Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-12-03 / 49. szám

„Azon napon midőn Mexicó fővárosba megérkeztem," irja Müller „az őrizet egyik törzstisztje, ki épen inspectión volt, azt a hirt vette, hogy a szerzetesek összeesküvőket rejtegetnek kolostorukban, kik a csapatokat pronunciamentóra (a lázadás egy nemére) csábitani törekedtek. Az őrnagy azonnal átvizsgáltatta a kolostort, és Magnegracia atya cellájában csakugyan 8 egyént találtak, kik azonnal elfogattak. Es Mexicó egy forradalommal szegényebb lett. A mexícó-fővárosi franciskánus kolostor kormány-rendelet által azonnal meg lett szüntetve, és birtoka, a templomok, kápolnák stb. kivételével, nemzeti vagyonnak nyilváníttatott. Ugyanazon nap délutánján Müller Gadsten tábornokot, az egyesült államok ministerét, látogatta meg. A beszéd azonnal ^a nap eseményére ment át; a tábornok felhitta Müllert, hogy másnap látogassák meg az illető helyiséget, azaz szt. Francisco kolostorát, hol a tábornok elbeszélése szerint hajmeresztő dolgok jöttek napfényre. Mindjárt a kolostor elfoglalása kezdetén több mint 20 leányt és asszonyt találtak,kik már. évek előtt egyszerre eltűntek, kiket övéik mint holtakat sirattak, kiket azonban csak a jámbor atyák tartottak eldugva . Husz harminc árva fiút fedeztek föl, részben az ország távoli tartományaiból. kiket a jótékonyság és keresztyén szeretet álarca alatt fogadtak magokhoz, kik azonban a szellemi és testi romlottság rettenetes állapotában szenvedtek. Egyik szögletben egy szerencsétlent befalazva találtak; mintegy hatvan éves lehetett, ruházata rongyokból állott, haja hosszú és arca elvadult volt. A falon, mely őt az élőktől elválasztotta és oly börtönbe zárta, melyben sem ülni sem lefeküdni nem tudott, csak két kis nyilás volt, az egyik felül és a másik alul, a táplálkozás és ürülközés végett. Mennyi ideig volt a szerencsétlen ezen borzasztó fogságban, nem tudta megmondani, de azt állította, hogy társai azért falazták be, mert különféle gyilkosságokat vetett szemökre, a szerzetesek pedig kihallgattatásuk alkalmával a szerencsétlen foglyot vádolták gyilkossággal, és azt mondották, miszerint közös tanácskozás szerint cselekedtek, és ez által a nyilvános boszankodást akarták kikerülni. Vándorlásunk a kolostor templomaiba vezetett, és alkalmunk volt a szegénység ezen hitvallóinak gondoskodását és fürgeséget csudálni, kik az eltávozás gyorsasága dacára a tabernaculumból a drága köveket kitördössék és magokkal elvitték. Az oltár előtti nagy kőlapon lépteimnek a szokottnál mélyebb hangja nagyon feltűnt nekem, és gyanút ébresztett bennem, hogy ott valami titkos zug vagyon. Kinyilvánítottam gyanúmat, és még a vizsgálattal voltunk elfoglalva, midőn a város kormányzója, senor Paz megérkezett, és a dolog iránt nagy érdekeltséget mutatott. Emeltyűkkel és vasrudakkal ellátott több munkást hittak elő, kik akkor épen a kolostor falainak lerontásával foglalkoztak. A hatalmas kő felemelkedett és egy mély üreg tátongott felénk. Keskeny és meredek lépeső képezte a lemenetet, de a jelenlevő mexicoiak közül egy sem mert lemenni; ekkor Gadsten és én az oltárról két gyertyát leemeltünk, s meggyújtván, a 24 fokú lépcsőn lementünk. Pince alakú mélységbe jutottunk, melyben a falak mellett nagyszámú kis koporsók voltak felállítva. Az idő foga már néhányat felnyitott, de mint ezekben ugy a többiekben is