Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-08-27 / 35. szám

lek jelennek meg. Mennyivel jobb az, ha a tanácskozá­sokba, a határozatokba sokan folynak be ? ezek ha bár csak hallgatva vesznek is részt, mégis azon meggyőződés­sel mennek haza öveikhez, hogy azokat a határozatokat — ha bár terhelők is, de fontos okok parancsolták hozni, s ez a sok meggyőződött könnyebben fogja otthon hint­hetni a jó magot, terjeszthetni a tisztult eszméket, mintha csak a követek (néha talán csak a lelkész) vállára ne­hézkedik e terhes munka. Kellemesen hatott az iskolalátogatók azon je­lentése, hogy a legtöbb iskola, és iskolatanitás di­cséretes állapotban van, hogy az anyakönyvekből kiirt iskolakötelezettek közül alig maradt el néhány, a tettleg bejárók dzárna meghaladja amazokét. Az egyes jóltevők által elismerésül ajándékozott 30 ujfft. három szorgalmas tanitó között (most másodízben) osztatott ki. Nevöket csak azért nem jegyzi fel közlő, mert szerénységök ugy is tudja, hogy számos jeles tanitó társaiktól jelenleg csak a nyert jutalom—nem pedig szor­galom által is különböznek, és mert a többiek nagyobb része nem szorgalmuk, hanem a ki osztható anyagiak hiányában maradt anyagi jutalom nélkül; az elismerés jutalmában pedig ők is méltán részesültek. A tanitó-egylet régi óhajtás, egy évi szervezkedés után végre megalakult; alapszabályai megerősíttettek, hivatalnokai megválasztattak. Az egylet gyűléseire menő tanitók fuvarral s 1 frt napiköltséggel a gyülekezetek ál­tal láttatnak el. A legközelebbi gyűlésen megvittatandó néhány tárgyat tűztek ki maguk között kidolgozás vé­gett. Egyelőre könyvtárra volna nagy szükségök. Az es­peresi gyűlés aláírási ívet határozott kibocsátani. A kocsi leánygyülekezet fedél alá vette uj iskolá­ját ; de tagosztálykor — hogy és mint ? — elég az ahhoz, hogy a közösben fel és eloszlott =12 holdnyi gyüleke­zeti rét. A kiküldöttségnek sikerült bizonyos nyomára jőni, be van jegyezve a telekkönyvben, sajnos hogy a va­lóságban is nincs kihasitva. Ez bizony pótlandó lesz, esak­az a baj, hogy a most üresedésben levő iskola nem töltet­hetik be rendes tanítóval, mig a bonyolódott ügy elintézve nem lesz. Most ideiglenes tanitó működik. Borgátán is rendes iskola és tanitó állomás rendez­tetett. — Sajnálandó, hogy a sitkei hivek (kiknek volt földesurok n.-sitkei Nagy Sándor úr = 400 frtot ajándé­kozott egy felállítandó iskolára. Éljen a nevelés sz. ügyé­ben felekezetességet nem ismerő derék úr) megállapodni látszanak buzgóságukban ; egy derék belső telket néhány hold szántófölddel vettek; de a szoba, melyben ideigle­nes tanitójok tanit, egy óráig sem való iskolának. Hogy a buzgóság igen szép és igen jó, ki volna, ki nem tudná ? de annak is kellenek szabályok. Az ősök szabály nélküli buzgóságán nagyon könnyen csorbát ejt az utódok buzgóság nélküli szabálya. Ennek szomorú igazságát látjuk minden oly gyülekezetnél, hol néhány — egyébkint igen tisztelt család külön, saját, nem pedig a gyülekezet közös neve alatt jegyzi be a közösen kiállí­tott s biztosított hiványba évi ígérvényét. Mert az idő vas­foga és a körülmények a buzgó családoknak sem kedvez­nek, meg vagy elfogynak ezek is. Ki fizessen most ezek helyett? Egyesektől nem lehet kívánni, hogy mások köte­lezettségét teljesítsék a gyülekezetnek köztökéje nincs, a tanitó sem engedheti el gyülekezetileg biztosított úgy­is csekély fizetését. Ilyen eset van Kis-Somlyón. No hiez­szük és reményijük, hogy a fényes gyülekezet bölcs és buzgó férfiai elmtézendik s nem kellend consistoriumot tartanunk. A körülbelül 25 és 18 év óta hivatalkodó egyházi és világi jegyzők lemondtak ; mind kettő hív és becsü­letesen munkás volt; t. Mód Mihály simonyi lelkész és t. Boda József urak, amaz elaggott beteges, esperessé­günk áldása kiséri nyugalmába a szerény férfiút, legye­nek még örömei. Világi jegyző urat még tovább is óhajtottuk volna megtartani, de igaza van, midőn mondá, hogy az uj és fiatal erők is alkalmazandók, azért köszönettel bocsátók őt is el. A gyülekezetek uj választásra utasíttatnak. A pénztári számadások rendben vannak. Nem ta­gadjuk, van még egy kis restantiánk is; roszul van ugyan, és igen fáj, hogy Somogygyal és Alsó-Sopronnal nem állhatunk egy vonalba részesülhetni amott a t. fő­inspector úr „kalap emelésénekitt a főtiszt, superin­tendens úr „tisztelettel meghajlásának" dicsőségében; de azt jó lélekkel mondhatjuk, hogy a mi bejött, azért eleget fáradttunk, a mi kevés pedig még kint van, nem a mi hibánk. Esperesse'günk az egyházépületek biztosítását már évek előtt — az elöljáróság személyes felelőssége alatt kötelességévé tette a gyülekezeteknek; fentartva to­vábbra is e felelősség alatti kötelességet, óhajthatjuk, hogy a kölcsönös biztosítás lépjen életbe. Végig menvén gyűlésünk főbb mozzanatain, követ­kezett ugyan a fenttisztelt elnökség ikerelnöklete alatt, egy más gyűlés egyik kis-celli vendéglőben, hol a nyug­talankodni kezdő gyomor úr volt kibékítendő. A lelké­szek s a tanitók nagyrésze — mint mindig — t. Világi elnök úr vendégei voltak. A sok tál étel közt leglélekre és szívrehatóbb volt az a felhozott aláírási ív. „A tanitó­egylet megalapítandó könyvtára számára." Csakhamar mintegy 18 forint lőn aláírva s befizetve ; mely Szabó József dömölki tanitó úr által már két évvel ezelőtt ide ajánlott = 12 forintnyi jutalmával együtt 30 frtra emel­kedett. Éljenek a derék férfiak, kik aláírási íveket nem­csak indítványozni, de betölteni is tudnak és szoktak.-— Isten velünk. Egy részvevő. A PÁPAI H. H. EGYHÁZMEGYÉBŐL AUG. 14.1865. Folyó hó 11-én tartá egyházmegyénk Pápa váro­sában ez évi nyárszaki közgyűlését, főtiszt. Széki Béla, mint helyettes esperes és tek. Szabó György segéd­gondnok ikerelnöklete alatt, — mely alkalommal: 1. A főpásztor 50 éves hivataloskodásának, kerü­letileg elrendelt jubilaeumi ünnepélye m«gállapitott pro-

Next

/
Oldalképek
Tartalom