Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-07-30 / 31. szám

álló társulattali szerződés alkalmával felajánlottak, mert la bármely más biztosítási módnak elfogadása mellett Í8? a kezelés bajai ugy is az egyházaknak maradnak terhetil, — az erre fordítandó erőket, ügybuzgalmat, munkásságot miért ne lehetne inkább igénybe venni akkor, midőn nem egy magányvállalat érdeke hanem tisztán az egyházak előmenetelére célzó szövetkezés, társulás java eszközöltetnék általuk. A főtiszteletü superintendentiáktól függ egyedül akarják-e vagy nem az egylet megalkotását, mert az létre hozható, s azért h szűk hogy e tekintetben nézeteink pártolásra találandnak. Azonban az ügynek gyakorlati oldalára térve, mindenek előtt szükségesnek látjuk megjegyezni, miszerint számításainknál azon kulcsot vettük alapul, mely a külömböző biztosító intézetektől az egyházkerületnek felajánlott árakból vala előszerezhetö, és a valószínű az eddigi tapasztalás szerinti károkkal hasonlítottuk azt öszsze, hogy igy a lehetőleg helyes eredményre juthassunk. Mi e tekintetben ugy láttuk, hogy a legolcsóbb ajánlatnál is kevesebbe jön az egyházi biztosítás, ha a kölcsönösségen alapuló önvédegylet elve elfogadtatik. A kiszámított díjaknál az ajánlott bruttó-díjat vettük figyelembe, azon engedményt, melyet a kezelésért, az ügylet gondjaiért a társulatok ajánlottak, és melynek csak igen csekély része lenne félre tehető, miután maga a tiszántúli főtiszteletü ref. egyházkerület is az ajánlott: 25%-bői 15% kezelési kiadásra és csak 10%-tet félre teendőnek határozott fordítani, — kiadásban tettük és ekkép mérlegeztünk. Számításunkat egyelőre csak a ref. hitvallású 4 egyházkerület éghetőségeire tettük, és a biztosítási érték meghatározásánál minden adatok hiányában más alapot nem vehettünk,'raint hogy a magyar hazában tudtunk szerint a legkevesebb m. e. 1700 —1800 protestáns ref. egyház van, ide nem értve még a tanodai és más különálló egyes egyházi testületeket. Nem csalatkozunk ekkép ha azt mondjuk, hogy tekintve az egyházak templomait, azok szinte legtöbb helyt biztosítandó belső részeit, a tornyokat, paplakokat, tanárt lakásokat, és az iskolákat, mikép egyre másra minden egyházban van 4000 frtnyi éghetöség, mi 1800 egyháznál 7.200,000 frtot tesz. — A nagyobb épületeket nagyobb városokban 500,000 írtra tehetjük, ezenfelül az összes harangok és órák is megérnek 1.000,000 frtot, s igy volna 8.700,000 frt. ref. egyházi vagyon tüz ellen biztosítandó, ide nem értve az egyház tisztviselőinek biztosítandó ingóságait, mire annak idején szinte visszatérni tátrak leszünk. Az eddigi tapasztalás szerint igen kevés egyház •volt ehhez aránylag teljes értékben biztosítva, mert gyakran az ügy félreértése is, az alacsony becsüt idézte elő, de legtöbb esetben, a fizetési összeg nagysága miatt a valóságos érték csak részben lön biztosítva. Ezen azonban a kölcsönös önvédegylet által segítve leend, mert jutányosabbá tétetvén a díjazás, könnyen és megerőltetés nélkül fog a valódi nagyobb értékösszeg bevallattatni. De mi a számítás könnyebbségéért nem veszünk többet 8,000,000 frtnál; lássuk tehát, hogy mi lenne az eredmény még azon esetben is, ha ezen célba vett következésre az ágostai hitv. testvér egyházkerületeket megnyerni szerencsések nem lehetnénk. A díjszámítást az első magyar bíztotdtó társulat által tett ajánlat szerint eszközöltük még ffdig annak engedményei leszámítása nélkül. Lehettünk volna jutányosabbak, sőt kellett volna lennünk; de épen azért, — mert a kölcsönösség alapján vagyunk megbízva tervezetet kidolgozni — fogadtuk ei kezdetnek az engedmenyek nélküli díjt; mert először ezs már is annyival jutányosabb az eddigi díjjazásnál, hogy annak fizetése könnyen elviselhető ; másodszor pedig azért, hogy még azon esetben is, ha a normális állapotokon felül nagyobb szerencsétlenség mindjárt az első években következnék be, ne kellessék a tagokat utánfizetéssel terhelni; a legközelebbi 2—3-ik évben úgyis bekövetkezvén már azon időpont, a melyben vagy a díjak lesznek még lejebb szálithatók, vagy pedig egy nagyobb fölösleg felett lehetend rendelkezni, egyébiránt az egyes társulatok altal ajánlott engedmény ugyia a& ügyelet feltartására és csak részben félre teendőnek volt szánva, mely feltartási költséget mi külön kiadásba tettük. A kérdéses díjazásaink tehát Cserép. Zsindely. Zsup v. nád I. Városokban 20 kr 60 kr 80 kr II. Falukon 25 „ 66 „ 100 „ az mi átlagosan 100 frt után 58 kr díjat tesz, és nem a tömegességnél küldöttségileg megállapított és elfogadhatónak ajánlott 75 kr átlagos díjat. A négy református egyház Összes bevétv>ie tehát lenne csak 8 millió forint után átlagosan 58 krral. 46.4000 - forint. A tűzkárok felszámításában következőleg jártunk el. Megnéztük mennyit fizetett az első magyar bizt. társulat reform, egyházi éghetőségekért a legutóbbi években, mely mellett azonban kérjük figyelembe venni, hogy az abban kimutatott tűzkárok főleíj az 1862— 63-iki száraz éveknek jönnek terhére, melyekben 2 —3-szor any— nyi égés volt, melyeknél szoktak legkiváltkép az egyázi. vagyonok érdekeltetni, mint akár az előbbeni akár az azótai években, — Rendes aránynak tehát a magasság miatt még ez sem volna vehető ! Az első magyar biztosító társulat mellékelt kimutatása szerint ref egyházi vagyonért kifizetett tűzkár pótlásért :