kis gyermekek hullái voltak, kik, mint a későbbi vallatás bebizonyította, a kolostor falai között titokban születtek, és születésük után nemsokára meghaltak! Ezen esemény nem az Apenninek között fekvő valamelyik kolostorban nem is a 14-ik században hanem a felvilágosodott 19-ik század egyik népes fővárosában történt. De ha mindezek dacára a papság befolyása elég volt arra, hogy ezen tényeket a sajtótól és a nyilvánosságtól viszszatartsa. ugy ez uj bizonyságot teszen a mexicoi papság rnegingathatlan tekintélyéről s azon nimbusról. melylyel magát körül venni tudta, s melytől legnyilvánosabb bizonyságok sem képesek őt megfosztani. KONYVESZET. Országgyűlési zsebkönyv. Pest 1865. Kiadja Ráth Mór. Ara két forint. 1. Az előttünk fekvő, csinos kiállítású műben mind azon okmányok és törvények benfoglaltatnak, melyek a legközelebbi consituáló országgyűlésnek a közjogi kérdések megoldása végett tartandó tanácskozásainál anyagul és alapul fognak szolgálni. Az egész mü négy részre vagyon felosztva az első rész a felső- és alsó-házi rendszabályokat tartalmazza. A második részben az oktoberi diploma, a februári pátens és septemberi manifestum foglaltatik. A harmadik rész tartalmát teszik : a királyi meghívó levél, a trónbeszéd és V. Ferdinánd király trónlemondási oklevele, tovább a két fölírat, és az ezekre válaszul küldött leiratok, végre a folyó évben megkezdendő erdélyi és magyar országgyűlésekre meghívó királyi irat. Végül a negyedik részben a lényegesebb alaptörvények foglaltatnak, milyenek: az első trónöröklési szerződésr a Lipót-féle erdélyi diploma, III, Károly biztosító nyilatkozata, a magyar és erdélyországi pragmatica sanctio, az I79í-iki törvények 3, 10, 12, s 19 t. c, az 1791 -iki erdélyi törvényeknek 6. cikke, az 1827-iki 3. t. c. VFerdinánd királyi hitlevele s az 1848-iki sarkalatos törvények. 2. Magyar ország-gyűlési zsebkönyv. Pest 1865. Kiadja Lauffer Vilmos. Ára 80 kr. Tartalma e könyvecskének ugyanaz, mint a fönebbi műnek, csakhogy a mi ott a negyedik részben foglaltatik, ebből egészen hiányzik, amaz nagyobb betűkkel vagyon nyomva és bővebb tartalmú, emez pedig, kisebb alakjánál fogva zsebkönyvnek alkalmasabb. 3. Országos naptár 1866. Szerkeszti Ökrös Bálint-Köz- és váltóügyvéd és váltójegyző. Bolti ára 2 frt. o. é. Pest Heckenast Gusztáv. Ezen nagy naptár béltartalmára nézve a mai számunkhoz csatolt mellékletet kérjük figyelembe vétetni; a csinos kiállítást ugy hisszük nem is kell felemlitenünk, mert ez magától értetik minden oly műről, melyek Hekkenast úr nyomdájából kerültek ki. Alakjára nézve e naptár ép olyan mint a „Protestáns képes naptár" csakhogy természetesen négyszeres tartalommal. TARTALOM: Vallás tárgya az országgyűlésen. — Az utolsó kanonikus könyv. — Iskolaügy: Válasz a lőcsei tanárkar vádaskodásaira. — Könyvismertetés: Die Evangelien nach Matháus, Márkus und Lukas deutsch erklárt v. dr. Carl Hein. Aug. v. Burger. — Tárca: Erdély és Magyarhon cimere vallásos jelenlétében. — Vallásügyi közlemények Mexicóból. — Könyvészet. Felelős szerkesztő s kiadó Dr. Ballagl Mór. Pest. Nyomatott Engel és Mandellonál. (Egyetem-utca 2. sz.) Mellékletek: Előfizetési felhivás a „Prot. Egyh. és Iskol. Lap" 1866. IX-ik évi folyamára. — Figyelmeztetés és megrend^Jiw-^öii^yás az „Országos Naptárra." — Ráth Mór legújabb és ujabb irod^Mf vanílAtainak jegyzéke. Ír5 PÁPA srCnYTtea