Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-07-23 / 30. szám

nem találjuk fel a német kneipék kedélyes mulatságait, nem a német céhtermészetü diák egyleteket; de azon kellemetlen betyárkodást sem, mi a német Bursehokat gyakran kitünteti. A holland tanulóegyletek tudományos célból alakult önképző társaságok, a német céhrendszer minden szinezete nélkül. A magyar ember itt kedvesen látott vendég. E kis, szabad nép nagyon jó! meg tudja érteni a magyar politikai törekvéseit, becsüli nemes szabadelvüségéért; mig a nagy német nemzet, mely tudománya által a világot hódította meg, bámulatos, mily csekély politikai fejlettséggel bír! Régebb a magyar ifjak nagyon sürün látogatták a holland egyetemeket, egy nem rég elhalt nagyon öreg tanár mondá nekem, hogy az ö diák korában annyi volt a magyar tanuló Hollandban, hogy az a megjegyzés élt itt, hogy Magyarországon bizonyosan a legegyszerűbb földmives is hallott a holland egyetemekről. Sokan, sokkal többen mint most, részesültek stipendiumban ; de a francia forradalom alatt e segélypénzek elenyésztek, némelyik talán a nagy hóditó fényes hadjáratait segité elő, s ma már nem lehel többé sorsukat kideríteni. 1863 őszén kollegámmal több kisérletet tettünk, hogy vagy egy ré^ bedugult segélyforrást a magyar ifjak számára újból megnyissunk, több tanár nyújtott törekvésünkben szíves segédkezet; de semmi kielégítő írott emléket nem találhattunk, — a dolog már régebb elenyészett, minthogy ki lehetne tisztázni, — eddig kelett volna Kérelmezéseinknek mégis meg volt azon sikere, hogy a derék, i jó utrechti theol. tanárok még azon őszszel a Bernhardi-i num stipendiumra felvettek egy harmadik magyart, s egy év múlva a magyar stipendiaristák számát négyre szaporították, mindegyiket segélyezve évenként 600 holl. frttal, s haza menetelkor 50 b. frt viaticummal. — Legyen feljegyezve magyar református egyházunkban ezen derék hitrokonok jósága !! Kovács Albert. ISKOLAÜGY. NYÍREGYHÁZÁRÓL, jul. 7. A magyarhoni ev. ág, hitv. egyetemes egyház, mely a szellemi felvilágosodás, és tudományos elöhaladás elvét magáénak vallja, mindig örömmel fogja üdvözölni, valamely uj tanintézetnek, mint a tudományos műveltség uj forrásának, keletkeztét. Ily intézetnek bemutatása, célja e sorok írójának. Nemes Nyíregyháza városa, melynek lakossága kétharmadrészben ágostai hitvallású, fellelkesülve a népnevelés szent ügye mellett, és szellemi műveltségre akarván fektetni polgárainak jövőjét, 1861 évben az államkölcsönből bejött pénzösszeget kizárólag iskolai célokra forditá, akként, hogy az egyházhívek számához aránylag, minden más hiífelekezetbeli egyházaknak, még az izraelita közönséget sem vive ki, egy az elemi iskolák emelésére fordítandó pénzösszeget, — az ev. ág. hitv. egyháznak pedig, egy evangyelicum algymnasiurnra egy százezer frtnyi tőkét alapitványozott. Az alapitványozó város, és az alapítványt elfogadandó egyház között az alapitványlevél foganatosítása körül támadt nehézségek, egy ideig lidércként nehezedtek ez intézetre, úgy hogy csak az 186%-ki iskolai év kezdetén fejeztethetett be létrehozásának nehéz müve. E tanintézet közelebbi megismertetése céljából szükségesnek tartom a jelen évi „algymnasiumi Tudósitványból" a következőket nyilvánosságra hozni: 1. Az ezen tanintézetet igazgató iskolai tanács, az egyik helybeli lelkész és iskolai feügyelő ikerelnöklete mellett, — a hegyalljai ev. esperesség kijelölése folytán, az egyházlanács által 6 évre választott 12 tagból áll, kikhez még a másik helybeli lelkész, egyházfelügyelö, s az igazgató tanár is tartoznak. 2. A tanintézetben: Palánszky Sámuel, dr. Emeniczy Geyza, Weisz Vilmos mint rendes, Kovács János mint rendkívüli tanárok, az algymnasiumi 4 osztályt, az egyetemes gyülésileg megállapított tanrendszer szerint vezetik. 3. Tanult ez évben a 4 osztályban összesen 65 ta'nuló, kik, néhányat kivéve, nyíregyháziak, s kik között izraeliták is vannak. 4. A rajz, mint kötelezett tantárgy, dijtalanul taníttatik. Van ifjúsági könyvtár, testgyakorda, s mintegy 2,000 írtnyi értékű taneszközök és gyűjtemények. Alkalom a francia és angol nyelvek és a zene megtanulhatására szintén nem hiányzik. 5. Helybeli származású ev. tanulók tandíjmentesek, idegenek fizetnek évi tandij fejében 8, beiratási dijjul 1, a könyvtárra 1 frtot. Szegények tandijjmentesek. Eddig az intézetnek saját épülete nem lévén zsellérkedni kényszerült, ez évben azonban az I. osztály tanárának laka kizárólagos iskolai épületül át fog alakitatni, melyben a rendszeres tanítás sept. Il-én kezdetét veendi. Eszmekapcsolatnál fogva, álljon itt néhány adat elemi iskoláinkról is. A városban van 8 iskolánk, melyekben 7 rendes, egy rendkívüli tanitó, 7 segéddel működött, és 946 gyermek tanult.; —• a két év előtti aszályszülte Ínség miatt megengedett és létesült 7 tanyai iskolában, 7 ideiglenes tanitó vezelése mellett tanult 347, s igy összesen 12C3 gyermek — mely szám ha az egyházhivek számával mely 11 — 12 ezerre megy, párhuzamba tétetik, arról tészen bizonyságot, hogy nálunk az iskoláztatás meglehetős jó lábon áll, ámbá» valószínű, hosry az elszórt tanyákon iskolázatlan gyermekek nem csekély számmal találtatnak. Eddig a hangoztató módszert követtükk, most már az irvaolvasást kezdjük sze'p sikerrel gyakorlatba venni, és az ütenyirás is meghonosult iskoláinkban. A tanitó nehéz feladatát még inkább nehezíti nálunk a tanuló gyermekek túlságos száma, mely két iskolában 200-ra és azon felül megy, a többiben 90 és 180 között változik, hozzájárulván a két t. i. szláv és magyar nyel-