Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-07-23 / 30. szám

nem találjuk fel a német kneipék kedélyes mulatságait, nem a német céhtermészetü diák egyleteket; de azon kellemetlen betyárkodást sem, mi a német Bursehokat gyakran kitünteti. A holland tanulóegyletek tudomá­nyos célból alakult önképző társaságok, a német céhrend­szer minden szinezete nélkül. A magyar ember itt kedvesen látott vendég. E kis, szabad nép nagyon jó! meg tudja érteni a magyar politi­kai törekvéseit, becsüli nemes szabadelvüségéért; mig a nagy német nemzet, mely tudománya által a világot hó­dította meg, bámulatos, mily csekély politikai fejlettség­gel bír! Régebb a magyar ifjak nagyon sürün látogatták a holland egyetemeket, egy nem rég elhalt nagyon öreg ta­nár mondá nekem, hogy az ö diák korában annyi volt a magyar tanuló Hollandban, hogy az a megjegyzés élt itt, hogy Magyarországon bizonyosan a legegyszerűbb földmives is hallott a holland egyetemekről. Sokan, sok­kal többen mint most, részesültek stipendiumban ; de a francia forradalom alatt e segélypénzek elenyésztek, né­melyik talán a nagy hóditó fényes hadjáratait segité elő, s ma már nem lehel többé sorsukat kideríteni. 1863 őszén kollegámmal több kisérletet tettünk, hogy vagy egy ré^ bedugult segélyforrást a magyar ifjak számára újból megnyissunk, több tanár nyújtott törekvésünkben szíves segédkezet; de semmi kielégítő írott emléket nem talál­hattunk, — a dolog már régebb elenyészett, minthogy ki lehetne tisztázni, — eddig kelett volna Kérel­mezéseinknek mégis meg volt azon sikere, hogy a derék, i jó utrechti theol. tanárok még azon őszszel a Bernhardi-i num stipendiumra felvettek egy harmadik magyart, s egy év múlva a magyar stipendiaristák számát négyre sza­porították, mindegyiket segélyezve évenként 600 holl. frttal, s haza menetelkor 50 b. frt viaticummal. — Le­gyen feljegyezve magyar református egyházunkban ezen derék hitrokonok jósága !! Kovács Albert. ISKOLAÜGY. NYÍREGYHÁZÁRÓL, jul. 7. A magyarhoni ev. ág, hitv. egyetemes egyház, mely a szellemi felvilágoso­dás, és tudományos elöhaladás elvét magáénak vallja, mindig örömmel fogja üdvözölni, valamely uj tanintézet­nek, mint a tudományos műveltség uj forrásának, kelet­keztét. Ily intézetnek bemutatása, célja e sorok írójának. Nemes Nyíregyháza városa, melynek lakossága két­harmadrészben ágostai hitvallású, fellelkesülve a népne­velés szent ügye mellett, és szellemi műveltségre akar­ván fektetni polgárainak jövőjét, 1861 évben az állam­kölcsönből bejött pénzösszeget kizárólag iskolai célokra forditá, akként, hogy az egyházhívek számához arány­lag, minden más hiífelekezetbeli egyházaknak, még az izraelita közönséget sem vive ki, egy az elemi iskolák emelésére fordítandó pénzösszeget, — az ev. ág. hitv. egyháznak pedig, egy evangyelicum algymnasiurnra egy százezer frtnyi tőkét alapitványozott. Az alapitványozó város, és az alapítványt elfogadandó egyház között az alapitványlevél foganatosítása körül támadt nehéz­ségek, egy ideig lidércként nehezedtek ez intézetre, úgy hogy csak az 186%-ki iskolai év kezdetén fejeztethetett be létrehozásának nehéz müve. E tanintézet közelebbi megismertetése céljából szükségesnek tartom a jelen évi „algymnasiumi Tudó­sitványból" a következőket nyilvánosságra hozni: 1. Az ezen tanintézetet igazgató iskolai tanács, az egyik helybeli lelkész és iskolai feügyelő ikerelnöklete mellett, — a hegyalljai ev. esperesség kijelölése folytán, az egyházlanács által 6 évre választott 12 tagból áll, kikhez még a másik helybeli lelkész, egyházfelügyelö, s az igazgató tanár is tartoznak. 2. A tanintézetben: Palánszky Sámuel, dr. Eme­niczy Geyza, Weisz Vilmos mint rendes, Kovács János mint rendkívüli tanárok, az algymnasiumi 4 osztályt, az egyetemes gyülésileg megállapított tanrendszer szerint vezetik. 3. Tanult ez évben a 4 osztályban összesen 65 ta­'nuló, kik, néhányat kivéve, nyíregyháziak, s kik között izraeliták is vannak. 4. A rajz, mint kötelezett tantárgy, dijtalanul tanít­tatik. Van ifjúsági könyvtár, testgyakorda, s mintegy 2,000 írtnyi értékű taneszközök és gyűjtemények. Alka­lom a francia és angol nyelvek és a zene megtanulha­tására szintén nem hiányzik. 5. Helybeli származású ev. tanulók tandíjmentesek, idegenek fizetnek évi tandij fejében 8, beiratási dijjul 1, a könyvtárra 1 frtot. Szegények tandijjmentesek. Eddig az intézetnek saját épülete nem lévén zsel­lérkedni kényszerült, ez évben azonban az I. osztály tanárának laka kizárólagos iskolai épületül át fog ala­kitatni, melyben a rendszeres tanítás sept. Il-én kezdetét veendi. Eszmekapcsolatnál fogva, álljon itt néhány adat elemi iskoláinkról is. A városban van 8 iskolánk, melyek­ben 7 rendes, egy rendkívüli tanitó, 7 segéddel működött, és 946 gyermek tanult.; —• a két év előtti aszályszülte Ín­ség miatt megengedett és létesült 7 tanyai iskolában, 7 ideiglenes tanitó vezelése mellett tanult 347, s igy össze­sen 12C3 gyermek — mely szám ha az egyházhivek szá­mával mely 11 — 12 ezerre megy, párhuzamba tétetik, ar­ról tészen bizonyságot, hogy nálunk az iskoláztatás meg­lehetős jó lábon áll, ámbá» valószínű, hosry az elszórt ta­nyákon iskolázatlan gyermekek nem csekély számmal találtatnak. Eddig a hangoztató módszert követtükk, most már az irvaolvasást kezdjük sze'p sikerrel gyakor­latba venni, és az ütenyirás is meghonosult iskoláinkban. A tanitó nehéz feladatát még inkább nehezíti nálunk a tanuló gyermekek túlságos száma, mely két iskolában 200-ra és azon felül megy, a többiben 90 és 180 között változik, hozzájárulván a két t. i. szláv és magyar nyel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom