Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-12-10 / 50. szám

látni továbbá azt, hogy az — ugyancsak említett tanár úr által — gyakorlatilag előadott ütemirási tanmódszer; — mely bár az idő korlátólt rövidségé miatt csak igen rövi­den tárgyaitathatott — mily feszült figyelemmel s érdek­kel hallgattatott, s mint óhajtották volna még öregebb tiszttársaink is a nevelés teréni haladásnak eme jelvé­nyét sajátjokká tenni. — Öröm lett volna végre látni azon készséget — melylyel az áldozattételtől legkevésbé sem riadva vissza — az indítványba tett tanitói könyv­tár felállítása, az anyagilag szigorú helyzetben levő taní­tók által is fogadtatott. És ha még mindezekhez hozzávesszük azon, Hege­dűs János szalontai tanitó által tartott szép irályu érte­kezést, mely a tanitói értekezlet fontosságát s célszerű­ségét s magát a tanitói hivatást és helyzetet valódi dioge­nesi bölcseséggel körvonalozta — lehetlen azon meg­győződésre nem jutni, hogy a néptanítói kar megértette s felfogta saját helyzetét, s ha a népnevelés ügye még mindég sziklához láncolt^Prometheusz, nem ö rajta múlik, hogy Herculessé nővén ki magát; a részvétlenség kányá­ját erős kezekkel lenyilazhassa. — Tűrhető anyagi álla­potot, társadalmi állást a tanítóknak — jól felszerelt tan­termeket a növendékeknek! minél kevesebb paragraphust, — de annál több buzgóságot az ügy körül, — mert el­lenkezőleg minden egyöntetűségre törekvés a népne­velésre nézve csak Procrustes nyoszolyája. A tanitó-gyámolda ötezer forintot o. é. felülhalad­ván, igen szép gyarapodásnak örvend. Közel határozás folytán a jövő értekezlet megtartása helyéül Zsadány tüzetett ki. Sarkad, nov. 15-én, 1865. Nagy Lajos a. k. értekezleti jegyző. KÖNYVISMERTETÉS. Egyháztörtén elem. Hase K. nyomán irta Far­kas József, a pesti ref. theol. tanintézet r. tanára. Első kötet: Krisztus születésétől a refor­mációig* Pest, 1865j m. 8. r. X. és 359 1. (Ára: 2 frt. o. é.) Egyetemes egyháztörténelem! Kedves tünemény lehet mindazok előtt, kik a tudományok ezen ágában akár örömet lelnek, akár azt tanulmányozni hivatalos kö­telességök. És annál kedvesebb tünemény, minél könnyeb­ben számlálhatjuk el protestáns hazánkfiai közül azokat, kik e tért hazai nyelven mivelés alá fogni erejűket nagyobb terjedelemben megkísérték. Bod Péter óta, ki első irt ma­gyarul egyetemes egyháztörténelmet, Breznay Pál, Kál­niczky Benedek, Heiszler József s legközelebb Révész Imre — de a kinek munkája egészen, tudtomra, még nem jelent meg — körülbelöl azok, kik hálás elismerést és fölemlitést érdemelnek, s azok is, úgyszólván, csak a mi korunkbnn figyelmeztették munkáikkal hitrokonaikat, mily parlag föld nálunk az egyetemes egyháztörténelem. Számukhoz örömmel csatolhatjuk most Farkas Jó­zsefet, a pesti ev. ref. theologiai tanintézet r. tanárát, a fenncimzett munka érdemes szerzőjét. O müvét Hase K. munkája nyomán irta. Senki ne vélje, hogy itt a „n y o­m á n" merő mystificatio. Hogyan kell azt értenünk, az „Előszó"-ban eként adja tudtunkra a sz.: „Az események osztályozásában főként őt (Hasét) követém, de a nélkül, hogy előadási modorát — bár jól tudom, hogy az csaknem páratlan remek — utánozni akartam volna. A ki ugya»is Hasét meg akarja érteni, annak az egyetemes egyháztörté­nelem terén már tájékozottnak s egy gazdag könyvtár kö­zelében kell lennie; az én törekvésem pedig oda volt irá­nyozva, hogy munkámat minden müveit olvasója — habár e téren nem otthonos is — haszonnal forgathassa, másrészt hogy azt bizonyos kihagyásokkal theol. tanintézetünk nö­vendékei kézi könyvül használhassák. Miért is inkább akartam néhol tán szószaporitó lenni, egy ugyazazon esz­mét két három oldalról is kifejezve, minthogy a rövidség miatt homályosan, vagy nem kellőn érthetöleg szóljak. Ha­sénak szaggatott, néhol az összefüggést csak sejtető elő­adását kerülve, igyekeztem a könnyebb megtaaulhatás végett a gondolatokat minél inkább összekapcsolni." S hogy csakugyan igy járt el a sz., hogy utánzása nem szolgai, könnyen meggyőződhetik bárki, Hase mun­káját összehasonlítva az övével. Nyissuk fel a két müvet s mindjárt elején rátalálunk Farkas önállóságára. Igy póld. Hasénál az 1. és 2 §. Farkasnál az 1. §-ba van össze­vonva.H. 3 — 6 §-ait F-nál a 2. §. helyettesíti; H. 7 — 9 §-ai F.-nál a 3-ban, H. 10-13 §-ai F.-nál az 5. §-ban vannak összevonva s ezt igy folytathatnám végig a mun­kán, mely Hasénál a reformatioig 312 §-t, Farkasnál 252 §-t tartalmaz. Hogy pedig ily összevonások dacára az „Előszód­ban, általam is érintett feladatához híven dolgozott a sz., TANITÓ VÁLASZTÁS KOCSON, (VAS-MEGYÉBEN). A meglehetős népességű kocsi ágostai evang. hit­vallású fiókegyház által ez évben uj iskolai és tanitólak építtetvén, a négy év óta üresedésben levő — ideiglenes tanítóval ellátott — rendes tanitói állomás betöltésére Németh István tanitó űr választatott meg. E jó készültségü egyén, sokkal népesebb és fénye­sebb egyházakban, miat nevezetesen Rév-Komáromban, ugyszinte Veszprém-Palotán 15 éveken át, jó sikerrel működött: fájdalom azonban mások hibája miatt bűnte­lenül sokat szenvedett, ugy annyira, hogy a több oldal­ról ért szerencsétlenségek és zaklatások súlya alatt, hogy egészen el nem csüggedett, az egyedül ésak a legférfia­sabb jellem — és csüggedni nem tudó léleknek tutajdo­nitható.' De az ugy szokott lenni, kit a Bors egyszer üldözni kezd, addig üldözi, mig üldözöttjét a porba nem tiporja. Gyakran a gonoszok örülnek, mig a jók sírnak és a vi­lág háládatlansága miatt, mély bánatba merülve szomor­kodnak. Mindnyájan azonban, kik öt közelebbről ismerjük, ebbeli szerencséjén a legszívesebb részvétünket és örö­münket osztjuk, — a midőn egyúttal azon őszinte ke­belből származó óhajtásunkat is nyilvánítjuk, hogy a jó Isten tegye a nevezett tanítónak működését mind ma­gára, mind az őt megválasztott egyházra nézve, minden tekintetben üdvössé és áldásteljessé!

Next

/
Oldalképek
Tartalom