Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1865-07-16 / 29. szám
pezde Pápán lenEe is, legfölebb csak növelés és oktatástant hallgathatnának a képezdei növendékekkel és semmi egyebet, mert az ő szakjok egészen más, s e szak által is ' eléggé el vannak foglalva. Azonban e látszólagos nyereség, hogy a paedagogikumokat a képezdei növendékekkel együtt hallgathatnák, erős meggyőződésünk, hogy nem nyereség, hanem veszteség lenne valamelyik hallgató félre. Ugyanis a képezdében a paedagogikumokat sokkal népszerűbben s inkább a gyakorlat mint a tudomány szempontjából kell tárgyalni - a lelkész növendékeknek meg már mint a bölcsészi tanfolyamhoz tartozót kiválólag a tudomány szempontjából kell tanulmányozni — mind a két szempontnak pedig ugyanazon óra alatt megfelelni nem lehetne, s igy ha csak a képezde növendékeinek képzettségihez mért népszerű modorban adatnék e tan, a lelkész növendékek vesztenék el bölcsészeti tanulmányaik egyik nevezetes ágát, ha csak ő nekik még külön óra is nem adatnék e szempontból; de igy meg a második előadás fölöslegessé tenné a képezdébeni paedagogika hallgatást, mely annak ki a bölcseleti szempont helyes felfogására nem eléggé képzett, — mint a képezdei növendék - nélkülözhetlen, mig a bölcseleti tanfolyamra eléggé képzettnek meg ez fölösleges, mert magában érthető. A paedagogicumoknak inkább tudományos szempontbóli előadására van már Pápán katedránk, azért a képezdének pápáni fölállításából ujabb nyereséget a lelkész növendékekre nézve nem találunk. A negyedik érvre feleljenek a következő tények: Németországban, melyről egy prot. ember sem fogja tagadni, hogy a képezdék fölállításában követésre méltó ügyességet, belátást s tapintatot tanúsít, 1811 ig több mint 40 úgynevezett Lehrerseminarium állíttatott fel, s ezek közül felsőbb tanintézet mellett csupán 4, t. i. a berlini, königsbergi, marburgi és müncheni állitatott, a többi mind felsőbb tanintézetekkel nem biró helyeken szerveztetett, sőt a müncheni is fölállítása után 7 évre szinte ily helyre tétetett át; 1811 óta pedig, bár szinte mintegy 20 ily intézet alapíttatott, csak egyetlen egy se tétetett felsőbb tanintézet mellé, de még csak jelentékenyebb városokba se, sőt a berlini intézet városi iskolatanitók ké~ pezdéjévé alakíttatott át. Ezek tények, tények ama gondolkozó, mindent megfontoló nép köréből, mely ha a képezdére vagy annak tanáraira nézve, erkölcsi vagy szellemi nyereséget látott volna abból, ha a tanitóképezdék felsőbb tanintézetek mellett lennének, bizonyára sietett volna e nyereséget el nem szalasztani ; tények melyek nemcsak ezen utolsó Pápa melletti érvet semmitik meg, hanem általában határozottan Pápa ellen szólanak. Kitűnik az eddigiekből, hogy a t. képezde helyiségéül I ápát nem csak döntő ok, de még csak észrevehető előny sem ajánlja, sőt a mellette felhozott két utolsó érv inkább ellene szól: ez okból egyházmegyénk, a t. bizottmány ajánlatának félretételével, egyházkerületi képezdei helyiségül Csurgót ajánlja fel. , (Vége köv.) ASZÓD, jun. 28-án 1865. Az aszódi ágostai hitv. evang. algymnasiumban f. hó 23-án és 24-én tartattak meg a nyilvános vizsgák; és pedig örvendetes eredménynyel. — A kik ezen, az 1848-ik előtt oly jó hirben állott iskola sorsát ismerik, tudni fogják, hogy a 48 utáni években milyen viszontagságokon ment keresztül, mig végre a szomorú emlékű korszakban felső parancsra bezáratott. — l862 /3 -ik iskolai évben kezdett ismét uj életre ébredni, megnyittatván az első algymnasialis osztály egy tanárral. 186%-ik évben a második, 1864 /5 -ik évben pedig a harmadik osztály is megnyittatott két tanárral. A tovább fejlődhetés egy ideig kissé kétesnek mutatkozott, de most már örömmel jelenthetem az érdekletteknek, hogy az aszódiak, valláskülömbség nélkül ujabb tetemes áldozatokat hozván az iskolának, s egy harmadik tanár évi fizetéseül 600 frtot, szabad lakást, és 2 öl keményfát biztosítván, a jövő 186%-ik iskolaévben a negyedik algymnasialis osztály is meg fog nyílni. Igaz, hogy az aszódiak maguk is lelkesedve vannak az ügy iránt, s nem rettennek vissza a hozandó áldozatok nagyságától, de, — az igazat himezés-hámozás nélkül megvallva, — algymnasiumunk aligha birt volna újra halottaiból feltámadni, ha egyház és iskolafelügyelőnk nem méltóságos báró Podmaniczky Ármin úr lenne. — Minden magasztalás és hálálkodás nélkül, — melyeknek egyikére nem szorult, másikát nem igényli e nemes férfiú, — csupán kimondva e nevet, még azok előtt is, kik ügyeinket közelebbről nem ismerik, .sokat megmagyaráztam. — Isten éltesse öt, s adjon egyházunknak sok hozzá hasonló férfiút. Sárkány János, s. k. aszódi ev. lelkész. BELFÖLD. A GYŐRI ÁG. HITV. EVANG. EGYHÁZMEGYE f. évi julius 3-án tartá közgyűlését, nt. Karsai Sándor esperes és t. Kiss Sándor felügyelő urak ikerelnöklete alatt. A gyűlés, 9 órakor, a gyülekezetek képviselőivel megtelt templomban, a tanítói kör dalárdájának „Jövel szt. lélek Ur Isten" éneklésével, egyházmegyei jegyzőnk buzgó imájával nt. esperes urunk megnyitó érdekes szép beszédjével vette kezdetét. — A közérdekű tárgyak, melyek gyűlésünkön előfordultak a következők : 1. Nt. esperes úr egy bizottmányt nevezett ki tiszt. Nagy Sándor lébenyi lelkész elnöklete alatt a végre, hogy a pénztárnokra, az ügyvédre és a hat törvényszéki ülnökre beadott szavazatokat bontaná fel. A kinevezett bizottmány elnöke azzal az inditványnyal lép fel, hogy a pénztárnokra beadott szavazatok ne bontassanak fel, hanem tartsa meg az egyházmegye pontosságáról s lelkiismeretességéről eléggé ismeretes pénztárnokát. Ez indítvány helyeseltetett s t. Eösze Zsigmond kis-pécsi lelkész úr egyhangúlag pénztárnokul megválasztatott, ki is a benne helyzett általános bizalmat nem utasította vissza.
