Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-09-17 / 38. szám

les egyháztörténeti adatok találtatnak, — mig mások csak hiányosan, mások ismét épen sehogy sem teljesiték e részben kötelességöket. E gyűlés a hiányos dolgozatokat az illetőknek kiigazitás s az adatok lehető összegyűjtése végett visszaadatni, — a kötelességmulasztókat pedig megrovatás mellett kötelességök teljesítésére inteni határozta. A rendetlennek ismert, vallásosság és erkölcsiségben naponként sulyedő recskei egyházba tekintélyes biztosság volt kiküldve a laza fegyelem, lágymeleg vallásosság s az egyház sülyedése okainak kipuhatolására, s a lelkész erkölcsi életének megvizsgálására; de a biztosság mit sem nyomozhatott ki, a 12 presbyter közül 11 az^ vallván a bizottmány előtt, hogy a nagy szegénységnél egyéb bajuk nincs, lelkészükkel meg vannak elégedve, szellemi igényeiket kielégíti, erkölcsi életére nézve sem eshetik kifogás alá nemcsak, hanem Öt követendő példányul tűzik ki más lelkészek előtt (?). Ám lássák ! A baj, a gyülekezet zilált állapota, erkölcsi vallásos sülyedése sokkal nyíltabb, mintsem elpalastolható lenne ; a seb mély, melyet nem ragaszokkal burogatás, -hanem csak gyökerében kivágás fog megorvosolni, miinek előbb vagy később csakugyan be kell következni. Könyvtárunk, melynek alapja a minden lelkész által évenkint fizetendő egy osztrák forint naponkint gyarapodik. A megszerzendő könyvek kiválasztása, meghozatala, köröztetése egy állandó választmányra van bizva. Találkoznak egyesek is kik e könyvtárt könyvajánlatokkal gyarapítják, e gyűlésen is tek. Borbély László segédgondnok Horváth Mihály legújabb történeti munkáját, Ragályi Miksa világi ülnök a Sárospataki Füzetek 1859 — 1865. évi folyamait, Csider Antal világi főjegyző ha jól hallottuk — Galetti egyetemi világrajzát ajándékozták könyvtárunknak. Meleg köszönet érette az ajánló uraknak. Egyházmegyénk a máj. 2-án tartott főt. e.kerületet az egyházlátogatók tudósításaira nézve az egyöntetűség tekintetéből ujabb, korszerű, s a jelen viszonyokhoz alkalmazott utasítás kidolgozása iránt kereste meg, melyre az lön a kerület válasza, hogy szívesen veszi a főt. e.kerület, ha a gömöri e.megye e tekintetben készítendő javaslatot fog az e.kerület bírálata s jóváhagyása alá terjeszteni. E javaslat kidolgozására nt. Szentpéteri Sámuel és tdő Makiári Pap Lajos urak küldetnek kí. A sept. 17-kére kitűzött kerületi szentelő gyűlés megyénk kebelében Rimaszombatban lesz megtartandó, melynek minél ünnepélyesebbe tételére, ugy az e.megye, mint a r.szombati egyház minden lehetőt el fog követni. A lekenyei leányegyház gondnokának számadási jegyzökönyvét azon okból, mert nem volt megstemplizve a pénzügyörök megakarták fináncolni, de esperes úr a szomszédságban lévén, a bajt elenyésztette. Gyámoldai pénztárunk gyarapodik, kezelőinek köszönet szavaztatik. A cs. kir. hivatalok sürgetik a lelkészeket, hogy hivataloskodásuk idejét s évi jövedelmeiket a küldött ivekre feljegyezve, küldjék be a legközelebbi adóhivatalba E tekintetben a máj. 2-án tartott kerületi gyűlés j.-könyvének 7-dik pontjára utasítja e.megyénk a lelkészeket. Az e.megye közigazgatási költségeinek arányos kivetése tekintetében kinevezett bizottmány bemutatta dolgozatát, melynek megvitatására nem lévén elég idő, a működött bizottmányhoz ujabb tagok adattak, kik e javaslatot megbírálva terjesszék jövő gyűlésünk elé. Veniamus nunc ad fortissimum punctum. Ertjük a főt. e.kerületnek f. év máj. 2-kán tartott közgyűlésében törvény erejére emelt lelkészválasztási szabályait, mely a j.-könyvben a 18-dik pont alatt van bevezetve. E lelkészválasztási törvény az e.megye asztalára tétetvén, többen szóltak hozzá, érdekes véleménycsere fejlődött ki felette, mig a közgyűlés abban állapodott meg, hogy egy bizottmány neveztessék ki, mely e törvény felett a már felmerült véleményekhez saját megjegyzéseit csatolva, még e gyűlés folytán adja be, hogy azok már a legközelebb Rimaszombatban tartandó e.kerületi gyűlésre felterjeszttethessenek. Be is adta jelentését a bizottmány, melynek lényegét e.megyénk magáévá tévén a kerületre felküldését határozta. Előre megjegyezzük, hogy nem ellenmondási viszketeg bánt bennünket; mi mély tisztelettel hajlunk meg egyházkerületünk tekintélye s elismert jeleseinkből alakult tanácsa előtt, de autonomikus jogunknál fogva szabad legyen e fontos tárgyban véleményünket elmondani, habár utólagosan is. Hamarabb tettük volna ezt, de nem nyújtatott rá mód és alkalom. Kifogásunk van e törvénynek mind keletkezési módja mind béltartalma ellen. Keletkezési módját illetőleg: a mennyiben rólunk nélkülünk hozatott és nem az egyházak sem az egyházmegyék nem voltak megkérdezve a nagy fontosságú, az egyház egyetemét érdeklő, s az egyház életébe mélyen bevágó intézkedés felől, e szerint sérti az egyházak és e.m egyék elvitázhatlan autonom jogát. Mintha hallanánk az ellenvetést: hát az e.kerület nem az e.megyék képviselőiből áll ? Nem küldöttetek-e ti is ama gyűlésre képviselőket épen akkor is, midőn e törvény hozatott ? és igy kissé ugyan közvetve nem magatok hoztátok-e a lelkész választási szabályokat? Igenis! képviselőink ott valának, és igy közvetve mi is befolytunk e törvény hozatalába, de ez nem elég; alkotmányos egyházigazgatási jogainknál fogva többet kívánunk. A gyakorlat eddig az volt, hogy kevésbé lényeges kérdésekben is megszavaztatták az egyházakat és e.megyéket, annyival inkább tehát egyházi életünk egyik leglényegesebb kérdésében kivánnók szavunkat hallatni s az ily nagyfontosságú tárgyat közmegvitatás után törvény erejére emelni. Mi fölülről az alsóbbak megkérdezése nélkül jő, alkotmányos életben octroi színét viseli magán. Ugy látszik, hogy Bach báró ő exeája megboldogult politikai rendszeréből bál' akaratlanul, mi ránk is ragadt valami. Egyházi életünkben már is annyi mindenféle választmányok, elnökök, jegyzők s Isten tudja még