Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-12-24 / 52. szám

bármely felekezetű lelkész, a ki az általa kért reversális ki nem adatása esetében valamely pártól a templomban: esketést megtagadja, a legrövidebb per utján szigorúan büntetendő, magától értetődvén, hogy minden reversális, akár bebizonyítható annak morális pressio vagy rábeszélés általi kicsikartatása akár nem, egyszer mindenkorra érvénytelennek és semmisnek nyilvánítandó, mert minden ily reversális már magában egy erkölcsi kényszer. A mi nt. Blázy úr által III. p. alatt felhozott vallásos nevelést illeti, megvallom, igénytelen nézetem szerint sokkal jobbnak tartanám, ha egyes házasságoknál a helyett hogy a gyermekek vallásos nevelése a szülék szabad tetszésére bízatnék, oly törvény hozatnék, mely mind a kath. mind a protestáns egyház irányában egyenlő méltányossággal s mindkét részre nézve kötelező erővel a gyermekek vallásos nevelését egyszer mindenkorra szabatosan meghatározná. Ezzel tudom, nagy fába vágtam fejszémet, s kivált csekély és tapasztalatlan erőmhöz mérve, nagyba. De hiszen nem is igénylek én magamnak csalhatlanságot, s ha jelen soraimnak nem is volna más eredménye mint az, hogy velők egy felette fontos kérdést más oldaláról is megvilágítottam, már akkor sem lenne munkám hiába való, már azzal is használnék egyházamnak, s ez — egyedüli célom. Előre gondolhatom az érveket, melyek nézetem ellenében felhozhatók, u. m. a) A gyermekek vallásos nevelésének a szülők szabad tetszésére hagyása inkább megfelel a lelkiismereti szabadság szép protestáns elvének. b) Épen mivel ezen teljes szabadság által a törvény megszűnt csak egyik részre kötelező, a másik részre pedig csupán megengedő lenni: annálfogva a kath. papságnak a saját vallásabeli felekre — névszerint hol a nő volt katholika — eddig is gyakorolt befolyása reánk nézve megszűnnék veszélyessé lenni épen azért, mivel azt jelenleg mi is, hasonló befolyással ellensúlyozhatnók, vagy is. kereken kimondva, ha sok esetben sikerülne a kath. rész befolyásának a szüléknél mindkét nembeli gyermeknek a kath. vallásbani neveltetését kieszközleni, talán ugyan annyi vagy még több esetben biztosithstná magának a prot. befolyás mind a gyermekeknek protestáns hitbem néveltetését. c) Maga az országgyűlés hihetőleg inkább lesz hajlandó a szülék szabad elhatározását mint az emiitettem módot törvénybe igtatni. Legyen szabad ezen érvek ellenében saját nézeteimet felhoznom : Az a) pontra nézve. A lelkiismeret szabadsága oly elv, melytől, Isten óvja, hogy mi protestánsok csak egy talpalatnyira is eltérjünk valaha. De hiszen ezen elv azon életkorra nézve, melyben az egyén lelkiismereti szabadságáról komolyan szó lehet, t. i. melyben az ember magát a vallásos igazságokra nézve tájékozhatja, biztositható, sőt kell, hogy biztosittassék, azáltal, hogy mindenki, a ki p. o. a nt. Blázy úr által ajánlott 14 ik évét elérte, szabadon választhassa vallását. A b pontra nézve. A szülék kérdéses kölcsönös megegyezése vagy Írásban vagy szóbelileg történnék. Az első esetre nézve, minthogy, ha az egyik fél aláírja, hogy mind a gyermekeket a másik fél vallásában akarja neveltetni, akár hogy csürjük csavarjuk, az bizony nem egyéb mint reversális, és minthogy reménylem, miszerint arra nézve legalább minden igaz protestáns embernek helyeslésével találkozom, a mit reversalisokról felebb mondottam, hogy t. i. egyszer mindenkorra semmiseknek és érvénytelenekuek nyilvánitandók: mindezekből az következik, hogy mi a szülék által aláirt a gyermekek jövendőbeli vallásos nevelését tárgyazó ilyetén szerződést, vagy mit változhatlannak, másithatlannak nem tarthatjuk, mert nem létezőknek kell azokat tekintenünk, még pedig, nehogy valaki szavaimat félrecsavarja — nem azért, mintha az adott szó szentségéről kevésbé magasztos fogalmunk volna, mint bárki másnak, hanem mivel szomorú tapasztalásból tudjuk, mily erőszakoskodások cs visszaélések történtek már a reversalisokkal, pedig ha egyházunk testén rágódó ezen rákfenétől szabadulni akarunk, az csak gyökeres kimetszés által sikerülhet. Az Írásbeli megegyezés tehát előttünk netn bírhat több érvénynyel mint a szóbeli. Már pedig, tempóra mutantur et nos mutamur in illis. A mely fél ma igent mond, lehet hogy holuap, más befolyásnak engedve n e m et mondand. És itt aztán tágas tér nyílik mindkét fél papságának, hogy magának a buzgólkodás és rábeszélés fegyvereivel hervadatlan babérokat szerezzen. De én ezen babérokat, protestáns pap létemre, senkitől sem irigylem Es, meg vagyok lelkem mélyéből győződve, hogy mi protestánsok e téren, a minden ároni capacitálás terén rövidségben maradnánk és midőn aztmondom, az által bókot mondok protestáns egyházamnak és nem kisebbítem azt. Uraim! ne ösmerjük fálre álláspontunkat. Oly fegyverekkel és oly fegyverek ellenében, melyek részint nincsenek hatalmunkban, részint pedig, ha volnának is, azok használata által elveinket tagadnók meg, a pokol, a kárhozat, a gyónszék fenyegető dzéseinek középkori fegyvereivel, s azon jésuiticus elv védpaizsaalatt, hogy a cél szentesíti az eszközöket mi nem harcolhatunk. Azon ellenvetésre, hogy az ilyen hierarchicus fegyverek ellenében harcoljunk mi csupán az evangeliomi igazség és meggyőződés fegyverével, röviden csak azt válaszolom, hogy amazok gyakran hamarább eltalálják az utat, az elfogult kebelhez, mint emez.