Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-07-30 / 31. szám

PROTESTÁNS AZI ES SZERKESZTŐ- ÉS KIADO-hivatal: Alipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozbordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 80 ujkr. TISCHENDORF CONSTANTIN. (Folytatás és vége.) A zaj, melyet Tischendorf neve és munkálatai a szent városban csináltak, magára vonta az oroszok ügyeimét. Hogy az oroszok Jerusálemet szemmel tartják, igen természetes; krimiai megverettetésiik épenséggel nem tette őket közönyösökké azon dolgok iránt, melyek ázsiai Törökországot illetik. Ugyanazon évben, midőn Sebastopol bukása után a párisi béke az orosz nagyravágyásnak megállapodást parancsolt, és az ottoman birodalmat ismét megszilárdította, azaz azon időpontban, midőn jó időre a harcias vállalatok helyébe a béke munkája lépett, az orosz legatio főnöke megkináltatta a Drezdai udvar által Tischendorfot, hogy vállalkozzék még egy harmadik expeditióra Palaestinába Sándor cár nevében és költsé-i geire. Az alkudozások hamar véget értek, dacára annak, hogy az orosz udvarnál találkoztak bizonyos vakbuzgók, kiket nagy aggodalomba ejtett az, hogy protestáns embert láttak az oroszok vallás érdekibe beavattatni. Az előkészületek kis halasztást tettek szükségessé. Constantin Nagyherceg és a Nagyhercegné azon voltak, hogy Palaestinában a hires tudós társaságában legyenek. Minden ugy lett elintézve, hogy e találkozás megtörténjék. Tischendorf 1859. január 11-én utazott el egy maga Triestből. Első állomása Egyiptom volt. A „Calcutta," a Lloyd társaságnak egy osztrák hajója vitte el őt a mozgalmas Alexandriába, melyet Mehemet Ali egész európai várossá változtatott át; de a mi utazónk figyelmét Alexendria haladása le nem köti. Tizenöt évvel azelőtt a Niluson utazott Alexandriából Kairóba és mind a mellett hogy a szél a legkedvezőbb volt, az utazás négy napig tartott. 1853 a gőzhajónak is közel 30 óra kellett; 1859 vasúton öt-hat óra elég volt. De Kairó sem birta figyelmét elfoglalni; őt más gondolatok ragadták. „Nem tudtam — igy ir — sem a várost élvezni, sem semmi kirándulást tenni az anynyira érdekes vidékre, mely környezi; türelmetlen voltam, hogy a Sináit viszontlássam. Valami sürgető hatalom — ezt éreztem, a nélkül hogy magamnak róla számot adni birtam volna — ragadott ki engem tűzhelyem békességes működéséből, hogy ez utazásra vállalkozzam. Különösen a Sinái az ő zárdájával, mind a mellett hogy már kétszer meglátogattam, a Sinái intett felém, a Sinái hívogatott \a Látni való, hogy a legszigorúbb eruditionak is megvannak a maga elragadtatásai. A tudomány vándora tehát Kairóban való tartózkodását csak arra használja fel, hogv az expeditiojára való előkészületeket megtegye. Kairóból Suezig a vasút megrövidíti a távolságot, de Suezbőla Sináiigaz út liosszu és terhes; át kell kelni egy tengeröblön, keresztül kell hatolni teve hátán egy pusztán, és meredek hegyeket kell megmászni. Az orosz consul ajánlata folytán a Suezi kormányzó, Selim Pasa, Mehemet Alinak egy régi bajtársa maga elibe parancsoltatta Nazar Beduint, a karaván vezetőjét, és pár szóból álló igen erős ékesszólásu beszédet intézett hozzá: ha nem hoz a Sináiról levelet, melyben ura a tett szolgálatával való teljes megelégedését jelenti, akkor fejével játszik; egy Suezi pasának hosszú kari vannak és maga a puszta sem birná megvéd bűnöst. Igy betanítva a beduin példás vezetőü{;siaűlf 61 :WÍ $