Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-08-06 / 32. szám

kai a lejárat előtt 14 nappal tudatni. — Ha valamely egyház a biztosítása lejáratáig, az uj időre nem küldi be illetőségét, az ügynök tartozik azt még egyszer sürgetve és ajánlva felszólítani, erről egyszersmint jelentés tétetvén, ugy az igazgatónak, mint az illető kerületi főtiszt, superintendentiának, mely időközileg fedezni fogja az egyházkerületi pénztárból a majdan a visitatiokor behajtandó illetőséget. — Ez esetben azonban obligát kötelesség lévén, az egyház biztosítása, a lelkész és gondnok felelős és a kártérítésre köteles az ily időközben történendő kárért az egyházkerület irányában. — Későbbi években az évenkint fizetendő dijak az egyházkerületek fő pénztárai által fizetendők az egyletnek, — mely azokat az egyes egyházaktól a most mondott módozatokban inkassálja. Ekkor majd kötelesek leendenek az egyes vizsgáló egyházi orgánumok rendesen utánnézni, vájjon a biztosítás rendszerint történt-e és hogy a díjak pontosan befizettettek-e ? 21. §. Tűzkár esetben az 5. §-ban elfogadott biztosítási feltételére lesznek irányt adók — azon megjegyzéssel, mikép a biztositás felvételénél azon érték legyen mérvadó, a mennyiből az illető tárgy szerencsétlenség esetén teljesen helyreállítható lenne ugy, a mennyiben annak jelenlegi helyreállítása a feltétel idejében a helyi viszonyok szerint kerülne. VII dilc Fejezet. Ügyvitel. 22. §. Az egylet üzleti éve a naptári év. A választmány a közgyűlés által jóváhagyott elvek alapján szervezett ügyrend értelmében az igazgatóság, a pénztár, a könyvvitel számára kimerítő utasításokat szerkesztend, és azokat az illetőkkel közlendi. Az egylet mindennemű értéke, pénze tűz és betörés ellen biztos szekrényben 2 vagy 3 különböző nyilási zárral ellátott pénztárban fog őriztetni. Ennek egyik kulcsa a választmány működésben levő tagjánál vagy az alelnöknél, másika pedig az igazgatónál van. — A készpénzből a kézi pénztárban 4000 frt tartatik csak, a többinek gyümölcsöztetéséről a választmány gondoskodik, első évben valamely pénzintézetnél folytonos felmondhatás mellett tartassék ; a tartaléktöke teljes fokra iutása után pedig a 10. §. modozata szerint. Az év végén december 31-én a számadások bezáratván a mérleg elkészíttetik, ezen számadási okmány, melyet okadás, jelentés mellett az igazgató készít, a közgyűlés előtt legalább 6 héttel a választmánynak átvizsgálat végett beterjesztendő, mely ahhoz megjegyzését csatolja. , Az évenkénti nyeremény akkép számíttatik ki, hogy a nyert jövedelemből az összes költségek és kezelési dijak, a még folyó kockázatokra szükséges megfelelő díjöszveg és a bejelentett de még folyóvá nem tett károk öszvege levonatnak a 8-dik §-ban foglalt díjjazás arányában. Szabályul veendő, hogy ha az illető tételek pontosan nem constatirozhatók, az activáknál inkább kevesebb veendő. Az akkép kimunkált fölösleg képezi a tiszta nyereményt, melyből a 9. §. értelmében, 75% a tartalékhoz csatolandó, 3% az alelnök és választmánynak, 2% az igazgatónak jár, a többi 20% pedig az egyes csatlakozott egyházkerületek közt biztosítási értékeikhöz aránylag leend felosztandó. VIII. Fejezet. A társaság feloszlása. 23. §. A társaság feloszlik, ha 2 évvel a 30 év előtt, tehát a fennállás 28-ik évének közgyűlésében, a további fennállás el nem határoztatik. Az alapszabályok megváltoztatását , a fennállás meghosszabbítását , vagy az egylet feloszlását tárgyaló indítványok, csak egy különösen e célra összehívott közgyűlésen tárgyaltatnak, melynél, a szavazatok % kívántatik meg a feloszlást illető érvényes határozatra, a mely alkalomnál tüzetes gondoskodás teendő, az egylet kötelezettségeinek teljes kiegyenlítésére, 24. §. Különös határozatok. Egyleti hivatalnokul nem választhatók, és hivatalt nem viselhetnek, kik csődbe estek vagy fizetéseiket megszüntették anélkül hogy hitelezőiket teljesen kielégítették volna, s azok kik valamely bűntett miatt birói vizsgálat alatt állanak, és ártatlanoknak nem nyilváníttattak. — Ha ilyes körülmény a hivataloskodás alatt áll be rögtöni hivatalvesztést von maga után. 25. §. Az egyházak lelkészeinek, tanárainak jogukban van, ha ezt tenni kivánják, egyházi épületekben fekvő ingóságaikat az egyletnél biztositás végett bejelenteni, mely köteles ezen egyeseknek mind azon előnyöket megszavazni, melyeket a jelen szabályok folytán az egyházak birnak. 26. §. A tartandó első vagy későbbi közgyűlésnek tartatik fenn azon jog, vájjon hajlandó-e a közművelés és vallásosság terjesztése mellett éltöket feláldozó egyházi tanároknak és lelkészeknek érdekében ezen egyelőre tüzbiztositási egyletet a lelkészek, tanárok, tanítók életbiztosítási vagy nyugdíjintézete, magasztos elveivel összekötni. Azon esetben, ha ez történik a közgyűlés határozza meg, hogy mennyivel járul évenkint a tűzbiztosítás jövedelmiből az általános egyházi nyugdijintézeti s életbiztosítási alaphoz. 27. §. Azon esetben, ha a testvér ág03tai hitvallása hazai egyházak, és az erdélyi protestáns hitfeleink ezen egylethöz csatlakozni hajlandók lennének: abba szívesen elfogván fogadtatni minden ezen egylettel, alapszabályaival, s intézményeivel és utasításaival járó nye-