Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1865-01-15 / 3. szám
szükségit, hol az oly kívánatos eszmecsere mellett, a célszerű közös megállapodás, legjobban létre hozhatni ebben mint egyebekben is a valóban üdvös egységet. A földváryalapitvány tárgyában, e lapok 49. számában már közlőiteken kívül az által is kívánta háláját kifejezni az egyházmegye, hogy fölkéri a boldogult élő testvérét, hogy az elhunyt alapító életrajzát, minél részletesb és jellemzőbb vonásokban közleni szíveskednék tanintézetünkkel, hogy az elhunyt lelki képe, mindenha élö lelkesült vonásokban állhasson a növ. ifjúság, a késő nemzedék előtt is példaképül, miután tanintézetünk történelmének fénylapjai is csak ugy lesznek kiegészítve, ha a Földváry családnév is ott ragyogand a többi alapítók dicskörében. Egyházmegyénk egyik első rangú, egy nemzedékkel előbb még milliomos családjának utóda folyamodik fia számára, az előde által gymnasiumunkban s javára alapított alumnumért. Folyamodó kérelme, a kegyelet hálás szívből fakadó érzetével teljesíttetett. Mi pedig bátorkodunk megjegyezni, hogy ha a kitűnő anyagi viszonyok közt élő elődök közhasznú alapítványának igénybe vételére, sokszor már a legközelebbi utódokat is készti a változó sors, mely hazánk s a polgári élet ujabb viszonyai közt legjobban fenyegeti a földbirtokos közép osztályt: tehetnének-e valami üdvösebbet, nemcsak az egyház, a haza s emberiség, de egyenesen saját családjok jól kiszámított érdekében is, a korunkban még létező tekintélyes prot. családok, mintha megértve az idők jeleit, alapítványokat létesítenének, melyeknek kamatai a sors s idÖ viszontagságain fölül álló szellemi tökéket fognának eredményezni unokáik javára s a családi név s becs-értéknek meg megujuló s erősödő végigleni fentartására. Egy családapának 5 fia tanul gymnasiumunkban, a 6-ik jövő évre fogván belépni, s ez, ugy egy szegény izraelita apa is, folyamodott közgyűlésünkre, amaz alumnium, ez minden pénzbeli fizetés elengedéséért tanuló fiaik számára. Örömmel közlöm, hogy mindkettő kérelme lehetőleg teljesíttetett, valamint hogy számos r. kath. vallású ifjú részesül a jutányos köztápiában is, mely a szegény ref. gyülekezetek évenkénti gabna s főzelék adományán alapszik : s fájdalom ! mégis találkozott egyén Somogyban, ki a 271. sz. a. hivatalos lapban nem átalkodott „igazmondó" név alatt, az egyházmegyénkbeli papságot azzal vádolni, hogy a méltóságos Battyányi Lajosné és nővére Károlyi gróf nők által a somogyi jégvert községek számára utalványozott 5000 frt, ref. papok által csakis ref. egyének közt osztatott ki, holott nincs község hol ily hazafiatlan s emberietlen felekezetesség tanúsíttatott volna. Nt. esperesünk mult alkalommal érintett diadalmas ügye, a vesztes fél által novizáltatni bejelentetett. Vájjon nem jutnak-e eszébe t. atyánkfiának Jeremiá s II. r. 19—22, v. szavai? . . . Végről a föntemlitett Battyányi Károlyi iménti gyüjteléke a kálmáncsai község ref. lakosait illető részéből, mit nt. esperes urunk székfoglaló beszédében egyik teendőül jelzett, mit nt. szerkesztő úr is e lapok egyik számában oly melegen ajánlott s mire a magas kormány is egész hatálylyal készíti elő az utat, gyülekezetileg 135 m. rozszsal megalapított takarékmagtár terve s alapszabályzata bejelentetett s megerősíttetett a szerint a mint itt előterjesztetik. 1. A helybeli gyülekezet lelkészének közvetlen felügyelete alatt kezelik a gyülekezet gondnokai, rendes számlakönyvet vezetvén róla, s a gyülekezeti presbyteriumnaks egyházmegyei kan. visitatiónak évenkénti számadással tartozván. 2. A kezelő gondnokok felelősséggel tartoznak a kezelés pontossága s a pontos és folytonos gyümölcsöztetésért s minden őnhibájokból eredő kárért. 3. A kezelésért az évi tiszta jövedelem %0-de díjjul adatik a gondnokoknak. 4. Kíosztatik a gabna minden év tavaszán aratásig, — tüzkárosultaknak vagy jégverés esetében vetőmagban szűkölködőknek előbb is, — helybeli vagyont, vagy egy vagyonos kezest biztosítékul kimutatni képes önálló egyéneknek: tekintettel a valódi szükségre s a kölcsön vevő becsületességére, erkölcsös, vallásos és józan élt-tére. Pazarló vagy erkölcstelen, ha csak javulást nem igér, nem részesülhet benne. 5. Beszedendő a kiosztott mennyiség, minden év őszén sept. utoljáig múlhatatlanul, és pedig oly szigorral, hogy ha ki a pontos visszafizetést elmulasztja, többé kölcsönre számot nem tarthat, a behajtás mégis — a menynyiben a községbiró hatáskörét fölülmúlná a mennyiség, vagy erélytelenség következtében be nem hajtaná — szabadon választható bíróság által summás szóper útján leszen eszközlendö. (Vége köv.) «Si£S* TÁRCA. OTÁSZEIREK. Irigylette az 1864-ik év utódjának átadni nagyt. S z á n t h ó János kosdi ref. lelkész urat, megintvén Őt, hogy alkonyodó estvéjén vele együtt szálljon az enyészet sírjába. Ugyanis dec. 30. estején, 11 hónapi gyengélkedése után a pesti ref. egyházmegye ezen Nestora, ki élte 72. évét ha még egy nap toldatik napjainak napjaihoz, a következő újév reggelén betöltendeite — jobb létre szenderült. — A fájdalom s tisztelet könyeivel adóztak koporsójánál szeretett gyermekei: János, 3 évvel elébb atyja utódjául közakarattal megválasztott kosdi rendes lelkész, — Sándor, gazdatiszt, s Eszter; nem különben elhunyt leánya férje Kontra János tót-falusi lelkész 4 gyermekével, s egyetlen testvére Szánthó Pál bugyi lelkész.