Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-09-10 / 37. szám

a példáub felhozott 1, 5, 7 és 8-ik parancsolat fejtegeté­sével igyekezett kimutatni). — E feladat betöltésére az evangéliumot s az abban helyezett hitet tartja szóló leg­jobb eszközül, a lelkész áldásos működésének is ki­maradhatlan elöfeltéte levén saját evangeliomi keresz­tyén hite. Külső eszközökül a prédikációt, kathechesist, és a lelkipásztori hű gondviselést ajánlja, különösen ki­emelvén, s példákkal is világosítván, hogy a lelkésznek mind tanításaiban mind minden egyéb eljárásaiban mily nagyon kell a jelenkor vallásos és műveltségi szüksé­geire tekintenie. Magától a lelkésztől feltétlenül megkí­vánja hogy a kor műveltségének magaslatán (auf der Höhe der Zeitbildung) magát mind a theologiában foly­tonosan tovább képezze, mind az általános műveltségben tájékozott legyen. Az u. n. benső missio körében az ujabb időben oly nagyszerűen kifejlett szabad és moz­galmas tevékenységhez minden rendelkezésére álló eszkö­zöket igénybe kell vennie a lelkésznek, sőt a rendkivüli körülményekben rendkivüli eszközökhez is kell nyúlnia, csakhogy, ha valahol hát itt józanság és vallásos meleg­ség által kell vezéreltetnie. A lelkész különböző viszonyai között kiváló pontossággal emeli ki az iskolatanitó­hoz való viszonyát, mivel mindkettő segíteni tartozik a másikat a népnevelésében, s igy benső egyetértésben kell együtt működniök a nép vallásosságának és értel­miségének fejlesztésére. Végül az egyház szolgájának Összes feladatát a felhasználandó eszközökkel együtt összefoglalja abban, hogy a lelkésznek mindenekben a Jézus Krisztus legyen példányképe. Ez előadásra szinte vagy nyolcan tettek észrevéte­leket, a többek között Schaff tanár és Amerikából, dr. Hirzel, G o 1 z, A e p 1 i gachnangi dekán, M e tz g e r stb. — Mindnyájan elismerésüket nyilvániták a kidolgozásért, és a kérdés megoldását is lényegében helyeselték, s csu­pán egyes pontokat emeltek ki, melyeket még követke­zetesebben és tovább lehetett volna és kellene kifejteni. Különösen találók voltak és a nagyobb rész helyeslésé­vel találkoztak Aepli dekán és Metzger észrevételei, me­lyeknek röviden az volt a tartalma, hogy: az egyház­nak ki k*;ll békülnie a jelenkori műveltséggel, a kor tu­datával ; többé nem szabad mereven a régi hitszabá­lyaiba zárkózva büszkélkednie (eie darf sich nicht mehr steifen auf die altén Glaubensnormen) s ez által ugy a népnek mint a lelkészeknek egy nagy részét magától el­taszítani ; de az sem szabad, hogy a vallást csupán pri­vát ügynek tekintse. Az egyház a mennyiben a müveit kor-tudatával kibékül, ez által ismét teljes és hatályos nevelői tevékenységébe lép bele. Ezután Hagenbach meghívására a legközelebbi gyüléstartás helyeül Basel jelöltetett ki, s ezzel a nyilvá­nos tanácskozás bezáratott. Molnár Aladár. -«aaü, í®^ í'Xi-1 <5 TÁRC A. NYILATKOZATOK. A „Prot. Egyh. és Iskolai Lap"ok idei 29-ik szá­mában közre adott ref. missioi zsinat jegyzőkönyvébe t. Czelder Márton úr az én nevemet is tudtom és beleegye­zésem nélkül becsúsztatta. Miután hozzá intézett kérel­memre t. Cz. M. úr ezt a hibáját visszavonni nem akarja, kénytelen vagyok a történeti igazság és ma­gam igazolása érdekében e lapok igen tisztelt olvasói előtt kinyilatkoztatni, hogy én azért nem vettem részt ebben a szent zsinatban; mert t. Czelder M. úr nem akarta azon lepecsételt levelek tartalmát velem tudatni, melyeket ö Íratott Kelemen Ferenccel, a galaci tanítóval s melyekben az ő mondata szerint a missionak titka van lepecsételve. En az első nap mint hallgató és hírlapi referens benn voltam a titkos levelek felbontásáig az úr házában, de egy szót sem szóltam, a levelek felbontása után pedig kijöttem, ennélfogva mind azt a mit t. Czelder M. úr ezen általa irt jegyzőkönyvben az én ajkaimra adott még másodnap is, midőn a temp­lomba be sem mentem, ezennel általa kovácsolt kohol­mánynak nyilvánítom, s ha a szükség kívánja mind azok­kal kik első nap velem a templomban jelen voltak, be is bizonyítom. Bukurest, aug. 16-án 1865. Koos Ferenc, ev. ref. lelkész. A „Prot. Egyh. és Isk. Lap" 29-ik számában köz­zétett missiói szent zsinat jegyzőkönyvére vonatkozólag, az igazság érdekében kötelezve érzem magamat kijelen­teni, hogy ama zsinaton sem nem jegyzősködtem, sem a jegyzőkönyvet nem szerkesztettem, sem annak nevemet alá nem irtam. Kelt Pitesten Oláhországban, aug. 24. 1865. Nagy József, h. h. lelkész. -SO-© GYÁSZHIREK. A magyar protestáns tanügy e napokban két ér­zékeny veszteséget szenvedett. Mult hó 7-én hunyt el Bakó Dániel, a sáros-pataki főiskola nagyérdemű ta­nára, ki 28 évi tanárkodása alatt mindenki nagyrabecsü­lését megnyerte. Irodalmi téren latin-magyar szótára ál­tal lett ismeretes, melyet egy másik tiszttársával először 1845-ben, másodszor 1862-ben adott ki. Mult hó 29-én Bulcsu Károly, a kecskeméti ref. főiskola tanára halt meg hosszas betegeskedés utan élete 42-ik évében. A boldogult mint hivatott költő a hazai irodalomban dicséretes nevet vívott ki magának. Áldás az elköltözöttek hamvaira! ÉRTESÍTÉS. „Jézus élet e" „a német nép számára kidolgozva Strauss D. F.-től Lipcse, 1864. A csak 28 éves de komoly és független jellemű ítész és tanár Strauss -tói 1835-ben megjelent „J é z u s élete" oly erős villanyütés vala a külföldi istenészetre, mely a legéletvidorabb fölébredést, munkásságot és ha­ladást idézte elő; de a magyar irodalomba átültetve nem levén, állott légkörünknek mit sem használhatott. Most ugyanazon Strauss-tól 30 évi ujabb buvárlat ered­ménye (mely a „Prot. Egyh. és Isk. Lap"ban Szerem­lei úr által ismertetve is lőn) zörget a hátraszorított magyar istenészet fölött. A 40 tömött ív magyar kiadá­sára, anyagi erőmet eleve más müvek vévén igénybe, a fölvilágosult egyetemes értelmiség ti te re megtapinthatása szempontjából, előfizetést nyitok 4 forintjával (a német közel 6 frt) melyet bér­mentve Szolnokon át legfőlebb nov. 1-jéig hozzám juttatni; s a példányok Bécsből füzetenként s bérmentve

Next

/
Oldalképek
Tartalom