Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-08-27 / 35. szám

helyzet megszüntetésére. Az iskola-nyitái teljes szabadsága magától elenyésztetné azt a mindenik fél egyenes érdeke elleni viszályt. A szabad verseny ellen az államon kivül felszólalhatna még tán az egyházi rend, miután nálunk csakugyan leginkább egyházi felügyelet alatt állanak az iskolák. De hogy itt semmi veszély nincs, elég legyen Anglia példáját felhoznunk. Ott a püspökség oly hatalom, mint bármely tisztán katholikus országban, s mégis az iskolanyitás joga teljesen szabad. Természetes, hogy a gymnasiumok ügyét nem lehet igy elintézni az egyetem szabad lábra állítása nélkül. Söt az egyetem reformjának meg kell előznie a gymnasiumok felszabadítását. Az egyetemnek olyannak kell lenni, hogy minden ember, ki ismereteket kiván szerezni, szabadon hallgathasson bármely tetszés szerinti tárgyat és tanárt: ép ugy tanulhasson ott a kereskedő- vagy mesterlegény, mint a tulajdonképi diák, ép ugy a végzett, mint a nem végzett ember. Az iskolai, s különösen az érettségi bizonyítványok értéke ezzel, természetesen, alá fog szállani; de nincs is szükség rá, ha igaz az, hogy az embert az iskolának az élet komoly feladataira, nem pedig holmi üres elbizakodásra és címekre kell nevelnie. Amerikának közelebbről két nevezetes praesidense volt : L i n k o 1 n és Johnson. Az első fiatal korában favágó, az utóbbi szabó volt, s iskolai bizonyítványok nélkül lettek nagy államférfiakká, s a föld egyik legnagyobb államának kormányzóivá. Nálunk az iskolai bizonyítvány nem léte miatt még csak falusi jegyzőknek vagy iskolamestereknek sem vették volna be. Angliában a gőzgép feltalálója, Watt Jakab, otthon tanult, a locomotiv felfedezője iskolai bizonyítványok nélküli kovácslegény, az első csatorna-épitő egy paraszt molnár volt; a nagy chemicusok gyógyszerész legények, kiktől Angliában nem kívánnak annyi bizonyítványt, mint nálunk ; Cook Jakab soha sem járt iskolába —• és átalán Angliában egy egész conversations-le xicont tesz azon elsőrendű tudományos és gyakorlati férfiak életrajza, kik iskolai bizonyítványok nélkül emelkedtek nagyra. Angliában az iskolákban nincs se pedánsul megszabott iskolai rendszer, nincs meghatározott évszám a tantárgyak végzésére, s mégis virágzásban van, sőt nagy részt az iskola ezen gyakorlati iránya miatt van virágzásban a közélet, tudomány, irodalom minden szaka. Mindenekfelett szokták magasztalni a német iskolákat. De gyümölcseiről ráismerhetünk fogyatkozásaira. Ha a szabadabb egyetemek nem volnának, a gymnasiumok sokkal megcsontosultabb bureaucratákat s eredetiség nélküli írókat és tudósokat nevelnének, mint a hogy nevelnek. Ha nálunk a közéletben sok minden szakban a kontár, sok az önhitt, és kevés a reális ember, ha a mérnökök serge a matbesist, az ügyvédeké a jogtudományt, az orvosoké a természettudományokat nem mozdítják elő, nem azért van, mintha az iskolákban nem vonnák szoros számadásra a növendéket a kézikönyvben kimért tudomány-adagokról, hanem épen ezen kimért rendszernek lehet tulajdonítani, s épen annak a sok vizsgának é» bizonyítványnak, mely elhiteti az emberekkel, hogy a bizonyítvány valódi szakemberré avatott valakit. Lényeg helyett formaság, s életrevaló tudomány helyett egy cim az, mit sokan kihoznak iskolai pályájok végeztével. Ezen rendszer nemhogy leszoritná a hívatlanokat, hanem ez az, a mi a kedv és hivatás nélkül, csupán kenyérkereseti ösztönből bizonyos pályára lépőket, kikben az élet és tudomány lehető keveset nyer, pátenssel látja el. — Az iskolák, melyek az örök jónak és szépnek hajlékai rendeltetésüknél fogva, a szolgálat házaivá vannak degradálva ; s a szoros bizonyítvány-rendszer mellett, ha a közélet nem adna szabadabb fejlést az embereknek, következetesen csak chinai társadalmunk és chinai közéletünk lehetne. Az állam, a törvényhozás beleszólása ezen ügybe ne legyen kizárva. Sőt óhajtandó, hogy bele szóljon. De csak azért, hogy a tudományt necsak az irodalomban, hanem az iskolában is felszabadítsa, mindenki által könnyen megszerezhetővé tegye, s hozza öszhangzásba a nyilvános élettel az iskolát, mely előbbi ha szabad, az utóbbit is fel kell szabaditni. Bureaucratius államban — egy Muszkaországban — megjárja, hogy az állam a népet formátlan agyagnak tekintvén, melyet formálni az ő feladata, az iskolát téglagyárnak tekintse, melyből mind egyenlő nagyságú és egyenlő formájú szolgai darabok kerüljenek ki a holt államépület számára ; de egy,- több szabadságra hivatott* s egész lélekkel életet és valódi civilisatiót óhajtott nemzetnek épen ellenkező szellemű iskolák kellenek." Salamon Ferenc. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. BRASSÓ, jul. 25. — Igen szép és üdvös szokás lévén az, hogy azoknak tetteik, kik a közügy iránt — magukat érdemesítették, nyilvánosság eleibe hozassanak; részint, hogy ez által az érdem elismerése nyilvánitassék; részint, hogy mások is hasonló tettekre buzditassanak, mert miként a részvétlenség, ugy a lelkesedés is ragadós szokott lenni: hogy ha a ,,Prot. Lapban" egy kis helyet nyerhetek, bátor leszek, az egyház iránti buzgó részvétnek, a brassai ref. egyházban közelebbről előfordult egy szép jelenetét röviden felemlíteni Annyival inkább mivel ez is azt bizonyítja, hogy a nőnem a nemesb érzésekre és vallásos buzgalomra kitűnő fogékonysággal bírván, mily célszerű lenne a hol csak lehet nőegyletek alakítása által a vallásos és jótékonysági ügyet előmozdítani. A brassai ref. egyház ezelőtt 43 évvel, minden anyagi alap nélkül s nem a legbiztosabb előre számítással alapíttatván meg, a kevés számú módosabb híveknek