Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1865-07-09 / 28. szám
(A PESTI ÁGOST. HITV. GYMNASLUM-b a n) a szigorlatok junius 19—24-ig folytak délelőtt és délután: a közvizsgák pedig jun. 26—28-ig tartattak. Eddigelő 6 osztályból áll ezen gymnasium; tanárai : Batizfalvi István, ez idő szerint igazgató tanár, ki a földirat és a történeteket taniíja ; G r eguss Gyula a szám-, mér- és természettan tanára; Dorner József a természetrajz és vegytan tanára , Horváth Zsigmond és Szénássy Sándor a latin és görög nyelvek tanára; T o r k o s László a magyar nyelv és irodalom tanára. Mint segédtanárok működtek Bierbrunner Gusztáv segédlelkész, ki a vallásoktatást vitte, s Dietze Sándor, ki a német nyelvet és irodalmat tanította. A kiadott gymuasiumi Értesítő az 186 1 /6 5 ik évről megemlíti többi közt a nevezett tanárok irodalmi működéseit a tanév folytán, mely úgymond, e következő adatokból tűnik ki: Batizfalvi Istvántól megjelent ez év folytán a „Földrajz elemei" hatodik kiadásban. Sajtó alatt van a „A világtörténet alaprajza" a gymnasium és realtancda felsőbb osztályai számára, kiadja Osterlamm Károly. Dietze Sándor tói megjelent Madách Imre „Az ember tragoediájának" német fordítása. Sajtó alatt van Batizfalvi „Földrajz elemeinek'' német fordítása. Dorner József tői megjelent „Ásványtan felsőbb tanodák számára. Pest 1865." kiadta Batizfalvi István. Azonkívül néhány az akadémiának beadott növénytani munkálat felett bírálatot irt. Greguss Gyulától Camoens L u z i á d á j án a k fordítása, kiadta a Kisfaludy-társaság. Horváth Zsigmon dtól „Görög nyelvtan" első rész, Osterlamm Károly könyvkereskedésében. SzénássySándórtól megjelent „Latin mondattan," hasonlókép Osterlamm Károly könyvkereskedésében. Torkos L á s z 1 ó tói megjelent ,,Költészettanu fő gymnasiumok számára, kiadta Batizfalvi István, kapható Osterlamm Károly könyvkereskedésében Pesten. Ugyancsak T o rk o s L á s z 1 ó tói olvassuk az idézett gymnasiumi Értesítőben „A nagyar verselés alapelvei" cimü értekezést, melyet az illetők (tanárok és költészettel foglalkozók) figyelmébe ajánlunk, mert foglalatjánál fogva igen is komoly figyelemre méltó. — A mondottakból világos, hogy a pesti ev. gymnasium tanárai kitűnő szorgalommal forgolódnak az irodalom terén. Ha általában többet élveznék nálunk az irodalom terményeit, aLuziáda és Az ember tragoediája fordításairól gyakrabban olvastunk volna lapjainkban, melyek azonban szörnyebben bel- es külföldi anekdotákkal töltöznek, hogysem időt és fáradságot igénylő tanulmányokat közöljenek; a szokott könnyedes dicséretek vagy megrovások pedig nem sokat használnak sem az irodalomnak sem az olvasó közönségnek. Az iskolák számára irt könyvek, már rendeltetésüknél fogva, több biráló figyelembe részesülnek; kell is, hogy minden uj iskolai könyv az által igazolja megjelenését, hogy valamiben felülmúlja elődeit. Ugy tudom, hogy a pesti ev. gymnasium tanárainak tankönyvei birálat^nélkül nem szűkölködnek, különösen Szénássy Sándor latin nyelvtana, mely sokban a szokott tanutat elhagyván, a nyelvtudomány ujabb elveire alapitotta methodusát. Ilyen újításnak kettős igazolása lehetséges, elméleti, ha t. i. az új tanút a tudomány követeléseinek megfelel, s gyakorlati, ha a tanítás sikerét előmozdítja. Curtius görög nyelvtanának megjelenése s az iskolákban szerte való alkalmazása tökéletesen elméletileg és gyakorlatilag igazolja annak helyességét, sőt szükségességét, hogy a nyelvtudomány ujabb eredményeit az iskolai tankönyvekbe felvegyük. Szénássy Sándor a latin nyelvtanban ugyanazt igyekezett tenni, s ha azon sikert tekintjük, a melylyel ö a latin nyelvet tanítja, azt vagyunk kénytelenek bevallani, hogy az elméletileg helyes methodus a gyakorlatban is helyesebb a réginél. De föltételeztetik, hogy a tanitó maga jól tudja, s tökéletesen átértse a tárgyát, különben lehetetlen sikerrel tanítania. Emlékezzünk mi öregebbek arra, hogy milyen favágó-munka volt a görög nyelv tanítása, mikor mi jártunk iskolába; hisz nálunk a férfikorban lévő emberek annyira el vannak vadítva, hogy a görögöt nehezebbnek tartják, mint az éjszaki pólusra való utazást. Mikor tanulók voltak, „iszonyú tudós" vala, kirül a hír azt mondta, hogy görögül i s tud, és akkor ezt a dolgot a tanítók nagyobb része szintoly iszonyúnak véli vala, mint a tanítványok. Nézzétek azonban Horváth Zsigmondot, játék neki a görög nyelv, mert nemcsak érti, de tudja is ám és sok tanítványa a második görög grammaticai osztályból bizony töb • bet tud a görögből, mint az előtt némely „iszonyú tudós." A tartott szigorlatok általában azt bizonyították, hogy lehető jó tanításban részesülnek a tanítványok, és a vizsgáló bizottság meggyőződhetett arról, hogy a ki Torkos László vagy Greguss Gyula alatt nem tanul, az csakugyan invitá Minerva tanul. Szakértő tanúk kiemelték Dorner Józsel füvészeti tanítását; — s azon állitás, hogy úgy látszott, mintha mindenik osztály nagyon szerette volna a hit- és erkölcstant meg a bibliai előismereteket, továbbá a földrajzot és történeteket, csak Biérbrunner és Batizfalvi tanárok dicséretére válik. Visszatérvén a latin tanításra, azon igyekezetet is tapasztaltuk mind Szénássy mind Horváth részéről (mert Torkoson kivül, ki az első osztályban tanítja Szénássy grammatikáját, ez utóbbi is tanitjá a latint,) hogy némi gyakorlati készségre is kezdenek törekedni a tanítványoknál, minek folytatását óhajtjuk. A ki egy kicsit deákul tud beszélni, az erősebben megfogta az elméleti tanítást, a minek a leendő tudós, biró, ügyvéd stb. nem egyszer fogja hasznát venni. GYŐR, jun. 30. 1865. Nt. szerkesztő úr ! Régi mondat, elvitázhatlan igazság: „néma gyermeknek anyja sem érti szavát!" Mi is, hogy hallgatagság bűnébe ne essünk, főleg oly téren, melyen nem lehet eleget szólani, — értem a nevelés ügyét, — ugy hiszem a reménység
