a tökéletesedés jel­képe a hit reménység szeretet fénysugárivai, a tökélete­sedés zászlója, melyre ez van irva: legyetek tökéletesek, mint a te mennyei atyátok tökéletes, légy hiv mind halá­lig neked adom az élet koronáját. Ily hit, reménység és szeretet vigasztalta, bátorí­totta, kegy esitette dicső eldődeinket a hon boldogitá­sára; ily hit, reménység, szeretet zászlóját hagyják az ivadékoknak, a hon boldogitására, a haza szeretetére, mert a 212. dicséret s vers szerint : Az emberi tisztább boldogság Csak önmagunkból telik ki, De ezt a polgári társaság A földi haza fejti ki; Örüljünk hát javán Annak, a ki kíván Rajtunk segitni S kérjük a jó Istent Hogy segéljen mindent Azt boldogitni. Árkos, nov. 19. 1865. Benkő Ferenc, árkosi ev. ref. lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom