Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1865-08-06 / 32. szám
5. §. Az általános biztosítási feltételek csak hasonlók lehetvén az eddig használatban lévő és engedélyzetthez, azok az ezen alapszabályokhoz rekesztettben fogadtatnak el. 6. §, Az alkalmazásba jövő díjszabály oly szinvonalra veendő, hogy az eddigi, az egyházakróli tapasztalások szerint mutatkozott tűzveszélynek minimumát, i legalább is még egyszer meghaladja. — Ha azonban azon nem várt eset következnék be, hogy az előlegesen megalapított díjbevétel a károkat teljesen nem fedezné; joga van az egyletnek a biztosítás külömbeni megszüntetése mellett aránylagos dij-után-fizetést követelni; mely azonban a bizt. érték l°/0 -jénél többre nem emeltetik. 7. §. Az egylet kezességét képezi ekkép az évenkint beveendő díjösszeg, az ebből képezni szokott tartalék és esetleg a kölcsönösség elvéből folyó után fizethetési jog. 8. §. A díjfizetés következőkép határoztatik meg. Az éghetőségi veszély vagy kockázat veszélyének arányában a vidékek első és második osztályúvá soroztainak, és pedig minden 100 frt után a kevésbé tűzveszélyesebbnek ismert helyeken, minőnek tekintetnek a nagyobb városok : Cserép 20 kr, zsindely 60 kr, nád és zsup 80 kr.; a tűzvésznek inkább kitett helyeken, milyeneknek a kisebb városok s faluk tekintendők : Cserép 20 kr, zsindely 66 kr, nád és zsup 100 kr, egyébiránt az igazgatóságnak fenmarad a jog, ezen díjazás határain belől, a szerzendő tapasztalathoz képest ezen osztályozásban módosításokat és kedvezményeket életbe léptetni, különösen a szegényebb egyházak iránti tekintetből. — Bélyeg és adótól a kölcsönös egylet természeténél fogva mentesítve vau. 9. §. A tartaléktőke az évenkénti tiszta nyereményből leend alakítandó, ugy hogy az évenkénti tiszta nyeremény %-de fog erre fordíttatni mind addig, mig az a biztosított érték l°/0 -jét, mint a károsodás fő maximumát meg nem üti. Ez lenne mintegy 80,000 frt; vagy pedig az egész tiszta jövedelem 10 évig tőkésittetni fog ; ekkor fogván az e célból összehívandó rendkívüli gyűlés határozni a felett, vájjon további díjfizetés az egyes egyházaktól követeltessék-e : és hogy ez esetben ezen alap kamatja képezze a károsodások kifizetését, vagy pedig az alap gyűjtendő 20 évig — és akkor történjék határozat a nyeremény hova fordítása felől"? 10. §. A tartalék készpénze. a) Állampapírok vagy más érték- vagy iparpapírok vételére vagy azokra adandó kölcsönökre fordítható, az első években azonban a készpénzek folyó számlára oly pénzintézeteknél elhelyezendők, hol mindenkoron felvehetők. , b) Váltók leszámítására is fordítható később, melyeknek azonban 3 biztosnak ismert egyén aláírásával kell ellátva lenniök. c) Fekvő javak szerzésére a mennyiben ilyenek a társaság üzletéhez szükségeltetnének, vagy a mennyiben ilyeneket viszkereset útjánál nyert végrehajtások esetén megvenni kénytelen lenne. III. Fejezet. Az egylet szerkezete. 11. §. Az egyletet a következő közegek névszerint: A) a közgyűlés B) a választmány C) az igazgatóság képviselik, és ugyan ezek vezetik a társaság saját üzletét is. 12. §. A közgyűlést az abban személyesen résztvevő tagok alkotják, ez áll a következőkből: Egy elnök. Egy alelnök. Egy tollvivő és a minden egyházkerületből e célra a központi hivatal székhelyére delegált tagokból. Szavazati jog csak személyesen vagy erre meghatalmazott, megválasztott más kerületi képviselő által gyakorolható. 15. §. Rendes közgyűlés évenkint egyszer fog tartatni nevezetesen Hóban ...... napon. 14. §, Rendkívüli közgyűlést a választmány többsége tartathat, sőt köteles ezt összehívni valahányszor ezt az illető hatóság elrendeli, vagy az igazgató szükségesnek találandja, vagy valyamelyike az egyházkerületeknek vagy egyházmegyéknek írásban kívánja. 15. §. Hogy a rendes, mint rendkívüli közgyűlés összehívása 4 héttel előbb a tanácskozmány tárgyainak közzététele mellett az egyházi és iskolai és a magyar hivatalos lapban közzététetett hirdetmény utján történik, mi egyszersmind az illető hatóságnál is bejelentendő. 16. §. Hogy a közgyűlés jogérvényes határozatot hozhasson, a szavazatképes tagok számának fele részé kell hogy jelen legyen. Ha e szám el nem éretnék, akkor 5—6 héti időközzel uj közgyűlés megtartása rendelendő el. — Egy ily másodízben összehívott közgyűlésnek határozathozatali képessége nincsen semminemű határozott számához a szavazatoknak kötve, mindazáltal csak oly tárgyak felett hozathatik határozat, melyek a korábbi programmban kitűzve voltak. 17. §. A közgyűlésen az egyesület elnöke elnököl, ennek akadályoztatása esetében az alelnök, és ha ez is akadályoztatnék, akkor a közgyűlés által megbízandó egyik választmányi tag fogja az elnököt helyettesiteni. A jegyzökönyvet a társulati tollvivő vezeti. Az elnök vezeti a tanácskozást és rendeli el a szavazást. A határozatok általános szótöbbséggel hozatnak, mit szükségképen szavazat által kell constatirozni. Egyenlő szavazatok esetében azon nézet emeltetik határozattá, melyhez az elnök járult.
