Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-11-26 / 48. szám

északon alá vannak vetve. Kétségtelenül északon is sokat kell szenvedniük durva előítélet miatt, de legalább év­ről évre enyhül sorsuk, és a sajtó pártkülömbség nélkül kíméletlenül elitéi minden durvaságot, melyet a négerek­nek bőrük színe miatt kell tiirniök. ———— TÁRC A. EGY KIS JEREMIÁD. Nagy-Kőrös városában virágzó és jól szervezett főiskola van, mely két részből áll lyceumból és praepa­randiából. Az iskolák jövedelmének egy részét a városi alapítvány teszi, melynek összegét a városi erdő egy ré­szének elárverezéséből szokták kicsinálni, a többi rész szét szokott oszttatni. Igy hát azt lehet mondani, hogy minden gazda egy-két szál fával szokott az iskolához járulni. Roszakaratu emberek e körülményt évek óta bujtogatásra szokták felhasználni: ,,mennyivel több jö­vedelme volna kegyelmeteknek, ha az iskola nem volna !<£ ezt beszélik minduntalan. Soha e bujtogatás nagyobb szerepet nem játszott mint az utolsó követválasztás al­kalmával, s az egyik legnagyobb vád melylyel az ellenfél egyes pártvezérei Tanárkyt illették az volt, hogy az is kólát pártfogolja s annak érdekét előmozdítja. Miután Gubody a megválasztott követ magát nem engedte kan­didáltatni, ugy látszik hogy párt emberei ezzel ellenére buj­togattak. Az utolsó pontig ez nem volt egyéb mint kortesfo­.gás — de a választás napján Sánta Lajos presbyter és iskolai széki tag (különben hivatalából kitett professor) ez egzmét nyíltan a városház erkélyéről hirdette : ,,a várost két csa­pás érte, a forradalom bukása és az iskola szervezése. Az elsőről nem lehet tenni, de az utóbbit reducálni kell. Nincs szükség annyi papra és nincs szükség annyi professora ; a kik megmaradnak azok is csekélyebb fizetéssel érjék be.a Hogy egy bornirt tudatlan ember azt hiszi, hogy iskolá­ban egy ember több szakot elvihet arról nem lehet tenni, de hogy egy presbyter hasonló nyilatkozatokkal vét es­küje ellen, ezt csakugyan bűnnek tartom. Ha Sántának az a hite, hogy Kőrösön elég egy pap. s annak is félfize­tés, ha azt véli hogy öt tanár hasonlag fél fizetéssel ki­lenc osztályt eltanithat, maradjon hite mellett. Ha ez érdekben bujtogat, ám tegye, annyi azonban bizonyos, hogy ilyen valósithatlan ígéretekkel idézhet zavart elő. De tegye le presbyteri hivatalát mert ő az egyház védé­sére s nem felforgatására tette le esküjét vagy lépjen le az izgatási térről. Ha becsületes emberünk e kettő közt választhat. Egy körösi egyház-tag. Ehhez nem kell commentár. Sz erk. EPERJES, nov. 13-án. Theologiai testületünk tag­jai, már régibb idő óta azon törekedtek, hogy egy ön­álló és csupán e szakba vágó könyvekből gyűjtött könyv­tárt alapítsanak, — melyre oly szükségünk van mint a mindennapi kenyérre, — mert a cellegiumi általános könyvtárba!1 , az ujabb theologiai művek igen gyéren 1^­vén képviselve, — a theologiai haladó s fejlődő szellem elsajátítása tekintetében, mindeddig kielégítetlenül ma­radtunk. — Erezvén ezen hiányt, több hajótörést szen­vedett kísérletek után, a theologiai testület az 1864-iki május havában összegyűlt, — ez ügyet meleg részvéttel felkarolta, s az egész ügyvezetésére bizottmányt vá­lasztott. A könyvtár alaptőkéjét képezi ni. Limberger István úr kiadott egyházi beszédeiből összegyűlt 28 frt 56 kr. S még a hátramaradt 40 füzet; ezen tőke gyara­pítására a theologiai 'Szak hallgatói első évben aláírás utján 61 frt 90 kr gyűjtöttek össze magok közt, — ehhez járult az l86 4 /6 5 -iki theologoktól 73 frt 74 kr. Ennyit te­hettünk eddig saját erőnkből; azonkívül ügyünket azon nemes férfiak nagylelkű pártfogásába ajánlottuk, kik a protestáns theologiai iíjuság tudományos kiképzését szí­vökön hordják. A bizottmány kibocsájtott kérelmeire, csakhamar lelkesítő feleletek érkeztek, szakunkba vágó jeles köny­vek és pénzsegély kíséretében. Ime, itt nyujtjuk a t. közönségnek a nemeskeblü adakozók névsorát: Nt. IJlavacsek Mihály 3 frt, t. Tel­lisch János 5 frt, t. Schrancz János 2 frt, nt. Sztehlo János 2 frt, t. Nóvák Mihály 2 frt, tek. Fancsalyi Joob Vendel 5 frt, t. Fizély Frigyes 1 frt, azon ígérettel hogy ezen adományát minden évben megújítja, — t. Wittchen János a leibici egyház részéről 2 frt 70 krt, t. Holvay János 2 frt, t. Fábry János 5 frt. — Pénzbeli segély te­hát 29 frt 70 kr. Könyvadományozók névsora: ns. Uj­házy Ferenc úr 24 kötet, t. Kollman Frigyes 19 kötet, t. Kubinyi Albert 74 kötet. t. Dobsinszki Pál 2 kötet, nt. Sztehlo János 30 kt, Fizély Frigyes 16 kt, t. Melicsko Pál 35 kötet, Palecsko Pál 16 kt, t. Páll Endre 1 kt, t. Schmidt András 10 kt, Czimmerman Arnold 13 kt, Mi­kolik Gyula 7 kt, Nemes Pál, theolog 1 kt. Nt. M á d a y Károly superintendens I kt, t. Tillis János 6 kt, Kovalszky Lajos 1 kt, Liszkay János 3 kt, Hoezda Gusztáv 10 kt, t. Nóvák Mihály 4 kt, Lojsch Jonathán '4 kt, Szopko Péter 1 kt, Elischer József 5 kt, Czékus István 10 kt, Gróh Vilmos 1 kt, Tamássy Hörk János theologus 18 kötetet ajándékozott. A nemeskeblü adakozók ezen jószívű keresztyéni segítsége nem maradhat, Isten részéről jutalom nélkül,— hiszen e jutalom, az önzésnélküli jótett öntudata, — ré szünkről pedig hálás köszönet nélkül, melyet most azon nemes részvétért kifejezünk, melylyel jó ügyünket pártolni készek valának; egyszersmind kérjük a t. közönséget, hogy könyvtárunk gyarapítása tekintetében — mely most 410 kötetből áll, — ne vonja meg becses segélyét ezen­túl sem Egy kötet is örömet okozand nekünk, mert

Next

/
Oldalképek
Tartalom