Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-09-24 / 39. szám

döt mely e kép körül megsürüdött, szabadulni akarunk mind azon természetelleniességektől melyeket a dogmában szorított Krisztus magával bevitt a keresztyénségbe. Ez a szabad vizsgálódás messzi tál megy a régi lelketlen, gépies protestáns tanon, mely szerint a teljes szentírás csalhatlan minden legkisebb porcikájában. Egy tan, mely ezt a szentkönyvet egy Fetischsché tette, mely ellentétben Áll minden történelmi felfogással, és a mely, teljes természetellenességében, minden okos ember előtt, még a hivő theologusokat sem véve ki, hitelét vesztette egyszer s mindenkorra. Még van egy a mit itt nagyon ki kell emelnünk, a mibe leginkább bele szoktak botlani, ez a történelmi magnak, a nemtörténelmi mag közüli kigörgetése.*) De ha csakugyan tény és nem üres szó ez a szabad vizsgálódás, nem lehet ezt apróságokra, külsőségekre, vagy a ruha szegélyére kiszoritni, nem szabad valami önkényes ponton a vizsgálatot elállitni, nem szabad a szabad tudományt, mely saját törvényei után megy és végez, külső rendőri törvények közzé rekeszteni. Jól ismerjük azokat a még nem ülepedett theologusokat, kik, szabadelmüséggel hányakodva, mihelyt egy darabig mentek a komoly tudományossággal, rémültén hátat fordítnak, és ijedtökben az egyházi rendőrség nyakára szaladgálnak. Értjük itt azokat, kik a positivitás emberei között magukat szabadabbaknak mondják, kik a műveltséggel, tudománynyal, kritikával örömest szépelegnek, de mihelyt szabadelmüségök, és kritikájuk korsója kiürült, azonnal a confessiók embereivel , és böttibálványozókkal szövetkeznek. Velők együtt jajveszékelnek, riadnak, árulkodnak, és a tévtanitók elcsapatását követelik. Ezek a keresztyénvallás alap igazságaira és alapté niy eir e hivatkoznak, és ezeknek tövében akarják felhúzni a sorompókat , melyeken túl a tanszabadság ne terjedjen, holott már ez a tákozás bizonyítja, hogy nincs hibátlan fogalmuk a keresztyénség alapigazságai felől. Már Lessingtől megtanulhatták yolna, hogy az örök értelem igazságait nem lehet egy sorba *) Ez a kitétel szokatlan. Azonban nálunk g ö r g et et t búzának hívják mit kézzel a rozs közül kigörgetni, vagy válogatni szokás. D. állítni az esetleges történelmi igazságokkal, és hogy az örökkévalóság békéje és üdve a mult idők egyes eseményeihez nem köthetők. Mert minden a mi a történelemé, és hagyományos úton ránk maradt, az is mind a szabad bírálat alá esik, melynél fogva, mindenekelőtt azt kell megállapitni, hogy mi tartozik általában a tények közzé, és csak azután lehet erre a kérdésre feleim, ha vájjon fellelhető e az alaptények sorában. Balgaság pedig ezt a történelmi bírálatot letiltva, olyan alaptényekkel állni elő, melyeket minden bírálat nélkül el kell fogadnia. Egy másik hiba az alaptényekre való hivatkozásnál az, hogy rendesen külső és lelketlen mérvek után, többnyire a legcsudásabb tények emeltetnek erre a méltóságra. Ha már csakugyan szó van, és szó lehet az alaptényekről — Grundthatsachen — akkor ez lesz az elengedhetlen kánon: 1. alaptények azok, melyek nem állnak külön, hanem egy szellemi organismusnak nélkülözhetlen tagjai, a legbensőbb egyéni életnek elválhatlan alkatrészei. 2. Melyek ennélfogva , nem valami külső mulandó, hanem benső, örök tartósságu tények. Alkalmazzuk ezeket a Jézus személyére. Alaptények az ő életében nem azok, melyek egyszer valamikor vele történtek, vagy a mit egyszer valamikor ő maga tett, legyenek ezek bármilyen rendkívüliek, hanem azok, melyek hozzá és megváltói hivatalához tartoznak lényegesen, melyeknek örök, eszményi jelentésök van, melyek által ő az emberiségben él és folyvást működik, melyek épen azért mert folytonosan élnek, magukat lenni bensőleg bizonyítják. Ilyen tény: az Ő testvérei irányában megszűnés nélkül nyilvánuló szeretete, a bűnös emberiség iránti könyőrülete, az atya iránti engedelmessége , és rendithetlen bizodalma harcában, szenvedéseiben és halálában. Ezek a tények nem kivülegesek, mert épen ezek teszik Őt azzá, a mi volt valósággal; nem k ti Lö n á 11 ó k, a menynyiben ezek egy nagy összefüggő szellemi láncot képeznek, és egyéniségének egész szellemi ábrázolását állítják elé, és ez épségében marad bár menyi csodás fény letörültessék is ez által azokról az úgynevezett alaptényekről. Nem félek e nagy, nem csak theologusokból álló gyülekezet előtt, egy nagyon komoly kérdés-77*