Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1865-12-17 / 51. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI BS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ- 1 ELŐFIZETÉSI DIJ : hivatal: Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés, t .. , " . I sel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden A. hpót •• sserb-utca szögleten földszint.! k-r poiUhÍTaUllli l . helyh&li a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petit »or többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 njkr. sorja. Bélyegdij külön 80 ujkr. PRO ARIS ET FOCIS. Már többször emlitém azon rendszeres piszkálódásokat, melyeket a „Religio" személyem ellen kifogyhatatlan türelemmel folytat. Azok azonban sem előttem elég súlylyal, sem a közönségre nézve elég érdekkel nem birnak, hogy cáfolatokra vezércikket irni vállalkoznám. A felirat szavai tehát nem személyem érdekeire, hanem azon ügyre vonatkoznak, melynek szolgálhatni büszkeségem és újságírói munkásságom főrugója. Túlfelöl a „Religio" cikke, melyről szólni akarok, csak bevezetésében foglalkozik személyemmel; jól esik lelkének gúnyolódhatni, hog haragosan jöttem haza Omoravicárólj hol t. i. ] int követjelölt megbuktam, és hogy „francia módra sajnálkozik rajtam, azon szólam szerint: le roi est mor t, vive le roi." En a „Religio t. szerkesztőjétől vagiasságot irányomban soha nem vártam, de 1 gy ama választást érintetlen hagyja, azt szentül i ttem,—nem én miattam, hanem pártfogoltja érdekében; miért? az nem ide, hanem az igazoló bizottmány elibe tartozik. Hogy haragosan jöttem haza Omoravicáról, azt a „Religio" t. szerkesztője nem tudhatja, barátim és ismerőseim őszinte lélekkel csak ellenkezőről tanúskodhatnak; lapom programmja pedig, melyben a R. haragosságom nyomait akarja fölfedezni, elmenetelem előtt készült, a mi onnan is kitetszik, hogy lapom épen az nap került ki sajtó alól, mikor visszajöttem. De térjünk a tárgyra. A R. nagyon zokon részi, hogy én programmomban azt állítottam, miszerint „alkotmányosság és protestantismus ikertestvérek," s kinyilatkoztatja, hogy mig ezen állításomat lapjának registratora (Devics) földeritendi, addig előlegképen ő is imigy-amugy megleckéz. Következetes gondolkodású embernek valóságos kín a „R."-val vitatkozni; mert ha az ember ma egyik positioból kiverte, holnap az ellenfél positiojából újra megkezdi támadásait. Midőn az év elején a Pápa ő szentségének encyklicája minden elvekre anathemát mondott, melyeket, a haladás szellemének hódolva, az alkotmányos világ magáévá tett: akkor a R. rámutatott a protestantismusra, mint mind azon hitetlenségekből fakadt törekvések fő focusára; akkor tehát a „R."-nak alkotmányosság és protestantismus egy és ugyanaz volt. — Ma meg, hogy más időket értünk, hogy hazánkban is az alkotmányosság hajnala kezd újból hasadni, alkalmasint az encyklica elveire látja fölépültnek lenni európaszerte az alkotmányosságot, mert a protestantismus ma már a R. állítása szerint olyan intézmény, mely mind elejétől fogva csak absolutiát vagy fejetlenséget teremtett. Valóban, nincs gonoszabb vak, mint a ki látni nem akar. Ha van általában solidaritas a vallásos meggyőződések és a polgárzati törekvések közt, azt kell mondanunk, hogy a protestantismus ugyan azon elveknek alkalmazása a vallási intézményekre, melyeket az alkotmányosság a polgári ügyek szervezésében követ. Ha az alkotmányosság abban áll, hogy a nemzet önalkotta intézményeit a haladó társadalom mindenkori szükségeihez képest szabadon tökéletesbit- , heti, mi egyéb célja van a protestáns egyház s^l 101 mé
