Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-08-13 / 33. szám

fél az idők mohától, a koporsóból ki tör és eget kér : Érdemit a nagyok, jók, s nemesek, s századok áldják!" Azért talán nem fogom az illető jóltévőnek szerénységét sérteni, midőn itt kitűnő érdemeit s illetőleg kegyadományozásait sorolom elő. Ezelőtt 13 évekkel létre (jött tagosztály alkalmával — nem tekintve ő a vallásfelekezetbeli külömbséget, mi csakugyan nemes lelkek tulajdona — minden kérés nélkül kiadta a nagy-sitkei ágostai hitv. evang. fiókegyház részére — noha még akkor tanítójuk sem volt — fél telek után járandó 4 hold erdő-, 2 hold gyep-legelő illetőségét, és fél hold káposzta földét. Egy pár évvel későbben a nevezett egyház temetőjét saját pénzén vásárlóit földbirtokkal nagyobbította meg. Mégis e válságos és küzdteljes mostoha évek dacára, ezelőtt másfél évvel az evang. hívek által 900 o. é. frtokon iskola épületnek vásárlott, féltelekhez tartozó belsőség és hozzá két hold földbirtok kifizetését illetőleg, a hozzá folyamodott egyház részére, vallásos ihletetségtől meghatva, vallásos ügyszereteténél fogva, megértve a kor szózatát „népnevelés, jöjjön el a te országod" azonnal 450 o. é. frtot utalványozott — azon felül még az építéshez szükséges kőmennyiséget, annak idejében saját kőfejtőjéből — ugyszinte az épületfának örege részét is, saját erdejéből kiadatva, nagy lelküleg megajánlani méltóztatott. Mind ezen elősorolt érdemei a nemes keblű jóltevőnek, hálás elismerésre és köszönetre kötelezik le az illető híveket, kik nem szűnnek meg buzgó imában kérni az egek Urát, hogy még nyújtsa hosszura becses életét, s gazdagon áraszsza reá minden némü áldásait. Adjon az ég, sokat szenvedett hazánknak több ily nagylelkű férfiút, hogy ez által a vallás iránti szeretet, s a népnevelés szent ügye mentül gyorsabb lépésekkel haladhasson előre, és a jó példa, mentül több követőkre találhasson. Tartsa meg az ég, örömére, nagy reményű egyetlen fiát, hogy ő is méltó utóda lehessen egykor atyjának, bogy ö is e téren kitűnő érdemeket szerezhetvén, a jók áldása kisérhesse őtet is, és lehessen majdan a hozzá folyamodó és szűkölködő egyházaknak részrehajlatlan jóltevője 1 Németh István, evang. tanitó. LAKHELY VALTOZTATÁS. *) Lakhelyemet a f. hó közepén Gömörmegyei Dobsina városába teendvén át, a nekem szóló leveleket ezen*) A hazai lapok e sorok közlésére felkéretnek túl oda küldetni kérem; megjegyezvén, hogy e {város postahely t Kelt. Miskolcon, augustus l-jén 1865. Máday Károly, tiszai superintendens. VEGYES. Zsedényi Ede udv. tanácsos, mint az evang. tiszai superintendentia főgondnoka, a közelebb Felkán •tartott convent alkalmával a kerületi nyugdíjintézetnek 1000 frtot, a késmárki collegium építésére 200 frtot, a felkai iskolának 150 frtot, a batizfalvi tót egyháznak 100 frtot, az ev. árvaintézetnek 100 frtot o. é. ajándékozott. KÖNYVÉSZET. Az „UJ KOESZAK" ismeretterjesztő hetiközlönyt már egyszer és pedig kézzelfoghatóig (mert lapunkhoz volt mellékelve) bemutattuk a t. olvasóknak, hogy most ismét felemiitjük, annak az az oka, mert nekünk magyarokul még a jót is kétszer kell bemutatni, hogy elhigyjük, miszerint az csakugyan jó. A mult hó 16-án megjelent 3-ik számban az első cikk Riedl Szendétől a tanügyről szól, minket is érdeke), mert a többi között a tanári értekezletek létrejöttét nagyon óhajtja; a második cikkben Hens zlman európai hirü tudósunk értekezik az építészetről; igen érdekes és tanulságos cikkek vannak benne Brehm Károlytól, Vadnaytól, Se-1 in a tói, a ki angol lady létére oly tősgyökeresen ir magyarul, mintha nem is Albionban, hanem Debrecenben nevelkedett volna fel ; továbbá néhány kitűnő tudományos könyv birálatos ismertetése van benne közölve. — T. olvasók e lapnak pártolását elvitázhatlan irodalmi becsén kivül nemzetségi tekintetek is nagyon ajánlják; — ugyanis e lapba különféle nemzetiségű, francia, angol, német tudósok dolgoznak, a kik jól tudják azt, hogy e fajból ezenkívül nincs több lapunk, s ha mi még ezt is megbukni engedjük, milyen csúf dolog leszen az, majd mikor ezek a tudósok mindenfelé híresztelik, hogy mi magyarok csak száj hősködni tudunk, s ha kenyértörésre kerül a dolog szépen zsebre dugjuk kezünket, nem ám azért, hogy onnan közművelődésünk terjesztésére pénzt huzzunk ki, hanem hogy tétlenül bevárjuk, ha valahogy a sült galamb szájunkba repülne; azért t. olvasók, ha nem gyötri is önöket a tudományszomj, hozassák meg e lapot legalább nemzeti büszkeségből, a cél ekkor is el leszen érve, mert reméljük, hogy unalmas óráikban legalább egyszer átlapozzák azt, a miért pénzt adtak ki. HELYREIGAZÍTÁS. Lap 973, t

sor 6, „50 o. írttal,'< — olv. 50 y.frttal, azaz, váltó frttal.