Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1865-08-27 / 35. szám
lek jelennek meg. Mennyivel jobb az, ha a tanácskozásokba, a határozatokba sokan folynak be ? ezek ha bár csak hallgatva vesznek is részt, mégis azon meggyőződéssel mennek haza öveikhez, hogy azokat a határozatokat — ha bár terhelők is, de fontos okok parancsolták hozni, s ez a sok meggyőződött könnyebben fogja otthon hinthetni a jó magot, terjeszthetni a tisztult eszméket, mintha csak a követek (néha talán csak a lelkész) vállára nehézkedik e terhes munka. Kellemesen hatott az iskolalátogatók azon jelentése, hogy a legtöbb iskola, és iskolatanitás dicséretes állapotban van, hogy az anyakönyvekből kiirt iskolakötelezettek közül alig maradt el néhány, a tettleg bejárók dzárna meghaladja amazokét. Az egyes jóltevők által elismerésül ajándékozott 30 ujfft. három szorgalmas tanitó között (most másodízben) osztatott ki. Nevöket csak azért nem jegyzi fel közlő, mert szerénységök ugy is tudja, hogy számos jeles tanitó társaiktól jelenleg csak a nyert jutalom—nem pedig szorgalom által is különböznek, és mert a többiek nagyobb része nem szorgalmuk, hanem a ki osztható anyagiak hiányában maradt anyagi jutalom nélkül; az elismerés jutalmában pedig ők is méltán részesültek. A tanitó-egylet régi óhajtás, egy évi szervezkedés után végre megalakult; alapszabályai megerősíttettek, hivatalnokai megválasztattak. Az egylet gyűléseire menő tanitók fuvarral s 1 frt napiköltséggel a gyülekezetek által láttatnak el. A legközelebbi gyűlésen megvittatandó néhány tárgyat tűztek ki maguk között kidolgozás végett. Egyelőre könyvtárra volna nagy szükségök. Az esperesi gyűlés aláírási ívet határozott kibocsátani. A kocsi leánygyülekezet fedél alá vette uj iskoláját ; de tagosztálykor — hogy és mint ? — elég az ahhoz, hogy a közösben fel és eloszlott =12 holdnyi gyülekezeti rét. A kiküldöttségnek sikerült bizonyos nyomára jőni, be van jegyezve a telekkönyvben, sajnos hogy a valóságban is nincs kihasitva. Ez bizony pótlandó lesz, esakaz a baj, hogy a most üresedésben levő iskola nem töltethetik be rendes tanítóval, mig a bonyolódott ügy elintézve nem lesz. Most ideiglenes tanitó működik. Borgátán is rendes iskola és tanitó állomás rendeztetett. — Sajnálandó, hogy a sitkei hivek (kiknek volt földesurok n.-sitkei Nagy Sándor úr = 400 frtot ajándékozott egy felállítandó iskolára. Éljen a nevelés sz. ügyében felekezetességet nem ismerő derék úr) megállapodni látszanak buzgóságukban ; egy derék belső telket néhány hold szántófölddel vettek; de a szoba, melyben ideiglenes tanitójok tanit, egy óráig sem való iskolának. Hogy a buzgóság igen szép és igen jó, ki volna, ki nem tudná ? de annak is kellenek szabályok. Az ősök szabály nélküli buzgóságán nagyon könnyen csorbát ejt az utódok buzgóság nélküli szabálya. Ennek szomorú igazságát látjuk minden oly gyülekezetnél, hol néhány — egyébkint igen tisztelt család külön, saját, nem pedig a gyülekezet közös neve alatt jegyzi be a közösen kiállított s biztosított hiványba évi ígérvényét. Mert az idő vasfoga és a körülmények a buzgó családoknak sem kedveznek, meg vagy elfogynak ezek is. Ki fizessen most ezek helyett? Egyesektől nem lehet kívánni, hogy mások kötelezettségét teljesítsék a gyülekezetnek köztökéje nincs, a tanitó sem engedheti el gyülekezetileg biztosított úgyis csekély fizetését. Ilyen eset van Kis-Somlyón. No hiezszük és reményijük, hogy a fényes gyülekezet bölcs és buzgó férfiai elmtézendik s nem kellend consistoriumot tartanunk. A körülbelül 25 és 18 év óta hivatalkodó egyházi és világi jegyzők lemondtak ; mind kettő hív és becsületesen munkás volt; t. Mód Mihály simonyi lelkész és t. Boda József urak, amaz elaggott beteges, esperességünk áldása kiséri nyugalmába a szerény férfiút, legyenek még örömei. Világi jegyző urat még tovább is óhajtottuk volna megtartani, de igaza van, midőn mondá, hogy az uj és fiatal erők is alkalmazandók, azért köszönettel bocsátók őt is el. A gyülekezetek uj választásra utasíttatnak. A pénztári számadások rendben vannak. Nem tagadjuk, van még egy kis restantiánk is; roszul van ugyan, és igen fáj, hogy Somogygyal és Alsó-Sopronnal nem állhatunk egy vonalba részesülhetni amott a t. főinspector úr „kalap emelésénekitt a főtiszt, superintendens úr „tisztelettel meghajlásának" dicsőségében; de azt jó lélekkel mondhatjuk, hogy a mi bejött, azért eleget fáradttunk, a mi kevés pedig még kint van, nem a mi hibánk. Esperesse'günk az egyházépületek biztosítását már évek előtt — az elöljáróság személyes felelőssége alatt kötelességévé tette a gyülekezeteknek; fentartva továbbra is e felelősség alatti kötelességet, óhajthatjuk, hogy a kölcsönös biztosítás lépjen életbe. Végig menvén gyűlésünk főbb mozzanatain, következett ugyan a fenttisztelt elnökség ikerelnöklete alatt, egy más gyűlés egyik kis-celli vendéglőben, hol a nyugtalankodni kezdő gyomor úr volt kibékítendő. A lelkészek s a tanitók nagyrésze — mint mindig — t. Világi elnök úr vendégei voltak. A sok tál étel közt leglélekre és szívrehatóbb volt az a felhozott aláírási ív. „A tanitóegylet megalapítandó könyvtára számára." Csakhamar mintegy 18 forint lőn aláírva s befizetve ; mely Szabó József dömölki tanitó úr által már két évvel ezelőtt ide ajánlott = 12 forintnyi jutalmával együtt 30 frtra emelkedett. Éljenek a derék férfiak, kik aláírási íveket nemcsak indítványozni, de betölteni is tudnak és szoktak.-— Isten velünk. Egy részvevő. A PÁPAI H. H. EGYHÁZMEGYÉBŐL AUG. 14.1865. Folyó hó 11-én tartá egyházmegyénk Pápa városában ez évi nyárszaki közgyűlését, főtiszt. Széki Béla, mint helyettes esperes és tek. Szabó György segédgondnok ikerelnöklete alatt, — mely alkalommal: 1. A főpásztor 50 éves hivataloskodásának, kerületileg elrendelt jubilaeumi ünnepélye m«gállapitott pro-