Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-10-29 / 44. szám

uj orgonának kiséretével elzengé az „Erős várunk nekünk az Isten" ős énekünknek magasztos dallamát. Ezután nt. Trsztyenszky Gyula esperes és egyleti elnök úr az oltár elé lépve — buzgó imával égi áldást kért a népnevelés céljából összesereglett testület tanácskozására. Végződvén az isteni tisztelet, a tanitói testület több érdemteljes egyházi és világi urakkal együtt a helybeli tanodába vonult, hol nt. elnök úr rövid, de lelkes szavakkal üdvözlé mind az egyleti tagjait, mind pedig az ott megjelenő fényes közönséget; — kik közöttt megemlitendők: Tettes Ostffy Pál sz.-andrási-, Ostffy István farádi felügyelők, nemkülönben tettes K á 1 d y Ferenc ny. százados urak. Miután nt. elnök úr az értekezleti gyűlést megnyitottnak nyilvánitá, — t. R ó t h József világi elnök úr, családi körülményeitől kényszerítve egy évi hivataloskodásáról — a tanitói egyletet meglepő nyilatkozatával — leköszönt; azonban méltányolva az egyletnek kedves és tisztelt személye irányában tanúsított bizalmát, — az egyleti gyűlés kérésére elnöki székét megtartani továbbra is szíveskedett. Nt. esperes és elnök úr örömmel adá tudtára az egyleti gyűlésnek: miszerint hazánk fővárosában Pesten lakozó Nádosy István úr, mint érdemteljes honpolgár és a népnevelés buzgó pártolója, az egylet könyvtárának gyarapítására 20 oszt. frtokat ajándékozni s küldeni szíveskedett; mely kegyes aján lokát a nemes keblű honpolgár úrnak az egylet jegyzőkönyvileg hálás köszönettel fogadá, egyszersmind kedves személyét tiszteletbeli tagjává közakarattal megválasztá. Ez alkalommal még több tiszteletre méltó férfiak — mint a nevelés pártolói — magokat az egylet tagjaivá ajánlani szíveskedtek; — névszerint t. Ostffy Pál sz.andrási, Ostffy István farádi felügyelő, K á 1 d y Ferenc ny.-százados, Fehér Sándor és S z i 1 v á s y Boldizsár, Horváth Pál keresztúri köz-birtokos, Király J ános kisfaludi köz-birtokos, t. S z i 1 v á s y Márton soproni s Szilvásy László pesti ügyvéd urak. Ezek után fölolvastatott a mult 1864-ik évben Mihályiban tartott egyleti főgyülés jegyzőkönyve, mely magában foglalja az egylet alapszabályait. Ezen alapszabályok újra megvitattak s csekély módosítással az egylet folytonos működésére és fentartására irányzó 6 főpontokban megállapítva az egyházmegyei gyűlés elé megerősítés végett terjeszteni határoztattak. A tanácskozás többi tárgyait illetőleg, említést érdemelnek ezen évi gyűlésen felvett jegyzőkönyvnek a következő pontjai, u. m. a) A 6-ik pont, mely a részletes conferentiák tartására vonatkozik, s melyben utasítva vannak az illető tanítók, hogy a részletes conferentiákat lehetőleg rendes szervezés mellett őszszel és tavaszszal megtartsák, s egyszersmind iparkodjanak egymás iskoláját időszakonként egyetemesen meglátogatni, s a tapasztaltakról az egyleti főgyülés előtt jelentést tenni. # b) A 9-ik pont, melyben kijelöltettek az egyleti könyvtárba megszerzendő több tudományos könyvek, p+ o. Fényes Elek statistikája, Halmai család, Gyermekbarát, Iskolai közlöny, Egyháztörténet, Farkas Józseftől, Természet könyve Schrödlertől, Menynyiségtan Garzótól, Növendékek lapja. c) A 15-ik pont, mely szerint, a tavalyi gyűlésen kitűzött azon kérdés felett ,,minő módot követ a tanító növendékeinek gondolkozása öregbítésére ?" T. R ó t h József világi elnök úr és S zen te György büki tanító, egyszersmind az egylet jegyzője, érdekes és terjedelmes értekezéseket olvastak fel mindketten a gyűlés előtt. S ezen értekezések köröztetése is jegyzőkönyvileg elrendeltetett. d) A 17-ik pont szerint, Varg a János szakonyi tanitó, a vallás tanításáról; — Németh Ferenc geresdi azon kérdésre „mit vár a hon a néptanítóktól ?" és Szente György büki azon kérdésre „mi a legcélhozvezetőbb módszer az olvasás tanítására?" olvastak fel érdekes és köztetszést nyert értekezéseket. Hasonnemü értekezések felolvasására a többi tanítók is serkentettek. e) A 18-ik pont szerint t. Ostffy István úr egyleti tag lelkes szavakkal előladá a népnevelésnek az emberiségre ható üdvös voltát; különösen kifejté, hogy a hazaszeretet egyedül a népnevelés alapján fekszik. A gyakorlati térre nézve a már elvileg kimondott Socratesi módszert, nem különben a taneszközök beszerzését is hathatósan ajánlá. f) A 19-ik pont szerint, az egyleti gyűlés eleibe terjesztett, — s a győrmegyei egylet megbízottjai által küldött jegyzőkönyv, valamint a tisztelt megbízott urak is, szíves fogadtatásban részesültek. g) A 20 ik pont, mely szerint B o d á c s Pál farádi tanitó úr, mint az egylet pénztárnoka, az egyletnek mult évi pénzbeli jövedelmeiről s kiadásairól szóló számadását a gyűlés elé terjeszté. h) A 22-ik pont, mely szerint t. R ó th József világi elnök úr inditványozá : hogy jövőre minden érdekes dolgozatok és előadások Írásban terjesztessenek a gyűlés elébe, hogy ez által az illető értekező ne csak hogy kimerítőbb értekezést adhasson a gyűlés elé, sőt a dolgozatot jobban meg is lehessen birálni. i) A 23-ik pont, mely szerint nt. Trsztyenszky Gyula elnök úr, az egyleti könyvtár gyarapítására 15 darabból álló különféle könyveket ajándékozni szíveskedett. Ezen becses ajándékáért, nemkülönben azért is, hogy a „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, Házi Kincstár, Hazánk s a Küldföld" cimü lapokat saját költségén közli az egyleti tagokkal, — az egylet részéről jegyzőkönyvileg hálás köszönet és elismerés nyilvánittatott. k) A 24-ik pont, mely szerint a jövő 1866-ik e'vi főgyülésre leendő bemutatás végett pálya kérdésül kitüzetett: „a magyar nyelvtannak minő terjedelembeni és minő modorbani taníttatása." E tárgyban készülő dol-88