Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-01-29 / 5. szám

a hol nem ég éleszted, a hol pislog lángra gyújtod: hogy igy együtt lobogva, édes hazánk egéről, a terhes sötét fölleget, ezen láng szétoszlassa. Te vagy a mi lelkiatyánk! ki, — mint a jóltévö nap, a növényekről a túlságos nedvet, mely veszélylyel fenyegeti, fölcsókolja — letörlöd az árvák könyeit; s mint édes atya, szárnyad alá — saját házadba — (mivel négy árvát tart háznál) fogadsz bennünket, s fölnevelsz az egyháznak, a társadalomnak, s kedves hazánknak. Te vagy a mi jó lelkipásztorunk! ki által közleke­dünk a mi mennyei atyánkkal, te mutatsz ntat családja­inknak az erényre, embertársaink szeretetére, s a val­lásos buzgóságra; sőt mindezekre, — nem mint a mu­tató fa, mely mutatja az utat, s mindig ugyanazon egy állásában marad, melybe azt mestere helyezte, — te min­dig elülj ársz fényes példával, utalva az erényre, és ke­gyes életre. Epen most állunk sírjánál, az oly hirtelen lepördült 1864-ik évnek, s ez alkalom tért nyit buzgóságunknak ; a 4 év alatt érettünk tett szakadatlan fáradságodért, a mi leikeinkért, kit nem engedtél elvesztnünk; méltó, hogy mint egyházunk hű lelkipásztorának, és kedves hazánk buzgó fiának, hálánkot bemutassuk, — mint fáradhatlan szorgalmas gyümölcsét — s továbbá pedig az uj 1865-ik évre, kérünk a mi mennyei atyánktól : uj erőt, erős vál­lakat a nagy teher elhordozására; s az ottan-ottan tövi­ses úton, béketűrést és lelki erőt; s kérjük, hogy a mi csillagunk elől, a sötét föllegeket oszlassa szét ; hogy a mi lelkünk, annak jótékony sugarait élvezhesse, és ké­rünk áldást, sikert, munkáidra; s ezek véghezviteléhez pedig rózsás és hosszú életet, hogy vezérelhess minket a nagy pusztában, mint Mózes a zsidókat, igen! hisz te vagy a mi Mózesünk, és legyen élted hosszú, mint a Mó­zesé, hogy majd egykor, bemutatván minket mennyei atyánknak, ezt mondhasd ő vele; ime, híven eljártam az én tisztemben, s megőriztem a te nyájadat. És végre, üdvözöljük édes hazánk azon nagyjait! kik azon szent igazságból indultak ki Jézussal: „valaki egygyel az én kicsinyeim közül jót teszen, én velem te­szen jót ;í { nem engedtek bennünket elveszni, és téve­lyegni 5 hanem a nagy nyájhoz, melytől mi elszakad­tunk, szellemben és lélekben visszacsatolni igyekezni ke­gyeskedtek. A mi Mózesünket, nagytiszteletü esperesünket Czel­der Mártont, az úr Isten éltesse soká, éljen. . . Háromszor vegyült a légbe, a tiszteletre összegyűlt Jbuzgó hívek hullámzó kebléből, az éljen harsány ki­áltása. A 13 éves tanuló nagy ügyességgel elmondott be­szédje, meglepte t. Czelder urat; igen meghatott volt mert látta, hogy örömkönnyekben tör ki a háladó tiszte­let, melyet az ő hívei, lakására hoznak, és ugy meghatot­tan lép ajtajából — mivel a papi lakon benn történt a tisztelgés — a fáklyás kisdedek elé, s felköszönté a ked­ves virágszálat, melyet keblére visszahajtani látott, s megígérte, hogy a ploesti ref. magyar egyház 4 év alatt még nem volt, csak lesz. Édes nemzetünket, és vallá­sunkat tárgyaló hosszú beszédet tartott, a mi alatt a hí­vek hallgatólag sírtak, s miután a magyar himnus be­zárta a tiszteletet, a hívek egyen-egyen járultak szere­tett lelki atyánkhoz, személyesen is üdvözölni őtet. Igy zártuk be, a ploesti magyar ref. egyház az 1864-íkévet. A ploesti magyar ref. egyház még a testvéri szere­tetről sem feledkezett meg ; a bukaresti testvér egyház­nak még be nem végzett imaházára, 50 muszka húszast*) küldöttünk újévi ajándokul. csekély, a hűséghez mérve; de az üdvözlet, melyet lelki atyánk sajátkezüleg irt őszinte testvéri volt, semmi kivétellel. S z. Lukács tanitó. A moldva-oláh-törökországi prot. magyar migsio részéről örömmel vesszük a hirt hogy Oláhország Bűzei városában Czelder Márton egyesült evangyélíomi prot. egyházat szervezett mely habár jobbára német hit­sorsosokból áll a moldva-oláhországi magyar missióhoz tartozik. Galacon pedig szintén Cz. M. munkássága folytán magyar olvasó-egylet alakult, melynek helyisége a ref. magyar iskola melletti terem. A nagy-kőrösi ref. lyceumban a magán-tanulók fél­évi vizsgái f. év február l-jén veendik kezdetüket. N.-Kőrös, január 19-én 1865. A lyceumi igazgatóság. A „Debatte" bécsi napi lapban közelebb felhívást olvastunk a reichsrath pénzügyi bizottságához, hogy a birodalmi költségvetésből törölje ki azt a-^95,000 frtot, mely a magyarországi protestánsok egyházi ügyeire van kivetve. A magyarorszégi protestánsok — ugy nyilatko­zik a nevezett lap — mind a pátenst, mind a 95,000 frtot elutasították ; e pénzből tehát legfeljebb a pátens részére összetoborzott 18 egyház superintendensének 4000 fo­rintnyi fizetését lehet a költségvetésben hagyni. ADAKOZÁSOK. A moldva-oláhországi missio szá­mára: A szalontai ref. egyház 6 forint. — Beniczky Bajza-Lenke 5 forint. — Báró Podmaniczky Géza 5 frt. S z e r k. *). Talán rubelt ? Szerk. TARTALOM: A pápaság és a protestantismus. — Mely hitvallási könyvek érvényesek és szabályozók a magyarhoni ág. hitv. evang. egy­házban ? — Iskolaügy: Veszprém. — Ismét az a protestáns iskolai közlöny. —Könyvismertetés: Der Pseudo­protestantismus auf kirchenrechttichem Gebiete. —Tárca: Bukurest. — Ploest. — Adakozások.. Felelős szerkesztő S kiadó Dr. Ballag'i Mór. Pest. Nyomatott Engel és Mandellonál. (Egyetem-utca 2. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom